Ekkor ismerkedik meg egy fogolytársával, Rajmunddal (Csányi Sándor), aki megtanítja neki, hogyan lehet kibírni a munkatáborban. A film második fele a köztük lévő kapcsolatról szól, amiről eleinte nehéz eldönteni, hogy a szerelem, a szeretet vagy az érdek tartja össze. Az Örök telet nem a filmalap vagy a médiatanács támogatta, hanem a politikusokból és történészekből álló Gulág Emlékbizottság. Hozzájuk lehetett pályázni, ők választották ki a beküldött forgatókönyvek közül Köbli Norbert munkáját. A film több mint 400 milliós költségvetését is ők állják. Ez volt az első csapda, hogy ez a film létező hiányt pótolva ugyan, de mégiscsak politikai megrendelésére készült, és már a forgatás előtt rásütötték a (csak részben igaz) "első magyar gulágfilm" címkét. Szász Attiláék mégsem valami ellenében készítették el ezt a filmet. Nem mentek bele semmiféle szenvedéslicitbe, nem azt akarták megmutatni, hogy lám-lám, nemcsak ők, hanem ugye mi is szenvedtünk ezerrel. Sőt, az Örök tél szépen árnyalja a képet azzal, hogy Rajmund, a régi, tapasztalt fogoly ráébreszti Irént, hogy valamilyen szinten a fogvatartóik is foglyok, hogy a Gupvira kerülni az őröknek is büntetés.
Ekkorra Irén Rajmund segítségével megtalálja a túlélés kulcsát, miközben a körülmények is javulnak valamelyest. Ám Havasi írását elolvasva kiderül, hogy a történet így hiteles, ugyanis (az első néhány év pusztító embertelensége után) a táborok valóban élhetőbbé váltak, még a filmben ábrázoltnál "jobb" is lett a helyzet. A Nap birodalmát idéző, konszolidálódó táborélet azonban újabb feszültségforrásokat támaszt: újabb árnyalattal gazdagodik a Kertész Imre-féle "a koncentrációs táborok boldogsága"-gondolat is. A befejezés ugyanis rámutat, hogy a túlélők is vesztesek, akiket kétszeresen is tragédia ér: az otthoni újrakezdés ugyanúgy érzelmi sokkhatással és lemondással jár – ráadásul sem egyik, sem másik traumát nem oszthatják meg senkivel. Ezen változtat az Örök tél: nyíltan kimondja, amit eddig elhallgattak, és még annál sokkal többet is. A film premierje 2018. február 25-én este 21:00 órakor lesz a Duna TV-n.
Köbli Norberthez hasonlóan neki is van személyes érintettsége, az ő családjából is voltak szovjet fogságban. De nemcsak emiatt örül ennek a lehetőségnek, hanem mert szerinte a Köbli-Szász duó nagyon ért a női karakterek ábrázolásához. Ez is egy olyan szerep, mint a Félvilágban, ahol a női lélekről, a női sorsról finomabban szólnak, mint sok más magyar alkotó. "Szeretnék kicsit még élni ebben a szép koncentrációs táborban" – idézte Kertész Imrét Csányi Sándor, a férfi főszereplő. Szerinte ez az idézet jól kifejezi azokat a kérdéseket is, amiket az Örök tél is felvet. Lehet-e élni, szeretni ilyen körülmények között, és ha igen, akkor az milyen szerelem lesz. Csányi szerint ez egy olyan kapcsolat, ami minden romantikát nélkülöz, hiszen egy munkatáborban ilyesmiről nem lehet szó. "Itt olyan tanácsok vannak, hogy ha valaki meghal, akkor húzd le gyorsan a cipőjét". Mégis úgy látja, hogy a túléléshez mindenképpen kellenek az élő, jelenlévő emberi kapcsolatok. "A túlélés első szabálya, hogy innen soha nem megyünk haza, nincs otthon se gyerek, se feleség.
Ez a bölcs mértéktartás a film előnyére válik – a fennmaradt visszaemlékezések alapján ugyanis annyira embertelen világ volt ez, amelynek túlzottan realista ábrázolása könnyen válhatna feleslegesen sokkolóvá. Az Örök tél, ahogy előzetesen sejtettem is, ennek ellenére nem könnyed alkotás. Egy pillanatra sem bántam meg, hogy megnéztem – azt viszont igen, hogy nem korábban. Történészként és nézőként egyaránt csak ajánlani tudom a film megtekintését. Szőts Zoltán Oszkár Ezt olvastad? Egy korábbi írásomban a szövetséges propaganda, valamint a magyar zsidók deportálásának kapcsolatait igyekeztem feltárni. A szövetséges légierők által leszórt röplapok
Érdemes-e várniuk arra, hogy egyszer talán hazajutnak? Milyen áron lehet túlélni a munkatábort, mennyire maradhatnak emberek ilyen körülmények között? Köbli Norbert forgatókönyvíró személyes indíttatásból fogott neki a történetnek. A nagyapja szovjet hadifogságban volt, amit "élete végéig hurcolt magában, és továbbadta a családjának, a gyerekeinek, az unokáinak ennek a súlyát". Köbli szerint pszichésen a családok a mai napig nyögik az akkori történtek súlyát, azt, hogy a nagyapáink generációja lágerekben volt. Kiemelte, hogy ez a történet nem a Gulágon, hanem a Gupvi táborában játszódik. A Gulágra, Szibériába politikai okokból vagy származásuk miatt hurcoltak el embereket, míg az Ukrajna területén lévő Gupvi lágerekbe kollektív büntetésként vittek, főleg svábokat. Körülbelül 200 ezer embernek kellett itt kényszermunkát végeznie. Úgy kell elképzelni, mint a náci lágereket, csak nem volt a végén megsemmisítés, hagyták éhen halni vagy betegségben meghalni az embereket. A táborokban jellemzően 4-5 évig voltak a foglyok, a többségük 1949-ben jöhetett haza, azzal a feltétellel, hogy soha többé nem beszélnek erről sehol.
A film szívbemarkoló hatásának további tényezője, hogy a borzalmakat naturalisztikus ábrázolás helyett csupán sejtetik az alkotók, legyen szó farkastámadásról, a smasszer ütlegeléséről, a magánzárka kínjairól vagy egy váratlan bányaomlásról. Nagy András operatőr egyszerű, lényegre törő képekben fogalmaz: így válik zsigeri élménnyé egy csontig hatoló hóvihar, egy ázott takaró magunkra húzása, a megfagyott mosakodóvíz feltörése, a fokozatosan elszürkülő arcok – az emberlét leszűkülése a vegetatív életfunkciókra. A színészvezetés szintén ehhez a szemlélethez igazodik: Gera Marina megrázó erejű alakítást nyújt a kiszolgáltatottságban vergődő, majd lassan túlélni igyekvő Irén szerepében, Csányi Sándor pedig méltó társává emelkedik. A női mellékszereplők (Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké) egy-egy halk gesztussal jelzik, hogy az ő tragédiájuk is megérdemli a figyelmünket, ám a szálak végül egyetlen sötét felkiáltójellé fonódnak össze. 250 ezer igaz történet alapján – így a film alcíme.
"Nemrég a Fidesz gyerekes lejáratásba kezdett ellenem. Azért próbálkoznak, mert tudják, hogy az áprilisi választásokon a Hegyvidéken, az egyik utolsó budapesti bástyájukon is le fogjuk győzni őket. Szeretnék leleplezésként előadni, hogy megnézték a hivatalosan megadott életrajzomat, amiben magam írtam le, hogy az Oxfordi Egyetemi tanulmányaimat felfüggesztettem, viszont jogi tanulmányokat folytatok az ELTE-n. Tehát a tényeknél maradva: a Fidesz állításával – és képviselőivel – ellentétben én soha nem hazudtam a diplomámról" – írja a Facebookon Hajnal Miklós, a Momentum képviselőjelöltje. Vasárnap Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter osztott meg egy videót a közösségi média oldalán, azzal a felütéssel, hogy "Szabad-e a Momentumnak, ami tilos az MSZP-nek? Maradhat-e képviselőjelölt Hajnal Miklós? ". Hajnal miklós diploma za. (Mint ismeretes, Bangoné Borbély Ildikó parlamenti önéletrajza szerint a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerzett diplomát, de az intézmény nem tud erről, ezért az MSZP kizárta a pártból).
A diploma nélkül a BKK felügyelőbizottságát elnöklő Hajnal Miklós maszk nélkül utazott a villamoso… Origo - 22. 03. 03 13:55 Belföld A baloldali politikust nem érdekelte a még hétfőig hatályos szabály, és erről még egy videót is megosztott. 0 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók