A málna egy 1-2 méter magas cserje. Gyökérrendszerét egy fő gyökér alkotja, ez csakis a magvakból kifejlődött növény esetében. A gyökér idővel elhal, és ezt járulékos gyökerek helyettesítik. A gyökerekből júniusban vagy júliusban rügyek fejlődnek ki, melyek kezdetben fehér színűek és ragacsosak, majd hirtelen nőni kezdenek, alakjuk hosszúkás lesz, és pikkelyszerű levelek jelennek meg rajtuk. Hol terem meg a málna? A málna a nedves, hűvös helyeket kedveli, legjobb termőhelye a hideg mérsékelt éghajlati öv északi része, ahol a nyarak rövidek. A nálunk honosított fajtái, a vad málnával ellentétben, sokkal igényesebbek úgy éghajlat és talaj, mint gondozás szempontjából. Jól megterem a dombos területek déli, dél-keleti és keleti részein, még a száraz területek esetében az északi és északkeleti lejtőket kedveli. Legideálisabbak a málna termesztésére azok a helyek, ahol a nyári hőmérséklet nem túl magas, a téli pedig nem túl alacsony. Folytontermő málna szaporítása magról. A hűvös, hosszú őszök pozitívan befolyásolják a hajtások fejlődését.
Málna felhasználása A málna leggyakrabban édességben, például dzsemekben, zselékben, desszertekben és egyéb pékárukban kerül felhasználásra. Finom és ízeik jól működnek a kék sajtot és a fűszeres zöldet tartalmazó salátákban, valamint más ízletes receptekben. Keverjük össze a bogyókat gyömbérrel, szezámmal és egy kis szójaszámmal, hogy a méz a lazac, kacsa vagy csirke fölé kerüljön. A barbecue szószok, a pácok és a házi ketchup mindegyikének málna előnye származik. Egyéb ingyenes párosítások között szerepel a kakaó, az egzotikus gyümölcsök, a mazsola, a krémes és a virágos héjú sajtok, a méz, az őszibarack, a kókuszdió, a fahéj, a fekete áfonya, a kardamom és a levendula. Málna fajták: Fekete málna A vörös unokatestvéreikhez hasonlóan a fekete málna az egyes drupelek összesített gyümölcse, amelyeket nagyon finom, szinte láthatatlan szőrszálak tartanak össze. Üreges középpontjuk és jellegzetes kúpos alakjuk van, de általában kisebb, mint a többi színes málna. A málna leggyakoribb betegségei és kártevői - Bogyósok - Gyümölcs. A bogyók felületén alkalmanként fehér virágzás jelentkezik, de könnyen megtisztul.
Ha nem gyűjtötték össze a leveleleket e tünetek megjelenésekor, feltétlenül tegyék ezt meg ősszel, mikor a levelek el is pusztulnak. A hajtások elszáradása: a gomba megtámadja a hajtásokat, melyeken julius és augusztus között kékes foltok jelentkeznek, és idővel egyre jobban növekednek. A végek elszáradnak, a levelek lehullnak és az ágak kérgén mély sebek jelentkeznek. Ha észreveszik ezeket a tüneteket, vagják le és égessék el a megtámadot ágacskákat, permetezzék meg és fertőtlenítsék a talajt kálcium-acetáttal. A szürkerothadás: a levelek szélein és a gyümölcsökön megjelenik egy réteg szürke, vattaszerű rothadás. Az érintett levelek elfonnyadnak, elfakulnak és rothadásnak indulnak. A betegség könnyen terjed. Folytontermő málna szaporítása vízben. A betegség elterjedésének elkerülése végett gyűjtsék össze és pusztjtsák el a beteg gyümölcsöket. A legveszélyesebb és leggyakoribb kártevők Málnavessző-szúnyog A málna sarj- és vesszőkárosítói: A málna legfontosabb kártevői és kórokozói között több esetben szoros összefüggés van, ezért célszerű együtt tárgyalni őket és a lehetséges védekezési módokat.
Vezetéknevét szülőfalujáról nyerte. Hallatlan lelki és testi erővel bírt; termete, izmai, tagjai Herculeshez tették teljesen hasonlóvá. Apja malmában nevelkedett. Minden segítség nélkül emelte fel a földről gyakran a malomkereket, olykor a boroshordót, melyet a szekér is alig tudott elvinni. Birkózásban legyőzhetetlen. A katonáskodás alatt Magyar Balázs annyira megkedvelte, hogy nemcsak a legnagyobb katonai tisztségekre emelte, de látva vitézségét és hűségét, még leányát is hozzáadta feleségül. " Ma már sok történész elveti Kinizsi paraszti származását, véleményük szerint az apja is nemesként szolgált Hunyadi János seregében, és a család feltehetően szerbiai gyökerekkel rendelkezik. Kinizsi 1431-32 körül születhetett, az bizonyos, hogy nevét először 1467-ben említi Mátyás király egyik rendelete; 1467 és 1472 között pedig Máramaros ispáni tisztségét töltötte be. Az 1468-as és 1471-es csehországi hadjáratok során bizonyította rátermettségét, többek között olyan sikeresen portyázott, hogy a Mátyás táborát ostromló csehek maradtak ellátmány nélkül, és végül nekik kellett békét kérniük.
És milyen szerepet játszott Mátyás halála után a szélnek eresztett, és az országban garázdálkodó Fekete Sereg megfékezésében, amelyet hajdanán maga is vezetett? Kinizsi Pál élete igazi vérbő kalandregény, élete folytonos harcból állt, miközben állhatatosan szolgálta az uralkodót, és esküjét csak egyszer szegte meg... Hogy mikor és milyen esemény során? Megtudhatja ebből a fordulatos és lebilincselő történelmi-kalandregényből! Pazar kiállítás Mátyás corvináiból az OSZK-ban. A Corvina Könyvtár budai műhelye címmel nyílt kiállítás az Országos Széchenyi Könyvtárban, melyen Mátyás király itthon őrzött corvinái mellett megtekinthetők külföldi gyűjteményektől érkezett kódexek is. A kiállítás egyedülálló, ugyanis soha nem látott módon együtt tekinthető meg csaknem valamennyi Magyarországon őrzött corvina, közel ötven kódex, valamint Párizsból, Lipcséből, Torinóból és a Vatikáni könyvtárból is érkeztek kódexek. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Szolgálatai jutalmaként Kinizsi 1472-ben megkapta Vázsony várát, és így az ország egyik főura lett. A vár romjai Nagyvázsonyban Kinizsi megerősítette Vázsonyt, a vár lakótornya Magyarország legépebben megmaradt ilyen jellegű építménye. Ma is kedvelt turisztikai látványosság. Várúrként pálos szerzeteseket telepített Vázsonyba, és számukra kolostort építtetett. A kolostor impozáns romjai ma is láthatók. A pálosok voltak az egyetlen magyar szerzetesrend megalapítói, bár a lengyelek ezt vitatják. 1480-ban Kinizsi feleségül vette vezérének, Magyar Balázsnak a lányát, Benignát. Nászajándékként megkapta Somló várát. A legnagyobb katonai sikereit Kinizsi Pál a déli határoknál aratta az oszmán-törökök ellen. Bár Mátyás királyt nyugati hadjáratai foglalták le, nem hanyagolta el a Délvidék védelmét sem. A törökök nagy hadjáratokat Nándorfehérvár után már nem vezettek Magyarország ellen, de kisebb-nagyobb csapataik rendszeresen betörtek az országba. Kinizsi 1477-ben már temesi ispán volt, így a déli határvédelem az egyik fő feladata lett.
Kinizsinek hamarosan újra hadba kellett szállnia, 1492-ben a király megbízásából ő számolt le Mátyás egykori fekete seregének zsold nélkül maradt maradékával, amely a Délvidéken kezdett erőszakos fosztogatásba. Élete végén ismét a török ellen harcolt, 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt, amelyet német helyőrsége át akart játszani a töröknek. Az árulókkal kegyetlenül leszámolt. Nem sokkal később szélütést kapott, de ez sem tudta megakadályozni abban, hogy hordágyról vezetett serege betörjön Szerbiába. Ostrom alá vette a török kézen lévő Szendrő várát, de nem tudta bevenni, itt halt meg 1494. november 24-én. Kinizsi kiváló, csatát sosem vesztő hadvezér, és kegyelmet nem ismerő ember volt, aki az elfogott törököket válogatott kínzásokkal végeztette ki. Holttestét a nagyvázsonyi Kinizsi-vár kápolnájában található szarkofágban helyezték el, amelyet 1708-ban sírrablók feldúltak. Tatay Sándor nagy sikerű ifjúsági regényt írt róla, emlékét őrzi számos utca és köztér, teljesítménytúra és a somlói Kinizsi-szikla, valamint egy róla elnevezett, de ma már nem gyártott sörféle.