Sarló és kalapács A sarló és kalapács kommunista szimbólum, amely kifejezi a kommunizmussal, valamely kommunista párttal vagy állammal való kötődést. Sarló fölött keresztbe tett kalapácsot ábrázol – a két eszköz a szegényparasztság és a proletariátus összefogásának jelképe. Sarló és kalapács. A szimbólumok egymás mellé helyezésükkel az ipari és mezőgazdasági munkások szövetségét, összetartozását akarták kifejezni. Leginkább arról ismert, hogy az ötágú vörös csillaggal egyetemben szerepelt a Szovjetunió és más kommunista államok zászlaján, illetve egyéb emblémáin. Magyarországon és Litvániában tiltott önkényuralmi jelképnek számít. Forrás: Wikipedia Az egész kommunistás luxusőrület valószínűleg tökéletesen észrevétlen maradt volna, és simán csöndben elkél belőle az az 50 darab Moszkvában, ha Kim Kardashian, a kőgazdag realityceleb nem dől be a trendeknek meg a "limitált szériás" kifejezésnek és nem egy ilyen pulóverben nézi meg két ünnep közt családjával a Diótörőt Los Angelesben. Már az is elég kemény, hogy képes egy kinyúlt pulóverben balettelőadásra menni, de hogy még egy kommunista jelképet is belekever az ügybe, az már a Twitterezőknek is sok volt.
Ez is a kommunizmusra utalna? Mit jelképeznek a sas törött láncai – talán a proletariátust, amely "csak láncait veszítheti"? Ausztria hivatalos címere (Forrás: Wikimedia Commons) Kézenfekvőnek tűnne, hogy mindezek a kommunizmus szimbólumai, de nem így van. A sarló és kalapács az eredeti szovjet értelmezéshez hasonlóan – de attól valószínűleg függetlenül – a parasztságra és a munkásságra utal, a törött láncok pedig Ausztria náci uralom alól való felszabadulására emlékeztetnek. (Egy harmadik társadalmi osztály is előkerül: a sas koronája a polgárság jelképe, nem a Habsburgoké. ) A címert egyébként 1919-ben, az első osztrák köztársaság idején vezették be, ekkor még – értelemszerűen – láncok nélkül. Sarló és kalapács Kijevben | 24.hu. Az első terveken a fennmaradt feljegyzések szerint sarló helyett búzakalász szerepelt, ez is arra mutat, hogy nem a sarló-kalapács egyszerű átvételéről volt szó; ráadásul, mint feljebb láthattuk, a sarló-kalapács kiforrott formájában ekkor még nem létezett. Mindenesetre még az osztrákokat is a kommunizmusra emlékeztette a címer: a fasiszta Dollfuss-rezsim 1934-ben épp ezért távolította el róla a sarlót és a kalapácsot.
A kínai állampárt tavaly ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját (Forrás: Wikimedia Commons / Haha196 / CC BY-SA 3. 0) Találkozhatunk még sarló-kalapáccsal néhány a szovjet korból megmaradt emblémán is. A legnagyobb orosz légitársaság, az Aeroflot logója a mai napig a szárnyas sarló-kalapács, habár a cég hivatalos weboldalán már csak igen diszkréten szerepelteti ezt a jelképet. Egy kis hazai Érdekes, hogy a magyar címer sosem tartalmazott sarló-kalapácsot! Index - Belföld - Szeg, fű, sarló, kalapács. Az 1919-ben csak 133 napig fennálló Tanácsköztársaság eltörölte a korábbi címert, de nem vezetett be helyére újat, ráadásul – mint fentebb láthattuk – ekkor még a ma ismert sarló-kalapács nem is létezett. Az újabb hatalomátvétel után, 1949-ben a kommunisták valóban szovjet jellegű címert vezettek be, de az úgynevezett Rákosi-címerben sarló helyett a kalapáccsal keresztbetett búzakalász jelképezte a parasztságot, az 1957-ben bevezetett Kádár-címerben pedig csak a vörös csillag volt látható. A Rákosi-címer (Forrás: Magyar Wikipédia) Mint ezen a példán is megfigyelhető, a kommunista címerekre általánosságban igaz, hogy antiheraldikusak: a címertan szabályait figyelmen kívül hagyják, például gyakran nem tartalmaznak címerpajzsot.
Némi halálfélelmem is volt, amikor alkalmi sofőröm a városon belül, biztonsági öv nélkül 140-150 kilométerrel váltogatta a zsúfolt sávokat, miközben mosolyogva, széles gesztusokkal magyarázott nekem a tájról, a látnivalókról, a politikáról. Parkok és utak Az út hatalmas lakótelepek között halad párhuzamosan a mi Dunánknál szélesebb Dnyeper partján. A hatalmas blokkok most is folytatólagosan épülnek, fokozatosan elvéve egymás elől a folyóparti kilátást. A lakótelepek képe jól tükrözi azok évjáratát. A láthatóan több évtizedes építésű házaknak sajátos keleties bájt kölcsönöznek a galambdúcszerűen beépített, kívülről változatosan díszített lodzsák. Ilyen látvánnyal a város más részein is lehet találkozni. Tovább színezik a képet a nagyszámban előforduló, a régi blokkokra is utólag felszerelt légkondicionálók, amelyek számomra kettős üzenetet hordoztak: nagyon meleg lehet a nyár és feltehetően nem túl drága az áramszolgáltatás. Közelebb kerülve a belvároshoz a forgalom egyre sűrűbb, majd az óvárosban végleg bedugul.
Akárhogy is, a posztszovjet stíl most divat, valószínűleg nemsokára a fast fashion boltokban is megjelennek a cirill betűk – akkor is, ha a sarló-kalapács pulcsira nyomása már tényleg túlzás és ennek koppintását biztos nem fogják vállalni. Hogy mi történik épp a szomszédunkban, Ukrajnában a divat terén, és náluk mit jelent a 90-es évek divatjának visszatérése, hamarosan elolvashatják vendégszerzőnk, Vida Vera tollából. Addig pedig a kép alatti menő-ciki sávon megszavazhatja, mit gondol Kim Kardashian 770 dolláros sarló-kalapácsos pulcsijáról!
Igaz-e, hogy Lendvai Ildikó szamizdatokat terjesztett 1989-ben? Mi köze van a szocializmusnak a nemzeti szocializmushoz? Miért pont a szegfű az MSZP jelképe? Az Index Zárthelyi-sorozatának második része az MSZP-kongresszusra időzítve. Mit jelent a szocialista szó az MSZP nevében? Azt, hogy az MSZP-s képviselők szociálisan hátrányos helyzetűek. A társadalmi egyenlőséget, az anyagi javak igazságos elosztását és a szolidaritást. Hasonlót a nemzeti szocializmushoz, de nem hansúlyozzák a nemzeti értékeket. Azt, hogy vissza akarják állítani a Kádár-rendszert. Melyik állítás nem igaz? A nemzeti szocialisták is szocializmust akartak, csak nagyobb hangsúlyt fektettek a nemzeti értékekre. Demokraták, de nem szocialisták a konzervatívok és a liberálisok. A modern szociáldemokraták elfogadják a magántulajdont és demokratikus úton akarnak szocializmust. Szocialisták voltak a bolsevikok, a sztálinisták és a trockisták is, de nem voltak demokraták. Ki alkotta meg a szocializmus ideológiájának alapjait?
Ahogy Vlagyimir Iljics tanácsolta: tanulni, tanulni, tanulni! Januárban másodszor is megnézem a tárlatot. Fotó: -a-
számú törvényjavaslatot és az alaptörvény hetedik módosítását. Bár a civil szervezetek elleni támadássorozat immár újabb törvénybe foglalt változata jelentősen eltér az előző két változattól, a fenyegetés … Tovább olvasom A kormány bármiféle egyeztetés nélkül ma nyújtotta be a "Stop Sorosnak" nevezett törvénycsomag harmadik változatát, amely már a büntetőjogot akarja fegyverként használni az emberi jogok védelmezőivel szemben. Elzárással és börtönnel fenyegeti azokat, akik jogszerűen lépnek … Tovább olvasom Te is segíthetsz Támogasd ügyeinket és munkánkat! ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42 Köszönjük, hogy támogatod tevékenységünket! Válaszd ki a hozzád passzoló merch termékeinket és adományodért cserébe elküldjük neked! Számlaszámunk és banki azonosítók Gondoltál már rá, hogy a szabadidődből adományozz? „Civil nap” a Fővárosi Törvényszéken | Fővárosi Törvényszék. Szeretnél részt venni a Magyar Helsinki Bizottság munkájában? Szolgáltatás vagy termék felajánlásával segítsd a Magyar Helsinki Bizottságot! További támogatási lehetőségek
Elmondta: a civil szervezetek törvényességi felügyeletét a jogalkotó a cégeljárás mintájára alakította át. Itthon: Háromezer továbbutazó menekültnek fizeti ki a helyjegyét a Fővárosi Önkormányzat | hvg.hu. Ismertette, hogy az eljárás célja a törvénysértő állapot megszüntetése, és példákkal illusztrálva magyarázta el, hogy mire nem szolgál ez az eljárás (például a tagok közötti jogviták rendezésére, a tagok döntéseinek célszerűségi vizsgálatára), és ismertette, hogy milyen intézkedéseket hozhat a bíróság az eljárásban. Külön felhívta a szervezetek figyelmét arra, hogy névtelen bejelentésre nem indulhat törvényességi felügyeleti eljárás és azt mindig a szervezet székhelye szerint illetékes bíróságon, nem pedig a szervezet nyilvántartását vezető bíróságon kell kezdeményezni. A tájékoztatókat követően az előadók válaszoltak minden kérdésre, amit a konzultációra regisztrált szervezetek előzetesen írásban, továbbá a helyszínen szóban tettek fel.
Tizenhárom, a kultúra területén tevékenykedő hazai nonprofit és szakmai-érdekvédelmi szervezet, intézmény kereste közös megbeszélésen azokat a lehetőségeket, amelyekkel akár rövid, akár hosszú távon a leghatékonyabban segíthetik az Ukrajnában dúló háború elszenvedőit. A megfogalmazottak szerint a kulturális szféra segítségére a háború lezárása után is szükség lesz, ám a jelenlegi és a későbbi fázisban a leghatékonyabb eszközök eltérőek. Tizenhárom kulturális szervezet közös közleménye A kulturális szféra intézményei, szervezetei az elmúlt egy hétben adománygyűjtési akciókkal illetve erre történő felhívásaikkal, szállások felajánlásával már bekapcsolódtak az Ukrajnában kirobbant háború menekültjeinek megsegítésébe. HAON - Tizenhét évre ítélték terrorcselekmények miatt Budaházy Györgyöt. Az egyéni és intézményes felajánlások, pénzadományok és tárgybeli adományok gyűjtése mellett sok helyen kikerültek a látogatói terekbe a gyűjtőurnák, a felhívások az adományozásra. Szükség lehet a színházak, múzeumok, könyvtárak szállítási kapacitására is, akár a továbbutazni szándékozó menekültek szállításában, akár az adományok elosztása során.
Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket. Fővárosi törvényszék civil szervezetek osztálya. Tíz hónappal az Európai Unió Bíróságának ítélete után a magyar kormány végre kezdeményezi a civilellenes törvény hatályon kívül helyezését. A jogszabály eltörlése fontos lépés a civil szervezetek számára, hiszen közel 4 év fölösleges és káros megbélyegzésének vet véget. A Magyar Helsinki Bizottság ma adatigénylést nyújtott be az Igazságügyi Minisztériumhoz. A civil jogvédő szervezet azt a törvénytervezetet szeretné megismerni, amelyről Varga Judit miniszter szerint a kormány az Európai Bizottsággal egyeztet, de idáig még nem … Tovább olvasom Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ma indítványozta az uniós bíráknak, hogy marasztalják el a magyar államot a menedékjog elfogadhatatlan korlátozása és a menekülők segítésének bűncselekménnyé nyilvánítása miatt.
Az eddig tapasztalatok szerint civil szervezetek, önkéntesek állnak a nemzetközi jegypénztárnál, és fizetnek a menekültek "ingyenes" jegyéért. A Fővárosi Önkormányzat a 3000 helyjegy árát ezért a civil szervezeteknek juttatja. Karácsony azt írja, remélik, hogy az idő, amíg az általuk biztosított helyjegyek elfogynak, elegendő arra, hogy a kormány módosítsa a jogszabályokat úgy, hogy valóban ingyenes legyen a vasúti közlekedés a menekülteknek.
A nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen pedig megszűnik a fellebbezési jog, így a határozat már a közléssel jogerőssé válik. Módosulnak a civil szervezetek törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályok is. Az ügyésznek megszűnik az általános törvényességi ellenőrzési jogköre (külön jogszabály továbbra is írhat elő ilyet egyes szervezetekre), és ezzel megváltozik az ügyészség és a bíróság közötti munkamegosztás is. Az egyesületek és alapítványok nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában nem illeti meg az ügyészt önálló fellebbezési jog a bíróság határozatával szemben. Az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások helyett márciustól nemperes eljárásban a bíróság a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg – ismertette Madarasi Anna. A jogalkotó megváltoztatta azt a korábbi szabályozást, amely szerint a civil szervezeteknek ez év március 15-ig kellett volna összehangolniuk létesítő okiratukat az új Polgári törvénykönyvvel (Ptk.
A március elsején hatályba lépő módosítások szükségességét azzal indokolta, hogy ésszerű időn belül elbírálhatók legyenek a kérelmek, egyszerűsödjön az eljárás, csökkenjen az állami kontroll és folyamatosan biztosított legyen a nyilvántartás közhitelessége. Dr. Kazár Tímea, a Civil Csoportba beosztott titkár előadásában a Ptk. 2017. január 1-től hatályos változásaira hívta fel a figyelmet. Elmondta: az átfogó módosítás elsősorban az egyesületeket érinti, a jogalkotó fő célja a szabályozás egyszerűsítése, a diszpozitív (eltérést engedő) és kógens (eltérést nem engedő) szabályok határozottabb elkülönítése volt. Kiemelte: a Ptk. már nem tartalmazza, hogy milyen kötelező tartalmi elemeknek kell szerepelnie a létesítő okiratban. Dr. Csiki Gábor, a Civil Csoportba beosztott titkár a civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályok március 1-től hatályos változásit ismertette. A módosítások a két civil törvényt: a 2011. évi CLXXV. törvényt (Ectv. ), valamint a 2011. évi CLXXXI. törvényt (Cnytv. )