Amikor - eddig 3 naponta - leveszem a zacskót a növényről, hogy spricceljem, még akkor is érezni a fülledt, párás levegőt. Pontosan úgy, mint eső után vagy zuhanyozás után a fürdőszobában. Itt, a zacskón belül, még nem mértem páratartalmat, de anélkül is biztasan érezni a párás levegőt, amikor leveszem róla a zacskót. Újabb gyökérkezdemények Aminek nagyon örülök, hogy az újabb gyökérkezdeményeken túl növekedésnek indult a régi gyökerek közül is kettő, tehát a jelek egyértelműen arra mutatnak, hogy az eddig tartási módok közül ez a legkedvezőbb számára. Orchidea: Az örök probléma... Gyökérrothadás I. rész.... Tisztelt Olvasó! Tudom, rendkívül kevés idő telt még el eddig, hiszen sokszor egy hónaptól sem várhatunk csodát, nemhogy annak a negyedétől, egy héttől! De annyira felbuzdultam ma a sok kicsi gyökérkezdemény láttán, hogy azt gondoltam, ezt "mindenkinek látnia kell"! Bocsánatot kérek a sok képért, de sokszor a leírás kevésnek bizonyul, a képek pedig szinte mindig "önmagukért beszélnek". Köszönöm A cikk II. része az alábbi linken olvasható:
sztómákon keresztül nemcsak a levegőt, de a nedvességet és a tápanyagokat is képes a Lepkeorchidea felvenni. A spricceléshez forralt, lehűtött vizet, esetenként egy ezrelékes tápoldatos vizet használtam, hiszen ha "beteg" is, azért neki is szüksége van tápanyagokra. Erdei mohába ültetett Phalaenopsis A mohába ültetést minden esetben igyekszem úgy elvégezni, hogy ne minden gyökér kerüljön mohába. Nem kényszerítem, nem hajtogatom a gyökereket a moha közé, inkább igyekszem "ráfektetni" azokat, magát a növényt pedig "ráültetni" a moha tetejére. Ennek a formának több előnyét is megtapasztaltam az idők folyamán, így folyamatosan figyelemmel kísérhető a gyökerek állapota, azaz mind a fejlődés, mind a visszaesés, esetleges további rothadás. másrészt pedig az élő moha asszimilációja révén kellemes mikroklímát biztosít a gyökerek aktív fejlődéséhez. Gyökér- és levélkezdemény - az első biztató jelek Mint a fenti kép dátumán is látszik, bő egy hónapnak kellett eltelnie, hogy az első biztató jelek, az első picinyke gyökérkezdemény, illetve levélkezdemény megjelenjenek.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
E tényező is közrejátszott abban, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaság szétdarabolását nem támogatták a "békecsináló" nagyhatalmak. Az új Bosznia-Hercegovina egy rendkívül bonyolult államszervezettel rendelkező két entitás alkotta országként jött létre. A területének 49 százaléka az etnikailag homogén Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska), 51 százaléka pedig a Bosnyák–Horvát Föderáció részét képezi. Utóbbit vegyes etnikai mivolta miatt 10 kantonra osztották, amelyek működési sajátosságiakat és létrejöttük okát tekintve is távol állnak a svájci testvéreiktől. Bár az ország három nemzetiségű, annak ellenére két entitásra oszlik, amelyek határai etnikai választó vonalak is. Több esetben konzerválódott az entitás közi határok kialakulásakor a polgárháborús etnikai tisztogatások során létrejött új nemzetiségi térszerkezet. Banja Luka és Szarajevó viszonya mélyponton van, a szerbek függetlenedési törekvései nagy bajhoz vezethetnek. Már a kezdeti stádiumban jelentkeztek a háromfős államelnökséggel rendelkező, gyakorlatilag 15 miniszterelnök (kantonokat is miniszterelnök vezeti) vezette ország belső feszültségei.
A boszniai Szerb Köztársaság ( szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia és Hercegovinát alkotó ún. entitásnak (a másik a Bosznia-hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint Szarajevó, a de facto főváros azonban Banja Luka (a kormányhivatalok többsége és a parlament is itt működik). Története [ szerkesztés] Az 1990-es évek elején Szlovénia és Horvátország kilépése miatt a maradék Jugoszláviában szerb túlsúly jött létre. Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság etnikailag erősen megosztott volt. A szerbek Jugoszlávián belül akartak maradni, a bosnyákok és a horvátok pedig el akartak szakadni illetve Horvátországhoz akartak csatlakozni. 1992. január 9-én a boszniai Szerb Gyűlés egyoldalúan kikiáltotta a boszniai Szerb Köztársaságot, február 28-án elfogadta az új állam alkotmányát, amely kimondta a Jugoszláviához való tartozást. A bosnyákok és a horvátok ezután egy népszavazáson az önállósulás mellett döntöttek.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.
Hétfőn a bosznia-hercegovinai helyzetről, valamint a boszniai Szerb Köztársaság vezetői elleni esetleges szankciókról tárgyalnak az uniós tagállamok külügyminiszterei. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán élőben jelentkezett be hétfő reggel, ahol elmondta, Magyarország lélegeztetőgépekkel segíti Ukrajnát, illetve közölte, Brüsszelbe indul. A találkozó előtt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője már kijelentette, hogy az EU és az Egyesült Államok nem fogadja el Bosznia-Hercegovina szétesését, és aggasztónak találják a balkáni országban kialakult helyzetet. Mint az N1 írja, ezzel szemben Magyarország vétót jelentett be a Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnök elleni esetleges szankciókkal kapcsolatban. Hónapok óta feszült a helyzet Bosznia-Hercegovina két entitása közt. Dodik rendszeresen kampányol a szerb térség függetlenítéséről, február 10-én pedig az entitás parlamentjének képviselői megszavazták azt a törvényt, amely a Boszniai Szerb Köztársaságban egy különleges jogi és ügyészi tanácsot hozna létre, ami többek közt átvenné a Bosznia-Hercegovina bíráinak kinevezésére vonatkozó jogkört.
Az ellenzék szerint Milorad Dodik mostani lépéseinek voltaképpen nem is a valódi elszakadás a célja, inkább az októberben esedékes választások kampányfogásaként tesz erre utaló lépéseket, a boszniai szerb közösséget ugyanis még mindig leginkább a nacionalista retorikával lehet szavazásra bírni. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.
Erre a szerb milíciák a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatásával háborút indítottak a nem szerbek lakta országrész ellen. A Szerb Köztársaságot a boszniai háború ( 1992 – 1995) alatt nemzetközileg nem ismerték el. Miután 1994 -től kezdve a sorozatos katonai vereségek nyomán egyre jobban lecsökkent az államalakulat területe, az ország vezetői békekötésre kényszerültek. 1995 -ben a délszláv háborúkat lezáró daytoni békeszerződés értelmében a gyakorlatilag több részre szakadt Bosznia-Hercegovinát újraegyesítették, de a területén kikiáltott Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát béketárgyalások folyamán felállt Bosznia-hercegovinai Föderáció jogalanyiságát is elismerték. Bosznia-Hercegovinát két "entitásra" osztották fel, melyek önálló parlamenttel rendelkeznek. A dualista állam egységét a ENSZ Boszniai Főmegbízott Hivatala ( Office of the High Representative, OHR) biztosítja, amely az ENSZ nevében kormányozza egész Boszniát. A főmegbízott megsemmisítheti a parlamentek határozatait. A Szerb Köztársaság legfőbb támogatója Szerbia.
A dokumentum előkerülését nagy felháborodás követte, valamint megvádolták a magyar kormányt is, hogy részt vett a kidolgozásában. Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos ellen még vizsgálatot is kezdeményeztek az Európai Parlamentben. Mi lehet a vége? Bár ez nem kötelező érvényű, a döntés belső és külső ellenzői attól tartanak, hogy ennek nyomán összeomolhat a daytoni békerendszer. Válaszul az USA szankciókat, például vízumkorlátozást fogadott el Dodikkal szemben. A politikus tagadja, hogy lépései veszélyeztetnék Bosznia stabilitását, és visszautasítja, hogy végső célja a Republika Srpska kiléptetése lenne Bosznia-Hercegovniából. Szerinte valójában ragaszkodni kell a daytoni megállapodáshoz, amely autonómiát garantált az ország három nemzeti-vallási közösségének. Az elmúlt időszakban egyre inkább centralizálódott a hatalom, ami a legnagyobb csoportnak, a bocsnyákoknak adott egyharmadosnál nagyobb befolyást. Nem titkolja ugyanakkor, hogy nem lelkesedik a jelenlegi boszniai állami keretért, amelyet szerinte kívülről kényszerítettek rá a közösségére.