Ismét elérkezett a Karácsony, odakinn csendben hull a hó, a meleg szobában mindenki serényen készül a Szentestére. Egy kedves barátomtól J. Zsolttól kaptam az alábbi kis "ajándékot", melyet megosztanék Olvasóinkkal – egy igazi, szívhez szóló téli történetet. Ezen az ünnepen a nagy mesemondó, Móra Ferenc egy igazán kedves, megindító elbeszélését ajánlotta figyelmembe. Kérem, olvassák el, itt lapul e néhány sorban, csak arra vár, hogy találkozhasson Önökkel! Benne megtalálni a Karácsony igazi üzenetét – fedezzék fel! Járjanak továbbra is a szeretet útján és meglátják, egyszer csak szembejön a Boldogság! Áldásos Karácsonyt kívánok, szeretettel – Lantai József. MÓRA FERENC: A SZÁNKÓ Kegyetlen hideg tél volt, azóta se tudok hozzáfoghatót. Móra ferenc szánkó. Fenékig befagyott a patak, a verebek megdermedve hullottak le a fákról, a háztetőről olyan vastag jégcsapok meredeztek, hogy kővel is alig bírtuk őket lehajigálni. Először a báránybőr sapkánkat vagdostuk hozzájuk, de evvel nem sokra mentünk. A fülünk megfázott, a sapka a tetőn maradt, s ami a legnagyobb baj volt: a jégcsap se esett le.
Kati néni ott gubbasztott a vackán, elkékült orcával, dideregve vékony kendőjében. Olyan hideg volt odabent, hogy még a tűzhely sarkait is kivirágozta a dér. – Nem égett ebben a tűz, lelkeim, már három nap óta. Sem egy marék szalmám, sem egy gyújtat fám. Majd megfagyok, lelkeim – sóhajtozott az öregasszony. Jánoska rám nézett, én meg őrá. Közösség: Móra Ferenc: A szánkó. Előhúzta a sarokból a baltát, kiment, csattogott, pattogott odakint: fölvágta tűzrevalónak a szánkót. Kisvártatva hatalmas tűz lobogott a kunyhóban. Égett a szánkó. A mi szánkónk, amelyikbe egyszer se ültünk bele. A szánkódarabok piros lángja hosszú csíkokban táncolt a falon, amely mintha sírt volna örömében, ahogy a dér leolvadt róla. Az öreg koldusasszony orcája is színesedni kezdett. Ahogy ránk vetette háládatos tekintetét, a mi szívünkben is valami melegség támadt. És egyszerre megsajnáltuk a gazdag bíró fiait, akik érzik, hogy milyen jólesik repülni a szánkón, de nem tudják, milyen jólesik jót tenni a szegényekkel. Mesék: MÓRA FERENC: A SZÁNKÓ Vissza a mesékhez
Kati néni ott gubbasztott a vackán, elkékült orcával, dideregve vékony kendőjében. Olyan hideg volt odabent, hogy még a tűzhely sarkait is kivirágozta a dér. – Nem égett ebben a tűz, lelkeim, már három nap óta. Sem egy marék szalmám, sem egy gyújtat fám. Majd megfagyok, lelkeim – sóhajtozott az öregasszony. Jánoska rám nézett, én meg őrá. Előhúzta a sarokból a baltát, kiment, csattogott, pattogott odakint: fölvágta tűzrevalónak a szánkót. Kisvártatva hatalmas tűz lobogott a kunyhóban. Égett a szánkó. A mi szánkónk, amelyikbe egyszer se ültünk bele. Móra Ferenc: A szánkó – Natúrsziget. A szánkódarabok piros lángja hosszú csíkokban táncolt a falon, amely mintha sírt volna örömében, ahogy a dér leolvadt róla. Az öreg koldusasszony orcája is színesedni kezdett. Ahogy ránk vetette háládatos tekintetét, a mi szívünkben is valami melegség támadt. És egyszerre megsajnáltuk a gazdag bíró fiait, akik érzik, hogy milyen jólesik repülni a szánkón, de nem tudják, milyen jólesik jót tenni a szegényekkel.
Bántuk is mi a csúfolódást, csakhogy hozzáférhettünk a szánkóhoz. Gyuri, Pali elnyújtózkodtak nagyurasan a puha ülésben, mi ketten nyakunkba akasztottuk a cifra istrángot, szél se érhetett a nyomunkba aztán. Meg se álltunk az ötödik fordulóig, ott is csak lélegzetet venni. Így tartott ez egy hétig, hanem Favágó Jánoska már akkor olyan búsan lógatta a fejét, mint egy igazi ló. Meg is kérdezte tőle a kisebb gazdánk, Bíró Pali, hogy tán kevesli az abrakot? Móra Ferenc: A szánkó | EuroAstra Internet magazin. – Szeretnék már egyszer én is beleülni a szánkóba – motyogta félősen Jánoska –, csak egyetlenegyszer, csak egyik saroktól a másikig! Bíró Gyuri nevetve csördítette meg fejünk fölött a pántlikás ostorát: – Mást nem kívánnál, kis rongyos? Nem olyan gúnyához csinálták ezt a szánkót, mint a tied. Pali még jobban rákiáltott: – Örülj, hogy húzhatod. Gyí, Szellő, gyí, Bogár! Összenéztünk Jánoskával, s akkorát rántottunk a szánkón, hogy mind a két gazdánk kigurult a hóra. Olyat hemperedtek, hogy öröm volt nézni, ámbátor igyekeztünk elhordani az irhát.
És nem büntethetik ezentúl feketemunka miatt sem. Leírható az óvszerköltség A VÁLLALKOZÓK költségeket is elszámolhatnak, így a vállalkozói engedélyes prostituált leírhatja majd kiadásként az óvszert, a szexuális segédeszközöket, a mobiltelefon-használatot és az útiköltséget is. A fodrászt meg a kozmetikust viszont nem, mert a szigorú adóhivatal szerint ezt akár magáncélra is igénybe vehetné. --> Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Nagyítás: Prostituáltak az út szélén: A várakozó játszma - Nagyítás-fotógaléria | hvg.hu. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
"Akkor is megbüntetnek, ha ott egy zsebkendő, pedig nem is én dobtam el" - mondta a Velvetnek a harminc körüli szexmunkás Budapest határánál. Hozzátette, a szemétégető környékén rendszeres probléma, hogy nem léphetnek le az úttestre, de ott már nincs járda. Így azt is figyelniük kell, hova lépnek. "Itt már nem állhatunk, csak itt a földdel borított részen" - magyarázta az alig húszévesnek kinéző prostituált, akit eddig 200 ezer forintra büntettek meg. Ő három éve dolgozik azon az úton, és miközben a kérdéseinkre válaszolt, folyamatosan csörgött a mobiltelefonja. Szűkszavúan annyit mondott, nem messze onnan van aki vigyázzon rájuk. A Rákospalotánál dolgozó utcalányok is elég tájékozatlanok, egyikük sem hallott a 44-es úton és a Kecskeméten történt támadásokról. Prostik az út mellett na. Ha helyzet van, mobiltelefonnal felveszik, mi történik velük A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, Földi Ágnes a Velvetnek elmondta, a hatóságok rendszeresen rájárnak a szexmunkásokra. "A lányok erdős területeken dolgoznak, közvilágítás elvétve van, ott törnek borsot az orruk alá, ahol csak tudnak.
Ám az érdekvédelmi egyesület és személy szerint magam is úgy értékelem, hogy az elmúlt nyolc évben a prostituáltak érdekében hozott intézkedések közül ez a legjelentősebb változás – mondja Földi Ágnes, a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. – Magyarországon ugyanis jelenleg 15-20 ezren dolgoznak – nők és férfiak – rendszeresen szexmunkásként. Egy tavalyi KSH-felmérés szerint mintegy 180 milliárd forint áramlik a szexiparba, de ebből az összegből az adózás szempontjából semmi sem hasznosul. Ez változhat mostantól. Prostik az út mellett ilovekoi.fr. Azok a szexmunkások, akik kiváltják a vállalkozói engedélyt, ugyanolyan járulékokat fizetnek, mint bárki más, és az állam által nyújtott szolgáltatásokat is igénybe vehetik. Természetesen vannak, akik vitatják ezt a "liberalizálást". Szerintük ez ellentmond a new yorki egyezménynek, amit hazánk 1955-ben iktatott törvénybe, és ami a prostitúció minden formáját üldözendőnek tartja. Bács-Kiskunban még senki sem váltott ki vállalkozói engedélyt szexmunkára, de Földi Ágnes szerint ez csupán napok kérdése.
Hiszen jó háziasszonyként, feleségként és odaadó anyaként nem juthatott volna ideje művészetekre, filozófiára, versekre, ne adj isten politikára. És, még ha jutott is volna rá idő, nem érvényesülhetett volna a világban. 6 A történelem során nem egyszer találkozhatunk olyan nőkkel, akik szexualitásuk által tettek szert jelentős közéleti szerepre, a kurtizánok például egy főúr, vagy király "szolgálatában" álló szeretők voltak, akik igen nagy műveltséggel rendelkeztek, nem egyszer politikai befolyást is gyakoroltak " jótevőjükre". (Németh N. Vivien) 3. Prostik az út mellett 10. Gyógyszergyári ú t Kőbányán, X. kerület A prostitúció, a "legősibb mesterség" már az idők kezdete óta jelen van az emberi világban, s végig kísérte egész történelmünket. A prostitúció léte, működése minden strukturált társadalomban a monogám házasság intézményének kiegészítéseként működik, de ugyanakkor szociális, gazdasági probléma is. 1 Az évezredek során sokat változott a jelenség legitimitása, de egészen máig nem tisztázott jogilag hazánkban a szakma kezelése, erkölcsileg pedig még a világ legtöbb részén komoly ellenállásba ütközik.
Felmerül az erkölcsi kérdés, hogy a testi szerelem pénzért való árulása bűn-e, tehát az ember önmaga által választott életútja, melyet egy luxus élet megteremtéséért választ vagy bűnhődés, miszerint az "áldozatok" azért választják, mert nincsenek olyan erőforrásaik és lehetőségeik, ami előrelépést jelenthetne nekik, így a prostitúciót választják menekülési útvonalul a nyomorból. Vivien) 4. Budafok, Kamaraerdei út Sajnos, de a Norc kamerás autója ide nem merészkedett el, de a festői helyszín megér egy személyes látogatást. Egyúttal kulturálódhat is, megnézheti a közeli Szoborparkot, a komcsi rendszer street artos maradványait egykupacban. Anya és lánya együtt a kirakatban: magyar prostik külföldön - Blikk Rúzs. Magyarországon a prostitúció ("üzletszerű kéjelgés") 1993 óta nem számít bűncselekménynek. Akit ezen a címen vonnak eljárás alá, csupán bírsággal illethetik mint szabálysértőt. A jogszabály megváltoztatását egyrészt az 1950-ben létrejött New York-i egyezmény tette szükségessé, amelynek aláírói közé 1955 decembere óta hazánk is tartozik, eszerint a prostituáltat bűncselekmény áldozatának kell tekinteni, s mint ilyent, nem büntetni, hanem védelmezni, segíteni rendeli.