Idén nem vonulnak lampionjaikkal a gyerekek (Archív fotó: Rosta Tibor) Hagyományosan a Székács József Evangélikus Iskola díszterme ad otthont a Márton Bálnak, melynek bevételét minden évben jótékony célokra fordítják. A tavalyi esemény már a tizennegyedik volt a sorban és mintegy kétszáznál is több vendég részvételével zajlott, a tizenötödik esemény megtartására azonban egy ideig még várni kell. Galéria – Martonfa. – Intézményünk hagyományos Márton napi rendezvény – és minden tanévünk kiemelt társadalmi eseménye – a Márton Bál, melyet minden évben a Márton naphoz legközelebb eső szombaton szoktunk megrendezni. Idén ez november 13-án lett volna, de már a tanév eleje óta úgy kezeltük, hogy valószínűleg el fog maradni. A miniszterelnök hétfői bejelentése pedig csak megerősítette, hogy idén semmiképpen sem tudjuk megtartani ezt az eseményt – árulta el Nagy Róbert, az intézmény igazgatója. Megkérdeztük a Kisharang Bölcsődét is, ahol szintén megvan a hagyománya a Márton napi közös programoknak. Nincs ez másként idén sem, igaz Márton napi játszóházukat ezúttal zárt kapuk mögött rendezik.
Márton-nap – 2018: Köszöntés és Fabiny Tamás püspök áhítata - YouTube
Márton-napi ünnepség: Köszöntés és zenei szolgálat - YouTube
Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részébõl. Innen ered "püspökfalat" szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következõ évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelõ lesz. A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje. A köztudatban azonban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a legismertebbek. Márton napi újbor köszöntő | Programok | Turizmus | Nyitólap | Kőszeg. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik.
2022. 04. 05 Húsvéti tájház 2022. 03. 28 Áprilisi munkaszüneti napok / úszás Áprilisi közös programok 2022. 25 Víz világnapja 2022. 11 Március 15. 2022. 10 Utolsó korcsolyafoglalkozás 2022. 04 Bábszínház / Szorgos lány, lusta lány 2022. 01 Kiskertész tanfolyam
A magyarországi németség intézményhálózatának fontos eleme az országos gyűjtőkörrel rendelkező Tatai Német Nemzetiségi Bázismúzeum – Ungarndeutsches Landesmuseum Totis. 120 helyen találunk helytörténeti gyűjteményeket, falumúzeumokat, tájházakat, és számos településről készült monográfia. A Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat fenntartásában működik a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény/ Heimatmuseum, mely 2008 januárja óta a Magyarországi Német Tájházak Országos Szakmai és Információs Központja is. A Deutsche Bühne Ungarn - Magyarországi Német Színház, Magyarország egyetlen állandó, német nyelven játszó és saját épülettel rendelkező színháza, egyúttal Tolna megye egyetlen kőszínháza. A magyarországi németség színházaként feladata a német anyanyelv ápolása, a német kulturális értékek megőrzése és továbbfejlesztése, valamint az egyetemes kultúra felmutatása és közvetítése. A magyarországi németség szórványos elhelyezkedése miatt igen nagy a tájelőadásaik jelentősége, amelyeket a magyarországi németség legfontosabb központjaiban mutatnak be.
A Germanisztikai Intézet 1992-es alapítása óta a hazai germanisztikai oktatás és kutatás egyik legjelentősebb tudományos műhelye lett. E mellett mindenkori jogelődjein keresztül a 19. század utolsó harmadától a magyarországi németségre vonatkozó kutatási és publikációs tevékenység központja is: 1996 óta szervezeti keretei között működik a Magyarországi Németek Kutatóközpontja ( Ungarndeutsches Forschungszentrum). Intézetünkben német, valamint német nemzetiségi szakirányokon teljes körű graduális és posztgraduális képzés folyik. A germanisztika alapszak német nemzetiségi szakiránya egyrészt átfogó, a német nyelvre, irodalomra és kultúrára vonatkozó ismeretek közvetít, másrészt megismertet a több, mint ezeréves múltra visszatekintő hazai németség történelmével, nyelvével, kultúrájával. A szakot elvégző hallgatók C1-es szintű nyelvtudás és a vonatkozó speciális ismeretek birtokában dolgozhatnak magyarországi német, illetve általában nemzetiségi intézményekben, szervezetekben (önkormányzatok, múzeumok, könyvtárak, sajtóorgánumok, kulturális szervezetek, egyesületek, kutatóintézetek), ugyanakkor felkészültek a hazai és nemzetközi szervezeteknél, vállalatoknál és a kulturális élet számos területén való magas szintű munkavégzésre is.
A német nemzetiségi tanösvények eredete a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának egy hálózatépítési programjához kapcsolódik, és ennek keretében német nemzetiségi tanösvénynek jöttek létre az ország több településén – mondta rádiónknak Farkas Pál Györgyné, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Ilyen a 2019-ben országosan hatodikként, Tolna megyében elsőként átadott magyarországi német tematikus út Bátaszéken. A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint a megyeszékhely is rendelkezik olyan múlttal, olyan történelmi épületekkel és eseményekkel, melyek szorosan kapcsolódnak a német nemzetiséghez, és amelyek alapján ebbe a projektbe bekapcsolódhat Szekszárd is. (A német tematikus út átadása Bátaszéken, 2019. Illusztráció: Német Nemzetiségi Tanösvények Magyarországon /) - A projekt céljaival teljes mértékben egyet tudunk érteni, hiszen a német kultúra és identitás erősítése a cél, új modern és fenntartható módszerekkel – emelte ki Farkas Pál Györgyné. Az országos méretű projekt kiépítését a Német Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériuma anyagilag is támogatja.
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 33 792 személy vallotta anyanyelvének a németet, magát német nemzetiségűnek 62 233 fő tartotta, a német nemzetiségi hagyományokhoz kötődők száma 88 416 volt, családban, baráti körben a német nyelvet 53 040-en használják. 2009. január 1-én 377 német települési kisebbségi önkormányzat, illetve fővárosi és megyei szinten összesen 11 területi testület működött. A 2010. október 3-án megtartott választások eredményeként 424 települési kisebbségi önkormányzat szerveződött – ez 12, 2 százalékos növekedés – és megmaradt a 11 területi testület a fővárosban és tíz megyében. A választásokon 48 kisebbségi jelölő szervezet 2223 jelöltjére lehetett szavazni. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (a továbbiakban: MNOÖ) megalakulására 2011. január 22-én került sor, a szavazati joggal rendelkező elektorok 37 tagú testületet választottak. Az MNOÖ a kisebbségi önkormányzatok munkáját 11 regionális irodán keresztül segíti, bizottságai révén szorosan együttműködik a németség országos egyesületeivel, intézményeivel, kiemelt figyelmet fordít az oktatási-nevelési intézményekre.
Megszerzett interdiszciplináris ismereteik birtokában képesek magyarországi német, illetve általában kisebbségi intézményekben, szervezetekben (önkormányzatok, múzeumok, könyvtárak, sajtóorgánumok, kulturális szervezetek, egyesületek, kutatóintézetek), valamint a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén való magas szintű munkavégzésre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
A MNOÖ szoros kapcsolatban áll a német nyelvű országokkal és régiókkal, az európai német kisebbségi szervezetekkel, valamint a német nyelvű országok más anyanyelvű kisebbségeivel. A magyarországi német kisebbség hivatalos képviselete is tagja a FUEV-Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (Föderalistische Union Europäischer Volksgruppen), a szervezeten belül működő német népcsoportok munkacsoportjának és a kongresszusaikon rendszeresen képviseltetik magukat. Németország az 1987-ben aláírt, majd 1992-ben megújított Közös Nyilatkozat (Egyezmény a német kisebbség és a német nyelv támogatásáról Magyarországon) alapján rendszeresen támogatja a magyarországi németeket. A támogatások az MNOÖ-vel történő konzultáció alapján, a Goethe Intézet és a támogatást nyújtó tartományok illetékes minisztériumainak szervezésében, a Magyar–Német Kulturális Vegyes Bizottság Állandó Albizottsága és a Magyarországi Németek Pedagógiai Intézete koordinálásával valósulnak meg. Az Albizottság kétévente ülésezik, legutóbbi ülése 2009 októberében Budapesten volt.