2022. januári létszámadatok alapján vették sorba a legnagyobb magyarországi foglalkoztatókat.
Emellett az oltás kötelező mind az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóinak, mind a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozóknak, például idősotthonba bejáró orvosoknak - írták. A tájékoztatás kiemelte, hogy a még be nem oltott egészségügyi dolgozóknak legkésőbb szeptember 1-ig fel kell vennie az oltás első dózisát. Arra is felhívták a figyelmet: az egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt olyan egészségügyi dolgozóval, aki nem veszi fel az oltást és meg kell szüntetni a jogviszonyt azzal az egészségügyi dolgozóval, aki megtagadja az oltás felvételét. Kötelező oltás: ki felel, ha a munkavállaló rosszul lesz? - Adó Online. A tájékoztatás kitért arra: a munkáltató felhívhatja az egészségügyi dolgozót arra, hogy igazolja a védőoltás felvételét és arra is, hogy a védőoltást a határidőig felvegye avagy az oltás alóli mentességet megalapozó orvosi szakvéleményt bemutassa. "Az egészségügyi dolgozóknak ezúton is köszönjük a példamutató helytállást, amit a járvány elleni küzdelemben nyújtottak és azt, hogy jó példát mutatva túlnyomó többségük az elsők között vette fel a védőoltást " - áll a közleményben, amely beszámolt arról is, hogy azok az egészségügyi dolgozók, akik már több mint négy hónapja kapták meg a második oltásukat, már a harmadik oltást is kérhetik.
Ehhez képest a felmondásra már akkor is van lehetőség, ha nem igazolta az oltás felvételét a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Ugyanakkor a felmondás feltétele, hogy a fizetés nélküli szabadságból már egy év elteljen. Itt – mint írják – megmutatkozik egy rendeletalkotási hiba: tegyük fel, hogy a munkavállaló nem mutatja be az oltási igazolást, ebben az esetben elvileg nem tudja a munkáltató elrendelni a fizetés nélküli szabadságot, hiszen nem tudja, hogy felvette-e az oltást vagy sem. Felmondhatna neki, ha nem igazolta az oltás felvételét, de annak előfeltétele a fizetés nélküli szabadság, tehát végső soron lehet, hogy ily módon ki lehet kerülni munkavállalóként a szankciókat.... és mi a helyzet az újonnan belépőkkel? Kötelező oltás: ki a felelős, ha a dolgozó rosszul lesz a vakcinától?. A Niveus szerint gond lehet az is, hogy nem egyértelmű, az újonnan belépőkre hogyan kell alkalmazni a rendeletet. Amennyiben előírja a munkáltató, hogy a rendeletben előírt, legalább 45 napos határidőn belül minden munkatárs köteles védőoltást felvenni, akkor ezen 45 napos időszak alatt az újonnan belépőknél előírhat-e kötelező oltást a foglalkoztatás feltételeként?
(Ezt a jogértelmezést osztja egyébként a TASZ is, mint arra a portál felhívja a figyelmet. ) Adatkezelési szempontból a helyzet rendkívüli: normál esetben ilyen szenzitív adatot nem feltétlenül ismerhet meg a munkáltató, de a rendelet a veszélyhelyzet idejére biztosítja ezt a jogot. Ellenőrizheti is az oltakozást, ha a munkáltató írásban és legkorábban 45 napon belül meghatározza meg a védőoltás felvételének határidejét. 13/2022. (I. 20.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védettség igazolásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. Viszont ha már elrendelték, akkor nem lehet kibújni az oltás felvétele alól, mert a munkavégzés feltétele az oltás felvétele, azaz a munkavállaló csak akkor végezhet munkát, ha igazolja az oltás felvételét, és megfordítva: a munkáltató is csak akkor engedheti valakinek a munkavégzést, ha a munkavállaló igazolta az oltás felvételét - teszik hozzá. Ha a dolgozó ezzel szembeszegül, akkor a Munka törvénykönyve szerinti szankciókat róhatnak rá ki, vagy a kormányrendelet alapján legfeljebb egy év fizetés nélküli szabadságra küldhető. Vagy ha letelt mondjuk a 45 nap, és a dolgozó még nem oltott, akkor kirúghatják.
Gondoljunk csak bele, teljesen más kockázatnak van kitéve egy egylégterű irodában, 25 másik kollégával dolgozó ügyfélszolgálatos, mint egy szabad ég alatt, kültéri munkát végző munkatárs. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a döntést munkakörönként, az adott munkakör jellemzőit figyelembe véve hozzák meg a munkáltatók, nem általános jelleggel, mindenkire kiterjesztve. Kiváló példa a hibás döntésre az, amikor mérlegelés nélkül minden dolgozóra meghozzák a döntést az oltás szükségességéről, holott az állomány 20%-a távmunkában dolgozik, nincs közvetlen fizikai kapcsolatuk más kollégákkal, s így nem is fenyegeti őket a fertőzés veszélye. Kormányrendelet kötelező oltás. Az ő esetükben egy ilyen döntés – és így az oltásra kötelezés is - minden bizonnyal jogellenes lesz. A munkáltató a döntés meghozatala után köteles meghatározni a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell majd felvennie a munkavállalónak.
A kötelező oltást szabályozó kormányrendelet nem rendezi a kérdést, a Munka Törvénykönyve pedig nincs felkészülve egy ilyen esetre, így a válasz is bizonytalan – olvasható ki a Niveus Consulting Group elemzéséből. A munkáltató által okozott károkra vonatkozó szabályok szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak mindazt a kárát, amelyet a munkaviszonnyal összefüggésben okoztak. A konkrét személy megnevezésének hiánya is jól mutatja, hogy a munkáltató gyakorlatilag bármilyen kárért felel, nem csak azért, amit ő maga okozott. A munkáltató csak akkor nem köteles megtéríteni a kárt, ha azt valamilyen rendkívüli, előre nem látható és a munkáltató ellenőrzési körén kívüli körülmény, vagy csak és kizárólag a munkavállaló saját elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek a mondatnak minden egyes szavát hosszan elemezték a bíróságok, és lényegében minden lehetséges ponton a munkavállaló javára értelmezik a szabályt. Emiatt is nagyon szigorú a munkáltató felelőssége. Kormanyrendelet kötelező oltás. Az oltás mellékhatásának összefüggése a munkaviszonnyal Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az első megválaszolandó kérdés az, hogy a munkavállaló oltása miatti kár a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkező kárnak minősül-e. Ezt a munkavállalónak kell bizonyítania, viszont sem a Munka Törvénykönyve, sem a bírósági gyakorlat nem igazán tud segíteni ennek eldöntésében.
Éppen ezért nézőként csak kapkodtam a fejem, hogy ki mit szeretne csinálni, próbáltam megjegyezni, hogy miért csinálja az illető azt, amit csinál és igyekeztem érdeklődve nézni mindezt - ez utóbbi pedig mindennél nehezebbnek bizonyult. Hiába Toto éteri aláfestő zenéje (a film egyik csúcspontját képezi) és hiába a jó díszletek, minden vázlatszerűnek, kidolgozatlannak hat és történetmesélés szempontjából totális kudarcnak. Érthetetlen például, hogy hogy engedhették meg maguknak azt (és itt vélhetően a producerek voltak a hibásak), hogy a film háromnegyedénél szépen egy otromba narrációval ugorjanak előre egy nagyobb időszakot, kikukázva, áthidalva potenciálisan fontos dolgokat. Dűne (1984) teljes film magyarul online - Mozicsillag. A karakterek ennél fogva nincsenek felépítve, csak úgy megjelennek és csak úgy, ad hoc módon jelen vannak, a rendezőnek érezhetően az égvilágon semmi hozzáfűznivalója nincsen semmihez és senkihez. Vagy ha volt is, a vágóasztalon maradt és végül a kukában landolt. Ezt láttad már? Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon.
A kérdés csak az volt, hogy a 165 millió dollár költségvetésű film jegybevételei egyedül elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy biztosítsák az Arrakis bolygó kietlen földjéhez való visszatérést. A Warner Bros azonban nem kötelezte el magát a projekt mellett egészen a keddi bejelentéséig. Érdekes lehet számodra:
De ha nem jársz sikerrel, az nagyon nehéz, mert csalódást okozol a benned élő tinédzsernek. Hans Zimmer [aki a Dűne zenéjét szerezte] mutatott rá, hogy nagyon veszélyes megpróbálni valóra váltani a legrégebbi álmaidat. " Villeneuve karrierje kezdete óta gondolkodott a Dűne adaptációján, fejben már tíz évvel ezelőtt is jegyzetelt, hogy mit hogyan kellene csinálni. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy akkor nem lett volna képes igazságot szolgáltatni Herbert klasszikusának, és kellettek az azóta készített filmek, hogy elég bátorságot érezzen magában a projekthez. "Van bennem egyfajta önpusztító szerkezet, hogy mindig olyan projekteket vállalok, amik elérhetetlennek tűnnek számomra" - mondta a filmes. Dűne filmkritika | Gamekapocs. "De nem szabad félni. A félelem az elme gyilkosa. A félelem az a kis halál, ami elhozza a teljes megsemmisülést. Szembenézek a félelmeimmel. " Az októberben érkező Dűne valójában csak a regény első felét dolgozza fel, Villeneuve pedig azt is elárulta a napokban, hogy - amennyiben zöld utat kap a folytatás - a második részben már nem a Timothée Chalamet által megformált Paul lesz a főszereplő.
A Dűne című sci-fi második részét 2023 októberében kezdik el forgalmazni a mozikban - jelentette be a Warner Bros. A Denis Villeneuve rendezte film első részének világpremierje szeptemberben volt a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Az észak-amerikai mozikban és párhuzamosan az HBO Max streamingszolgáltatón a múlt héten mutatták be, és nyitóhétvégéjén 41 millió dollárt forgalmazott. A nemzetközi piacokon pedig 225 millió dolláros jegybevételt ért el. Dűne 1984 teljes film streaming. A Dűne David Lynch általi 1984-es megfilmesítése után Villeneuve a történetet Timothée Chalamet, Zendaya, Oscar Isaac és Josh Brolin főszereplésével dolgozta fel a Warner Bros. számára. A filmet a mozikban eredetileg 2020 őszén mutatták volna be, a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Villeneuve és a film szereplőgárdája már korábban közölte, hogy szeretnék megcsinálni a film folytatását, hogy teljes legyen a történet egy fontos bolygó feletti uralomért harcban álló politikai dinasztiákról. A kérdés csak az volt, hogy a 165 millió dollár költségvetésű film jegybevételei egyedül elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy biztosítsák az Arrakis bolygó kietlen földjéhez való visszatérést.