Ezt a terméket egyik partnerünk sem forgalmazza. Kérjük, válasszon az alábbi termékek közül! További PARKSIDE termékek: PARKSIDE Fúró-csavarozó Árfigyelő szolgáltatásunk értesíti, ha a termék a megjelölt összeg alá esik. Aktuális legalacsonyabb ár: 0 Ft Termékleírás Típus Akkumulátoros Akkufeszültség 20 V Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk!
13 mm - Reteszelés: automatikus - SPINDLE-LOCK - Max. Fúrási átmérő: fa esetében: 30 mm, acél esetében: 13 mm - Készülék ház anyaga: műanyag, poliamid és üvegszál (PA6 - GF30) 73 db kiegészítő: - 1 db vágókés (szike) - 1 db ács ceruza (2 betéttel együtt) - 1 db mérőszalag (5 méter hosszú) - 8 db csavarkulcs - 1 db vésőfej - 1 db pontozó - 5 db fa fúrószár - 14 db fém fúrószár - 40 db bit fej - 1 db mágneses bittartó Méret: - Akkus fúró (akkumulátorral): 221 x 235 x 97 mm - Töltőállomás: 140 x 84 x 67 mm - Tároló doboz: 331, 4 x 305 x 140 mm Súly: - Akkus fúró (akkumulátorral): kb. 1715 g - Akkus fúró (akkumulátor nélkül): kb. Parkside akkus munkalámpa resort. 1281 g - Akku súlya: 434 g / db - Töltő: kb. 315 g - Tároló koffer súlya: kb.
A lap szerint ezek a holmik mintegy 4, 2 millió fontot (1, 7 milliárd forintot) érnek. A Cambridge-i Egyetem Alkalmazott Matematikai és Elméleti Fizikai Tanszékén Hawking 2002-től egészen a haláláig dolgozott az irodájában. A londoni Tudományos Múzeum többek között kiállítja az amiotrófiás laterálszklerózistól (ALS) szenvedő elméleti fizikus kerekesszékeit, a kommunikációhoz szükséges felszereléseit, az ujjlenyomattal aláírt fogadásait – melyeket rendre elveszített –, könyveit, fényképeit, doktori értekezését, kitüntetéseit, és még azokat a csecsbecséket is, amelyek A Simpson család című rajzfilmsorozathoz köthetőek. Hawking azt a figurát is eltette emlékbe, amelyet róla mintáztak. (Ez is érdekelheti: Megdöbbentő: kiderült, mi volt Stephen Hawking legnagyobb félelme) A professzor személyes és tudományos írásai ugyanakkor Cambridge-ben, az egyetemi könyvtár gyűjteményében maradnak a megállapodás szerint. Beleértve 2008-ig váltott levelezéseit, Az idő rövid története című 1988-ban kiadott kötet első vázlatát, film- és tévészkriptjeit, a karrierje kezdeti időszakából származó, az aláírásával ellátott tudományos kéziratait, és A Simpson család azon epizódjának forgatókönyvét, melyben Hawking először szerepelt.
2021. máj 29. 21:30 Stephen Hawking / Fotó: GettyImages London – Történelmi jelentőségű kiállítás! Különleges tárlaton kívánja bemutatni Stephen Hawking hagyatékát jövő évtől a londoni Tudományos Múzeum, első alkalommal közszemlére téve a világhírű elméleti fizikus legféltettebb titkait. A még életében legendává váló, kerekesszékhez kötött angol lángelme egykori irodájának elemeit/tartalmát a családja ajándékozta oda a brit nemzetnek, a tudós holmijainak jövőjével kapcsolatos megállapodás nemrégiben született meg. ( A legfrissebb hírek itt) – A tárlatnak köszönhetően a jövő generációi is elmélyülhetnek Stephen Hawking legendás világában, egész életen át tartó kivételes munkájában és elképesztő felfedezéseiben. Az egész irodáját és annak minden tartalmát megőrizték. Hawking milliók szívébe lopta be magát, mialatt átírta a fizika törvényeit és túlélte az orvosok baljóslatát. Könnyen lehet, hogy éppen a kiállított holmijait vizslatva "születik meg" a következő Hawking professzor, aki ezen tárgyak miatt gondolkodik el a körülöttünk lévő világ működésén – mondta el a Daily Mail című brit napilap riportjában a Science Museum Group igazgatója, Sir Ian Blatchford.
Nyolcvan éve, 1942. január 8-án született Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus, korunk egyik legnagyobb elméje. Bár fiatal korában diagnosztizált degeneratív idegrendszeri betegsége, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) korán tolószékbe kényszerítette, majd a beszédre való képességét is elvette, a huszadik század legjelentősebb elméleti fizikai áttörései közül több is az ő nevéhez fűződik. Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist, ALS) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.
Betegsége megpróbáltatásai ellenére szerencsés embernek tartotta magát Stephen Hawking 2022. január 10. 15:01 MTI, Múlt-kor Nyolcvan éve, 1942. január 8-án született Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus, korunk egyik legnagyobb elméje. Bár fiatal korában diagnosztizált degeneratív idegrendszeri betegsége, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) korán tolószékbe kényszerítette, majd a beszédre való képességét is elvette, a huszadik század legjelentősebb elméleti fizikai áttörései közül több is az ő nevéhez fűződik. Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist, ALS) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.
Stephen Hawking évtizedeken át viselt betegsége ritkaság, az viszont még szokatlanabb, hogy valaki ilyen sokáig éljen vele. Életminőségének fenntartásában jelentős szerepe volt a gépi segítségnek. Az amiotrófiás laterálszklerózis kifejezést nem sokan hallották. Ha Stephen Hawking betegségeként hivatkozunk rá, úgy már többen tudják felsorolni az izommozgásért felelős idegsejtek pusztulásával járó kór legjellemzőbb tüneteit. 1963-ban diagnosztizálták nála az ALS-t – ez nem jelentett feltétlenül azonnali halálos ítéletet, de az orvosok nem kecsegtethették sok jóval. Amint az ALS felismerhetővé válik, szinte mindig azonnal határozott romlásnak indul a beteg állapota. A folyamat legtöbbször olyan gyorsan végbemegy, hogy a betegség átlagos túlélési ideje mindössze három év. A diagnózis után öt évvel mindössze a betegek 20 százaléka marad életben, tizedük él tíz további éven át, és csupán 5 százalékuk él még húsz évig vagy tovább. "Ami Hawkinggal történt, az egyszerűen elképesztő" – summázta az orvostudomány álláspontját még 2012-ben a Scientific American című lapnak adott interjújában Leo McCluskey, a Pennsylvaniai Egyetem ALS-központjának orvos igazgatója.
2016-ban díjat alapított a tudomány népszerűsítéséért legtöbbet tevő ismeretterjesztőknek, az első díjazottakat személyesen választotta ki. 2017-ben adták ki magyar nyelven a fekete lyukakról, a csillagászok által régóta kutatott különleges, titokzatos jelenségekről szóló előadásait Fekete lyukak címmel. Az emberiség nagy kérdéseire fogalmazta meg válaszait utolsó könyvében ( Brief Answers To The Big Questions – Rövid válaszok a nagy kérdésekre), amely halála után, 2018 októberében jelent meg.