Magasabb vérrögkockázatot tapasztaltak a fertőzés után három hónapig a combban és a vádliban futó erekben (mélyvénás trombózis). A tüdőben akár hat hónapig nagyobb eséllyel képződtek vérrögök (tüdőembólia). A belső vérzés - köztük a stroke - kockázata két hónapon át emelkedett az átlagos fölé. Index - Tech-Tudomány - Nem kell félni a koronavírus elleni vakcinák keverésétől, sőt. Megnő a vérrögképződés kockázata a koronavírus-fertőzés utáni hat hónapban. Fotó: Getty Images Összehasonlítva a COVID-19 utáni kockázatot a normálissal a tudósok azt találták, hogy minden 10 ezer COVID-páciensből négynél, a nem fertőzöttek közül 10 ezerből egynél alakult ki mélyvénás trombózis. Tüdőembólia 10 ezer COVID-páciens közül 17-nél, a nem fertőzötteknél 10 ezer ember közül egynél kevesebb esetében alakult ki. A British Medical Journal (BMJ) című szaklap friss számában közzétett tanulmány azt is megállapította, hogy a vérrögképződés kockázata a járvány első hulláma alatt magasabb volt, mint a későbbiek idején, valószínűleg azért, mert a pandémia során javultak a gyógymódok, a második hullámban pedig elkezdődött az idősebbek vakcinációja.
Az utóbbi hónapok egyik legfontosabb kérdése, hogy mikor lesz oltóanyag a koronavírus ellen. A világ számos részén dolgoznak ezen, Anthony Fauci, az amerikai az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó intézet (National Institute of Allergy and Infectious Diseases - NIAID) igazgatója szerint pedig lehetséges, hogy 2021-re vagy akár még 2020-ban lesz biztonságos és hatékony oltóanyag - írja a Consumer Reports, az egyik legelismertebb amerikai fogyasztóvédelmi magazin. A vakcina fejlesztésének gyorsasága miatt sokakban aggályok merültek fel arról, hogy vajon mennyire lesz biztonságos az oltás. A Consumer Reports országos reprezentatív felmérése szerint például az amerikaiak közel harmada mondta, hogy valószínűleg nem venné igénybe a vakcinát, amikor az elérhető lesz. A legtöbben ezt azzal indokolták, hogy aggódnak annak biztonságossága miatt. A Consumer Reports emiatt összeszedte a legfontosabb kérdéseket a vakcinafejlesztésről. Évekbe, évtizedekbe is telhet Natalie Dean, a University of Florida fertőző betegségekkel és vakcinák fejlesztésével foglalkozó szakértője szerint általában többéves vagy évtizedes távlatban érdemes gondolkodni, amikor vakcinafejlesztésről beszélünk.
Micsoda meglepetés! Ezért tért vissza Magyarországra Gabriela Spanic () Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! #Koronavírus
A bajor savanyú káposzta füstölt szalonnával megbolondított étel, mely igazán ízletes önmagában is, de köretként is megállja a helyét. A savanyú káposzta hatása nyersen és párolt állapotában is nagyon jótékony a szervezet számára. Számos káposztás recept van, melyeket érdemes a mindennapi étkezések közé beilleszteni. Ősszel – a szezonban – savanyú káposzta házilag is készíthető, de már a piacok polcain is megtalálhatók a hagyományos módon savanyított zöldségek, akárcsak a vecsési savanyú káposzta. Így akinek nincs ideje otthon elkészíteni, sem kell elkeseredjen. Bajor savanyú káposzta recept Hozzávalók: 60 dkg savanyú káposzta 10 dkg füstölt szalonna 2 db babérlevél borókabogyó – ízlés szerint só – ízlés szerint bors – ízlés szerint őrölt fűszerkömény – ízlés szerint Bajor savanyú káposzta elkészítése A savanyú káposztát hideg vízben kicsit be kell áztatni, majd kinyomkodni a víztől. A füstölt szalonnát kis kockákra kell vágni és egy nagyobb serpenyőben pici olajon (vagy a saját zsírján) megpirítani.
Fokozza az étvágyat, serkenti a mirigynedvek kiválasztást. Az egyik legértékesebb tápanyag a candida győzelem. A tejsavas savanyú káposzta napi 2-3 alkalommal való fogyasztása, akár egy hónap alatt legyőzheti a szervezetünkben túlzottan elszaporodott élesztőgombákat. A C-vitaminnak köszönhetően serkenti az immunrendszert. Szabályozza a zsíranyagcserét, a koleszterinszintet. Serkenti a fehérje anyagcserét, erősíti az izmokat. Gyerekeknek, emésztésük segítésére rendszeresen adjunk kistányérnyi káposztát, melléje fekete kenyeret. Finn kutatók szerint a savanyú káposzt a a rák kialakulását akadályozó anyagot tartalmaz. Minderre a izothiocyanát nevű vegyület alapján következtetnek, ugyanis állatkísérlet során megakadályozta mell-, a bél-, a tüdő és a májrák kialakulását. Leve is gyógyító hatású. Rendszeres fogyasztásával a seb operáció után feltűnően gyorsan gyógyul. Asztmára, bronchitiszre ebéd és vacsora előtt igyunk ˝-1 dl levet. A savanyú káposztát már évszázadok óta készítik. Annak idején, minden család saját recepttel rendelkezett.
(tömőfával, ököllel bármivel, nagyobb mennyiséget taposták, hogy semmi levegő ne maradjon benne, mert a cél a levegőtől elzárt tejsavas erjedés megindítása) Igazság szerint addig kell döngölni, tömöríteni, taposni, ameddig nedvesség nem jelenik meg az adott réteg felszínén. A káposzta fejeket a gyalult káposzta közé tesszük, mindig tömörítjük a rétegeket, majd amikor elfogyott a káposzta és a fűszerek, akkor nehezékkel leszorítjuk. Ha savanyító kádunk van, akkor erre a célra a deszkák és méretes leszorító csavar szolgál. Nagyanyám naponta húzott a csavaron egyet, hogy minél szorosabb legyen. de ha nincs ilyen, akkor vegyünk egy akkora fedőt, ami éppen belefér a savanyító edénybe, csomagoljuk be a fedőt egy pár réteg nylon zacskóba, és a fedőt fordítva tegyük rá a káposztára, a fogója merüljön bele a káposztába, és tegyünk a tetejére egy tisztára sikált műanyag marmonkannát tele vízzel. Vagy egy tisztára sikált nagy makadám kockakövet. Legalább három kilogramm súlyú legyen. A káposzta ne érintkezzen fémmel, vassal, márvánnyal, mert egy savas erjedés indul meg a káposztában, és reakcióba lép a fémmel, vassal, mészkővel.