Iszkaszentgyörgy egy helyes kis falu Székesfehérvár közelében. Kicsi falu, sok látnivalóval, szép környezettel, valahogy mégsem özönlenek ide a turisták. Igaz, a kastélyt nem nagyon lehet látogatni, a most felavatott finn emlékszobába sem jutottam még el, kicsit nehézkesen működnek itt a dolgok. Pedig érdemes eljönni, sétálni, szép temploma, kastélya, és a pár éve készült Kastélybirtok Tanösvény felfűzi az összes látnivalót. Mivel ma esett az eső, csak egy kisebb sétát tettem, a még fel nem fedezett részeken. Először is a dombon lévő katolikus templomhoz mentem, mely műemlék, neoklasszikus stílusú, görög kereszt alaprajzú. Nyárvégi Mulatság Szeptember 19, szombat Kastély « Iszkaszentgyörgy on-line. Sajnos csak kívülről tudtam megnézni. De nem bántam, mert mellette egy számomra ismeretlen látványosságot, a grófi sírboltot találtam meg. Itt kezdődik a tanösvény, mely végig vezet táblákkal, ismertetéssel az egykori hatalmas grófi birtokon. Halottak napja van, és ez a kápolna lakattal lezárva nem várt senkit. Sajnáltam, hogy nem hoztam egy gyertyát, az itt nyugvó grófokra és leszármazottaikra nem gondolt senki.
Örültem, hogy idejöttem, és pár elmélyülő gondolattal a saját szeretteimen kívül a grófi családnak is adóztam. Halottak napja van, de mi élünk, élnünk kell, a múltra az elmúltra gondolni szép, és fájó. Ma adjuk meg a tiszteletet a múltnak, és holnap már nézzünk derűsen a jövőbe. Innen a templom és grófi sírboltkápolna mellől indul a Kastélybirtok tanösvény, első tábláját itt láttam. Fel van sorolva az összes, itt nyugvó leszármazott, Amadék, Pappenheimek, Bajzáthok, a kastély szerteágazó birtokosai szerint. A kápolna mellett kétoldalt borostyán futotta be a fákat, alattuk réges-régi sírok vannak. Mivel a kerítés be volt lakatolva, kénytelen voltam egy kis falmászást folytatni, a megbontott falon be lehet jutni a sírkertbe. Nem is tudom és nem is értem, miért nem fordít a falu erre nagyobb figyelmet. A kastély birtokosainak egykori fürdőhelye, a Duzzogófürdő is csupa gaz, alig lehet megtalálni a falu határától nem messze. Egykoron 28 fokos víz tört ott fel, szép épületek, medencék voltak, ma csak a falak látszanak, a bányászat elvitte a gyógyvizeket.
A legjelentősebb átépítés Pappenheim Szigfrid idejében történt, de persze úgy, hogy már idekerült még egy fontos főúri név a családba, a Károlyiaké. Szigfrid ugyanis Károlyi Erzsébet et vette feleségül, így a friggyel együtt jelentős vagyon is került a kincsesládájába. Volt miből építkezni. Így aztán az eredeti klasszicista stílushoz neo-barokk és barokk építészeti elemek társultak, ezért a nagy kavarodás a korok és stílusok között. Ha most megnézzük a fotókat, sokféle stílus felismerhető, talán nem is túl szép egységes a kép, de a haldokló kastély így is gyönyörű és értékes részleteket rejt. A kastély a Pappenheim grófi család tulajdonában volt a második világháború végégi, de utána kórház, üdülő, munkásszálló, majd később tanácsi hivatal, posta, rendőrség, gyógyszertár, mindenféle működött itt. A gyógyszertár felirat még ma is látható. Sajnos. Filmet is forgattak is, a Megint tanú c. film libacombos részleteit. Az állam tulajdona, pár éve egy finn mecénásnak (Ari Kupsus) adták bérbe, aki nyaranta ide költözik, bemutatja a kastélyt (előre egyeztetve) koncerteket, kiállításokat tart.
Amit A nagy füzet filmváltozatában leginkább sajnálhatunk, azon túl, hogy a mozgóképes narráció is többes számot használ, hogy ezzel a kérdéssel (a két hasonló fiú kiválasztásán túl) vizuálisan a rendező nem tudott mit kezdeni. Az adaptáció második kulcsmomentuma a környező világ, a történelmi helyzet ábrázolására vonatkozik. Rendkívül érdekes, hogy a film tálalásában sokkal erőteljesebbnek tűnik a környezet hatása, mint a kisregényben. Agota Kristof ugyanis meg nem nevezett kis és nagy városokról, általános értelemben vett ellenséges és saját hadseregről beszél, így bár nyilván tudjuk, hogy a második világháborúról van szó, a történelmi emlékezetünkből származó nyomok kevéssé tolulnak be a történetbe. Ezzel szemben a filmen valamilyen egyenruhát kellett adni a katonákra, a táborba hajtott embereket meg kellett valahogy jeleníteni: a szó szoros értelmében arcot kellett adni a környező világnak. És itt érhető tetten Szász Agota Kristoftól eltérő magyarázata: az adaptációban a fiúk kegyetlen világképe, értékrendje és morális választásai nem lelkük torzultságából, hanem sokkal inkább az őket körülvevő társadalom és élethelyzet embertelenségéből fakadnak.
Örömmel jelentem, hogy mind az öt film sokkal ígéretesebbnek tűnt A nagy füzet -nél.
A magyar mozikban körülbelül húszezren látták, de forgalmazták Németországban is, és két hete játsszák a francia mozik. Nem jelölték Oscar-díjra A nagy füzetet Szász János A nagy füzete nem került be az öt Oscar-jelölt közé a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Helyette versenyez a szoborért többek közt Paolo Sorrentino A nagy szépsége és Thomas Vinterberg A vadászata. Végre megint Oscar-közelbe kerülhetünk Szász János A nagy füzet című filmje felkerült a kilences listára, amelyből kiválasztják a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjának öt jelöltjét. A jelöltek csütörtök délutáni bejelentése előtt latolgatjuk A nagy füzet esélyeit, áttekintjük Magyarország eddigi Oscar-teljesítményét, és kiderül az is, mennyit kell költeni egy valamirevaló Oscar-kampányra. Amerikai mozikba megy A nagy füzet A legutóbbi magyar film, amely amerikai moziforgalmazásba került A torinói ló (kritikánk) volt. Tarr Béla alkotását 2012 februárjában kezdték vetíteni New Yorkban, fél év alatt közel harminc amerikai városban fordult meg, majd végül szeptemberben az alaszkai Anchorage-ban fejezte be körútját.
Agota Kristof A nagy füzet című regényében rövid, egyszerű, kegyetlen mondatokból tárul fel két ikerfiú szövevényes belső világa. Két gyereké, akik a háború embertelenségével, a felnőttek morális züllésével szemben kialakítják saját, kőkemény erkölcsi törvényeken alapuló szabályrendszerüket, ami segít nekik abban, hogy ne eméssze el őket is a körülöttük egyre terjedő rothadás. Megedzik a testüket és a lelküket, bármit túlélnek, és ha kell, halált is osztanak. Gyémánt András és Gyémánt László A nagy füzet című filmben Fotó: Dobos Tamás Amikor a szentimentális Koltai Lajos adaptálta a Sorstalanság szenvtelen prózáját, előre sejthető volt, hogy belebukik, arra viszont minden esély megvolt, hogy a lélektani érdeklődésű, filmjeiben a bűn fajtáit piszkáló Szász János meg tudja ragadni Kristof világának lényegét. Akár igazi nagy film is lehetett volna A nagy füzet. Sajnos nem lett az, mert Szász egy erős rendezői koncepciót nélkülöző, óvatoskodó filmet csinált, ami sem azt nem adja vissza, amitől a regény különleges, sem olyan további rétegei nincsenek, amelyek az alapanyagtól függetlenül megálló, izgalmas alkotássá tennék.
Mikor megérkeznek anyjukkal a falusiak által csak "boszorkánynak" nevezett öregasszony házához, nem épp meleg fogadtatásban részesülnek. Anyjuk könnyes búcsúval válik meg tőlük, míg nagymama ezt teljes közönnyel szemléli. Mikor magukra maradnak, nagymama "szukafattyaknak" nevezi őket, majd közli velük, aki nem dolgozik, az nem is eszik! Az ellenük tanúsított ellenszenvvel és utálattal a gyerekek először nem tudnak mit kezdeni. Állandóan fáznak és éheznek, miközben a falu férfi tagjai állandóan verik őket. A fiúk ezt vasakarattal tűrik, sőt egymást verve, sértegetve edzik meg egymás testét és lelkét. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Szereplők [ szerkesztés] Szerep Színész Nagymama Molnár Piroska Egyik iker Gyémánt László Másik iker Gyémánt András Apa Ulrich Matthes Anya Bognár Gyöngyvér Német tiszt Ulrich Thomsen Nyúlszáj Tóth Orsolya Sutor Derzsi János Cselédlány Kiss Diána Rendőr Kovács Lajos Hajléktalan Székely B. Miklós Réthelyi András Díjak, jelölések [ szerkesztés] Szász János alkotását nevezte Magyarország a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra.