Vannak olyan napok, mikor nagyon jó gyerek, rá sem ismerek, pl ma is az volt délelőtt, gyalog mentünk sétálni, legtöbbször fogta a kezem, boltba sem volt semmi hiszti, nagyon büszke voltam rá, mondtam is neki.
Íly módon nem fogja majd azt érezni, vesztett, ha felveszi a kabátját. 4. Figyelj rá és hallgasd meg! Te, a felnőtt, természetesen tudod, mi a helyes, mi nem, mit miért kell tenni, és néha nem érted, a gyerek ezeket miért nem hajlandó elfogadni? Kérdezd meg tőle! Tiltakozása hátterében ugyanis néha a saját, téves elképzelései és félelmei állhatnak. Példa: ha gyereked nem akar fürdeni, kérdezd meg, miért nem? Lehet, hogy attól fél, őt is lehúzza a lefolyó örvénye, vagy hogy elolvad, mint a cukor, stb. Butaságnak tűnik, de attól még valósak lehetnek ezek a félelmek. 5. Legyen a gyereknek felelőssége és saját feladata! Az önfejű gyerekek általában szeretnek "főnökök" lenni, és nem félnek a felelősségtől. Ha ügyesen elvégzi a feladatát, és utána dicséretet kap, ez további jó teljesítményekre ösztönzi. Egy vizsgálat szerint a makacs gyerekek valójában sikeresebbek lesznek majd nagykorukban. Testvérek esetében, ha tudatosítjuk a nagyobban, hogy ő a bátor, erős nagytestvér, akire a kicsinek szüksége van, aki felelős a kisebbért, sokkal elnézőbb, engedékenyebb és megértőbb lesz a kicsivel.
A makacs gyerekekből az olyan közvetlen utasítások, mint például a "Pakold el a játékaidat, indulunk lefeküdni! ", vagy az "Azonnal ülj le és csináld meg a házidat! " törvényszerűen tiltakozást váltanak ki. Akaratos makacs gyerek dalok. Ahhoz, hogy a szülői tekintélyünk csorbulását elkerüljük, érdemes a szigorú parancsok helyett más módszerekkel próbálkoznunk. Folytatás következik! Forrás: Légy te is HelloBaby! magazin előfizető! A témában ajánljuk még: A jó szülők 5 gyereknevelési szokása, amely téged is érdekelhet!
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a makacsság minden esetben vagy feltétlenül későbbi anyagi jólléthez vezet, hiszen számos kutatás bizonyítja, hogy az intelligenciának és a családi háttérnek (mennyire jómódúak a szülők) legalább ekkora szerepe van a sikeresség előrejelzésében. A tanulság tehát az, hogy lehetőleg ne motiváljuk akaratosságra a gyereket, de ne is legyünk nagyon elkeseredve egy-egy eredménytelen veszekedés miatt, csak próbáljuk néha a dolgok jobb oldalát is nézni.
Fejfájás Ha Ön hajlamos a fejfájásra, a túl hosszú alvás erős fejfájást okozhat. Ez már nagyon hamar jelentkezik: ha a hétvégén vagy a nyaralás alatt túl sokáig alszik, gyorsan megfájdulhat a feje. Hátfájás Lehetséges, hogy a hátfájás nem a túl sok alvás közvetlen következménye, de közvetlen következménye a hosszantartó ágyban fekvésnek. A hátnak szüksége van egy bizonyos mennyiségű fizikai tevékenységre, ezért nem tesz jót neki, ha túl sokáig alszik. Depresszió Habár a depresszió is vezethet túl sok alváshoz, a túl sok alvás is okozhat depressziót. Ez egy ördögi kör: A depressziótól tovább alszunk, de a túl sok alvás végül még súlyosabbá teszi a depressziónkat. Az ilyen hangulatváltozások kezelésében az állandó alvási szokások kialakítása az első lépés, ezért érdemes rendszeres alvásrendet kialakítania. Szívbetegség Majdnem 72 ezer nő vett részt azokban a kutatásokban, amelyek kimutatták, hogy azoknak a nőknek, akik minden éjszaka 9-11 órát alszanak, 38 százalékkal nagyobb az esélyük a szívbetegségekre, mint azoknak a nőknek, akik átlagosan 8 órát alszanak.
Egy friss tanulmány szerint a kevés alváshoz hasonlóan a túl sok alvás is összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlással. A jó éjszakai alvás több okból is fontos. Segíti szervezetünket, hogy helyreállítsa magát és megfelelően működjön, valamint jobb mentális egészséghez és számos egészségügyi állapot – köztük a szívbetegségek és a cukorbetegség – kockázatának csökkentéséhez kapcsolódik. Korábban már azt is kimutatták, hogy az elégtelen alvás összefügg a kognitív hanyatlással és olyan állapotokkal, mint az Alzheimer-kór. De a több nem mindig jobb, ahogy egy nemrégiben végzett kutatás megállapította. A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának kutatói által publikált tanulmán szerint a túl kevés alváshoz hasonlóan a túl sok alvás is összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlással, írja a ScienceAlert. A kutatócsoport azt szerette volna megtudni, hogy mennyi alvás kapcsolódik a kognitív károsodáshoz. Ehhez száz, a hetvenes éveik közepén vagy végén járó résztvevőt figyeltek meg négy-öt éven keresztül.
Más kutatások kimutatták, hogy azoknak, akiknek rövid alvási ideje van, magasabb a béta-amiloid-szintje az agyukban - ez általában megtalálható az Alzheimer-kórban szenvedők agyában. A kutatók nem tudják biztosan, hogy az alváshiány miért kapcsolódik a kognitív hanyatláshoz. Az egyik elmélet szerint az alvás segít agyunkban kiüríteni a napközben felhalmozódó káros fehérjéket. E fehérjék némelyike - mint például a béta-amiloid és a tau -, úgy gondolják, hogy demenciát okoznak. Tehát az alvás nem megfelelő minősége megzavarhatja agyunk azon képességét, hogy megszabaduljon ezektől. Kísérleti bizonyítékok is alátámasztják ezt. Ezek azt mutatják, hogy akár egyetlen éjszakai alvásmegvonás is átmenetileg növeli a béta-amiloid szintjét az egészséges emberek agyában. De kevésbé világos, hogy a hosszú alvás miért kapcsolódik a kognitív hanyatláshoz. Korábbi tanulmányok is összefüggést találtak a túl sok alvás és a kognitív teljesítmény között. De a legtöbben arra hagyatkoztak, hogy a résztvevők maguk számoljanak be arról, mennyi ideig alszanak éjszaka - ami azt jelenti, hogy az adatok kevésbé pontosak, mintha EEG-vel mérnék az agyi aktivitást.
A vizsgálat során a résztvevőket arra kérték, hogy végezzenek el egy sor közönséges kognitív és neuropszichológiai tesztet. Ezekből a tesztekből származó eredményeiket egyetlen pontszámba vonták össze, amelyet a preklinikai Alzheimer kognitív összetett (PACC) pontszámnak neveznek. Minél magasabb a szám, annál jobb a kogníciójuk az idő múlásával. Az alvást EEG-vel mérték, amelyet a résztvevők a homlokukon viseltek alvás közben, négy-hat éjszakán át. Ez az EEG lehetővé tette a kutatók számára, hogy pontosan mérjék az agyi aktivitást, ami megmondja nekik, hogy valaki alszik-e, vagy sem (és mennyi ideig), és mennyire volt pihentető az alvás. Bár az alvást csak egy szakaszban mérték a vizsgálat során, ez mégis jó visszajelzést adott a kutatócsoportnak a résztvevők normál alvási szokásairól. Az első éjszaka alatt az EEG némileg megzavarhatja az alvást, mivel az embereknek idő kell ahhoz, hogy hozzászokjanak a berendezéshez. Az alvás a következő éjszaka általában visszatér a normális kerékvágásba.
Mégsem ideális a 8 óra alvás? A tanulmány eredményeiben az a meglepő, hogy az alvás optimális időtartama sokkal rövidebb, mint a korábbi publikációkban. A kutatás kimutatta, hogy a 6, 5 óránál hosszabb alvás idővel kognitív hanyatlással jár - ez alacsony szám, ha figyelembe vesszük, hogy az idősebb felnőtteknek hét és nyolc óra közötti alvás javasolt minden éjszaka. Előfordulhat, hogy nem feltétlenül az alvás hossza számít, hanem az alvás minősége, ha a demencia kialakulásának kockázatáról van szó. Ez a tanulmány például azt is kimutatta, hogy a kevesebb "lassú hullámú" alvás - a helyreállító alvás - különösen befolyásolta a kognitív károsodást. A cikk az ajánló után folytatódik Számos tényező játszhat szerepet Azt sem tudjuk megmondani ebből a tanulmányból, hogy a hosszú alvási időtartamok egymástól függetlenül megjósolhatják-e a kognitív hanyatlást. Lényegében nem zárhatjuk ki, hogy a 6, 5 óránál tovább aludt résztvevőknél esetleg már nem voltak olyan kognitív problémák, amelyek demenciára utaló agyi elváltozásokkal jártak, amelyeket a tesztek nem vettek észre.