Szeptember 18. (Szerda) Úristen, ma volt az első tánc próba! Ááá, olyan remek vooolt, hogy arra nincsenek szavak! Reggel izgatottan keltem fel, mert már nagyon vártam a délutáni táncszakkört. Gyorsan felöltöztem, kifésültem a hajamat utána a táskámmal a hátamon lementem a földszintre. Gyorsan ettem egy kis rántottát utána elindultam a buszmegállóba. Albi már ott várta a járművet. - Szia, Lele! - köszönt Albi. - Szia, mizu? - kérdeztem mosolyogva. - Áh, semmi különös. Veled? Elég vidámnak tűnsz. Szmg e napló. - Csak már nagyon várom a hetedik órát. - Dehát nekünk nincs is ma hetedik óránk - értetlenkedett, mire megráztam a fejem. - De akkor lesz nekem az első táncszakköröm - magyaráztam, mire leesett neki. - Az szuper. Remélem ügyes leszel és jól fog menni az évvégi bemutató - kacsintott és ebben a pillanatban állt meg előttünk a busz. Felszálltunk rá és leültünk egy kettes ülésbe. Az utat végig beszélgettük, majd a sulinál leszálltunk. A suli előtt kint állt Levi, Ati és Milán. Albi is csatlakozott hozzájuk, így én bementem az épületbe.
7. a órarendje Részletek Kategória: Órarendek Megjelent: 2020. február 08. Találatok: 786 - Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 0. 1. Töri SzMG 3 Techn SzOJ 6 Tesi KL Fizika SzME Ea Matek TCs 1 2. Magyar BLÉ 2 3. A-BR 4, SzMG 3, N-NyGR Cs 4. Biosz SzOJ 6 5. Kémia TCs Ea Etika BR 4 - K3, RCs, H Ea Rajz VNN 8 6. Föci NB 5 Info KL Ének JHM 7 7. Ofő NB 5
Czanek tanárnő elmosolyodott és felült a tanári asztalra. - Ma van 96 éve, hogy megalapult ez az iskola. - Akkor, mire mi végzünk akkor lesz 100 éves a suli? - kérdezte Dani. - Igen. - Azta - ámult a szemüveges fiú. Az óra végén kimentünk az udvarra, mert egy lyukas óránk volt. Az egész órát a napon töltöttem Kamival együtt. Csengetéskor bementünk a terembe, mert az utolsó óránk töri volt Juhásszal. Törin Ágoston hármasra, Petra kettesre, Laci és Lilla négyesre feleltek. Az utolsó óra után gyorsan összepakoltam a cuccomat és kirohantam a teremből. Aztán rájöttem, hogy fogalmam sincs arról, hogy hol lesz a tánc, így tanácstalanul járkáltam egészen addig, amíg megnem láttam Blankát. Szmg i naplouse. - Szia, Leila! - Szia - köszöntem neki megnyugodva. - Gyere menjünk, mert elkésünk - rángatott maga után a lány. Először kimentünk az udvarra és balra kanyarodva mentünk valahova. Egyszercsak megláttunk egy lépcsőt, ami lefele vezetett. Blanka előre ment én pedig követtem. Kinyitotta az ajtót és elindult egyenesen a gyér világítással rendelkező folyosón.
Én meg egy betűt sem tanultam. Elővettem egy lapot és leírtam rá a feladatokat. Természetesen az óra végén üresen adtam be. Semmit sem tudtam. Matek után jött egy lazább rajz Czanek tanárnővel. Szerencsére nála lehet zenét hallgatni. - Ma az lesz a feladat, hogy rajzoljátok le az iskola lógóját - adta ki az utasítást a tanárnő. - Hogy néz ki a suli logója? - kérdezte Patrik. - Te tényleg ilyen idióta vagy?! Az van rajta a nyakkendődön, a suli pólódon és a többi sulis cuccodon! - dörrent rá Anna. - Jó, bocsi - húzta be a nyakát rémülten a fiú. Én bedugtam a fülesem és elkezdtem rajzolni a logót. A végeredménnyel nem voltam megelégedve, de volt már ennél rosszabb rajzom is. Egyébként ilyen lett a rajzom. Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image. ( Tegnap sokáig szenvedtem ezzel😅 Író) Óra végén Orsi beszedte a rajzokat és letette a tanárnő asztalára. - Tudjátok miért adtam ki ezt a feladatot nektek? - Nem - feleltük egyszerre.
A Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje mellett álló tér ezentúl Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő nevét viseli majd, aki egész életében azért küzdött, hogy a nőket a tudományos életben is elismerjék - olvasható az egyetem portálján. Elsőnek lenni mindig kockázatos és nehéz, hit, alázat és elkötelezettség kell hozzá. Hugonnai Vilma, a legelső magyar orvosnő Zürichben szerzett diplomát, melyet annak érdekében, hogy hivatását itthon is gyakorolhassa, később a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében védett meg. - mondta Merkely Béla rektor. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 3-án született Nagytétényben, egy nemesi család ötödik gyermekeként. A pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos diákja volt, és bár akkoriban magasabb végzettséget nem szerezhetett nő, őt nagyon érdekelték a természettudományok. 1872-től Zürichi Egyetem hallgatója lett, mert oda nőket is felvettek, majd 1879-ben orvossá avatták. Mind az előítéletekkel, mind a bürokráciával meg kellett küzdenie, hogy egyenjogú orvosként kezelje a szakma.
Vilma rögvest beadta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő. Az első magyar orvosnőnek, Hugonnai Vilmának közel húsz évet kellett várnia arra, hogy Zürichben megszerzett diplomáját Magyarországon is elismerjék. Svájcban szűkös körülmények közt élt, nevéből ekkor hagyta el a nemesi y végződést. Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette. Most már élhetett orvosi hivatásának, elsősorban nőket és szegényeket gyógyított, sokaktól honoráriumot sem fogadott el. Az avatásra 1897. május 14-én került sor. Egyetlen nő volt a rengeteg felavatandó diák között, de a padokban már ott ültek az első- és másodéves diáklányok is. Maga Ferencz József is köszöntötte: "Örülök, hogy a grófnő az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni fog, mert a tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik. "
Diplomáját azonban a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, így Hugonnai Vilma csak szülésznőként tevékenykedhetett; az otthonában nyitott rendelő kapuján a felirat mutatta: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába. Magyarországon 1895. november 18-án engedélyezték a nők felvételét egyes magyar egyetemeken, diplomájuk elfogadtatása mégsem ment könnyedén. Házassága megromlott, válása után másodszor az eozin-mázat felfedező vegyész, akadémikus, műegyetemi tanár Wartha Vincéhez ment feleségül. Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, és az elméleti kérdések felé fordult. Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is publikált. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete. Hugonnai Vilma több nőknek szánt felvilágosító művet írt. Előbb A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát publikálta, majd 1907-ben megjelent A nő mint háziorvos – Az egészség ápolásának kézikönyve, különös tekintettel a női- és gyermekbetegségekre, valamint a szülészetre és gyermekápolásra című munkája.
Több, mint húsz évvel (! ) a megszerzése után, 1897-ben végre elismerték a diplomáját, de az összes szigorlatát újra le kellett tennie. A vizsgák egyenrangú szakmai társalgásba fordultak, a professzorok elismeréssel nyugtázták a doktornő széleskörű ismereteit, korszerű tudását, köztük a világhírű Korányi professzor is. 1897. május 16-án került sor az ünnepélyes avatásra. Végre kitehette a táblát: "Dr. Hugonnai Vilma, orvos. " Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy Hugonnai a 20. század első két évtizedében igen élénk magyar feminista mozgalomba is bekapcsolódott. Nem tekintheti a férfi a nőt, mint régente, tisztán úgy, mint ki javára született - írta. Megfeddte azokat a szülőket, akik a lánygyereknek nem örülnek, csak a fiúnak. Schwimmerékkel összhangban támogatta a koedukált oktatást. Orvosi tevékenységéről részletes naplót vezetett, ebből kiolvasható, hogy minden társadalmi rétegből bizalommal keresték fel a nők. Az Országos Nőképző Egyesület iskolájának éveken át előadója volt. Erre így emlékszik vissza: Sajnos sok szülő felháborodott és kivette lányát az iskolából, ahol azt tanították, hogy nem a gólya hozza a kisbabát.
Az első világháború ugyanis komolyan felvetette a nők egészségügyi tevékenységének a szükségességét is. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik az ő oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen. Házasságai és leszármazottjai [ szerkesztés] Alig 18 évesen férjhez ment szilasi és pilisi Szilassy György (* 1831. –† Mácsa, 1899. augusztus 22. ) földbirtokoshoz; [8] 1886 -ban hivatalosan is elváltak. Ebből a házasságból született Szilassy György (* Pánd, 1866. november 4. –† Budapest, 1939. december 16. ), gazdasági felügyelő, a Johannita Rend lovagja. [9] Felesége csallóközmegyercsi Szabadhegy Gizella. Szilassy Kálmán (*Pánd, 1868. január 17. –†Pánd, 1868. február 7. ) [10] [11] 1887 -ben férjhez ment dr. Wartha Vincéhez (* Fiume, 1844. július 17. –† Budapest, Kőbánya, 1914. július 20.
Hugonnay Vilma a pest megyei Nagytétényben született grófi családban 1847-ben. A Pröbstl-féle pesti leánynevelő intézetben tanult. Igen érdeklődött a természettudományok iránt, ám akkoriban további tanulmányok elvégzésére nőknek nem nyílott lehetőség. Itt ismerte meg Máriássy Fruzsinát, akinek nagyszüleinél 13 éves korában találkozott barátnője nagybátyjával. Szilassy György földbirtokos halálosan beleszeretett a nála 20 évvel fiatalabb lányba. 18 éves korában Vilma férjhez ment Szilassy Györgyhöz, akinek viszont nem volt tudományos érdeklődése, sokkal inkább érdekelte a kártya és a dorbézolás. Később el is kártyázta a vagyonát. Vilma nagyon szeretett volna tovább tanulni. Két évig küzdött a férjével a tanulás lehetőségéért. Mivel megromlott a házasságuk, végül férje nem gördített akadályt tanulmányainak folytatása elé. Hatéves kisfiát szüleire bízva Vilma megtette az első lépést, hogy álmait megvalósítsa. A nagytétényi kastély Tudományos érdeklődése egészen Zürich-ig hajtotta, ahol beiratkozott az orvosi egyetemre.