Kamenyev A tábornokok likvidálása Blohin végezte ki a legkiválóbb szovjet tábornokot, Tuhacsevszkij marsallt is 1937-ben. Iszaak Babelt pedig, aki a Lovashadsereg című kötetében Bugyonnij későbbi sztálinista hadvezér seregét nem elég jó színben tüntette fel, 1940-ben ölte meg Blohin. Sztalin művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu. A saját lábán már járni sem tudó, annyira megkínzott Mejerhold színházi rendezővel és az újságíró Mihail Kolcovval, a spanyol polgárháború hősével együtt ért véget Babel élete. Ez Sir Rodric Braithwaite egyik könyvében ( Moscow 1941: A City & Its People at War) is olvasható, akárcsak Donald Rayfield " Stalin and his Hangmen " (Sztálin és hóhérai) című kötetében. Bugyonnij benne volt a Tuhacsevszkijt és hét tábornoktársát elítélő bíróságban is. Az ítéleteket Blohin hajtotta végre, s nemcsak Tuhacsevszkijen, hanem Uborevicsen, Jakiron, Korkon, Feldmanon és a Vörös Hadsereg más vezetőin is. A tábornokokat halálra ítélő bíróság elnökén, Ulrihon és Bugyonnijon, valamint a tehetségtelen Borisz Saposnyikovon kívül senki sem élte túl az ítélkezést sem.
No, mondtam, legjobb, ha kimegyünk a folyosóra, ott kellemesebb beszélgetnünk. Alighogy leültünk, az öreg izgatottan fordult hozzám: hogy tetszik a tolmács? – Szerintem remekül végzi a dolgát, és ráadásul még nagyon jóképű is – válaszoltam. – Az én fiam! – húzta ki magát az öregúr. Érte és a másik fiamért érdemes volt szenvednem, tette hozzá. Láttam, várja, hogy rákérdezzek, hát nosza, rákérdeztem: miért kellett szenvednie? Az öreg felélénkült és mesélni kezdett. - Az úgy kezdődött, hogy 1919-ben, nagyon fiatalon, ifjúmunkásként belekeveredtem a kommün dolgaiba. Annak bukása után menekülnöm kellett, így kerültem Bécsbe, ahol csuda rossz dolgom volt. Balla Zsófia: Kinek állítanék szobrot?. De sikerült kijutnom a Szovjetunióba, vágyaim országába. Ott elvégeztem egy agrárfőiskolát és Moszkvában álláshoz is jutottam. Volt egy szobám is, persze társbérletben. Egy nagypolgári lakás egyik hatalmas szobáját egy deszkafallal kettéválasztották és az egyik rész az enyém lett. A deszka mögött, a szoba másik felében egy fiatal nő lakott.
Felelssg Felelsség: A cselekvésben (minden cselekvés szándékos) lév ember mindig felels cselekedeteiért. Amint lezajlik a cselekedet, azonnal kikerül ellenrzésünk alól, s a világ részévé válik. Minden cselekedet egyúttal precedens is, hiszen cselekedeteink során különféle precedenseket teremtünk. Ezekért az általunk teremtett precedensekért felelnünk kell, s ez a felelsségvállalás kötelezettségét jelenti. A hétköznapi nyelvhasználat a felelsséget rendszerint a károkozáshoz társítja. Donald Rayfield - Sztálin és hóhérai - A zsarnok, és akik neki gyilkoltak | Extreme Digital. Ez annyiban jogos, amennyiben ritkán fordul el az az eset, amikor az emberek nem kívánnak felelsséget vállalni olyan cselekedetekért, amelyeket maguk "követtek el". Valamely cselekedetet egy cselekvnek tulajdonítani annyit jelent, hogy valakit "felelsnek tekintünk". Annak ellenére, hogy minden cselekv felels a cselekedeteiért, a felelsség milyensége, minsége és súlya mégsem függ teljes mértékben attól, hogy a cselekvés szándékos volt-e. A f kérdés az, hogy a cselekvnek tulajdonítható-e a cselekedet negatív tartalma.
(Ne feledjük, hogy Balzac itt közös bnökrl beszél. ) A bn azonban csak akkor bn, ha annak tekintik. Ki határozza meg hát, hogy bizonyos cselekedetek bnök, ha az elkövetk nem tartják ket annak, mert nincs mércéjük a jó és a rossz megkülönböztetésére? Ki nyújtja ezt a mércét? Miféle mérce ez? Ha Isten, korunkban nem létezhetnek ilyen mércék, mert elhagytuk Istent. Nos, vajon eldeinktl kaptuk-e a mércét, ahogy Balzac gondolta? Vagy azoktól a kortársainktól, akik nem vesznek részt a közös bnök elkövetésében? Vagy utódainktól? Vagy mindezektl együtt? De ha hiszünk ilyen mérce létezésében – márpedig ilyennek lennie kell, különben nem beszélhetnénk közös bnökrl -, igaz lehet-e, hogy senki sem felels a közös bnökért? S egyáltalán mit jelent ebben az összefüggésben a "felelsség" fogalma? A közös bnökért voltaképpen senki sem felels, ha senkinek sem kell felelnie értük, ha senki sem teszi fel a közismert kérdést: "Hol van, Ábel, a te atyádfia? " Hitler és csatlósai esetében a kérdést utólag tették fel, és az életben maradt f gonosztevknek kellett válaszolniuk rá.
A mail art sokat hangoztatott demokratizmusa azt jelentette, hogy minden beérkezett munkát közönség elé bocsátottak. Ám a Hálóban profik és dilettánsok egyaránt megjelentek. Számos küldemény nélkülözte az alapvető esztétikai követelményeket vagy a személyes kommunikáció meghittségét, ezért Küstermann olyképpen választotta szét a minőséget a szeméttől, hogy a katalógusban csak a számára értékes alkotásokat reprodukálta. A többiről csak tételszerűen tett említést a kötelező címlista keretében. Ez egy fajta személyes kritikai magatartást tükrözött. A mail art kiállításokat nagy fokú tarkaság, szélsőséges eklekticizmus jellemezte, úgy technikai mint ikonográfiai értelemben. Minden művészeti cikknek számított, amit postára lehetett adni és aminek a kézbesítését a posta vállalta. Főként művészek pecsétjeivel és bélyegeivel megtűzdelt levelek és lapok kerültek forgalomba, de előfordultak közöttük tárgy-jellegű alkotások is. A kiállítások vagy nyitottak, vagy pedig tematikusak voltak. A témát a projektet lebonyolító küldeményművész határozta meg, aki vállalta a munkák begyűjtését és archiválását.
--???????????????????????????????????????????????????.??????????????????????????????????????????,????????????,????????????????????????????????????????????? II.????????????,???????????????????????????????????????????????????????????????????????.??????????????????????????? 20????????????,?????????????????. "?????????????????? ",????????????????,?????????.??????????????????? :????????????????????????? --???????????????????????????. "???????????????????????????????????????????????????????????! ",?????????????????????? :"??????????????????????????????????????????. "??????????,???????????????????????????????????? (??????????????????????????? ),??????????????????????????????????????????????????????????? "????????????????????? ",???????????????????????????????,??????????????????????????????????????????????????????????????????????,???????????????????????????,?????????????? e??????????????,???????????????????????????????? ?, "???????????????????????? ". Olvasson bele a Ahol túlteljesítették a Sztálini egyházlikvidációs tervet - Surala, Alexandr-Nyevszkij egyházközösség életéről, 1937. év [eKönyv: epub, mobi] c. könyvbe!
Ezeket a jellemzőket az X - A rendszerből törölve egytől egyig kipipálja, kezdve a főszereplővel: Éva (Balsai Móni) férje halála óta pánikbetegséggel küzd, ezért hiába kiváló detektív, csak egy irodába elzárva, fényképek alapján képes csak kivizsgálni az ügyeket, és még akkor is elgáncsolják, ha észrevesz valami gyanúsat - például, hogy néhány öngyilkossági eset nem feltétlenül az, aminek látszik. X A rendszerből törölve: Feje tetejére fordított világ. A rendőr-főkapitányságon nemcsak azért próbálják eltussolni Éva megfigyeléseit, mert túlságosan labilisnak ítélik meg, hanem mert a választások előtt álló Budapest a folyamatos tüntetéseknek köszönhetően már így is majdhogynem lángokban áll. A vidékről érkező nyomozót, Pétert (Schmied Zoltán) viszont meggyőzi Éva érvelése, és ráveszi a nőt, hogy jöjjön el vele helyszínelni a legújabb öngyilkossági ügyhöz. A nyomozópáros egy sorozatgyilkos keze nyomát véli felfedezni a látszólagos önkezűség mögött, és az is hamar kiderül, hogy nem véletlenszerűen kiválasztott áldozatokról van szó. Ujj Mészáros együtt írta a forgatókönyvet Hegedűs Bálinttal, és nem vették félvállról a feladatot, amikor a bűntény és a nyomozás felépítéséről volt szó.
2018. november 1. (16) X - The eXploited 2018 114 perc 6. 4 bűnügyi thriller Rendező: Ujj Mészáros Károly Főszereplők: Balsai Mónika Schmied Zoltán Molnár Áron Bede Fazekas Szabolcs Károly Baksai Bánovits Vivianne Krisztián Csákvári Mészáros András Szőke Abigél Balázs Veres Bujáki Zsófia Éva (Balsai Móni) zseniális rendőr. Meglátja, amit más nem, megérzi, ami fölött minden kollégája elsiklik, ott is észreveszi a bűnt, ahol minden más zsaru legfeljebb balesetet sejt. Neki tűnik fel az is, hogy a Budapesten rövid időn belül elkövetett jó néhány öngyilkosság igazából összefügg, és egy zseniálisan gonosz sorozatgyilkos műve. Ám Éva használhatatlan. Férje öngyilkossága óta pánikbeteg, szorong és a mániáival küzd. Kinn a terepen leblokkol, képtelen részt venni a fővárosi rendőrség munkájában és kamaszodó, saját problémáival küszködő lányával sem találja meg a hangot. A város választások előtt áll. X - a rendszerből törölve. Az utcákon eluralkodik a káosz. Vandálok, tüntetők, anarchisták teszik lehetetlenné a békés életet – az egyenruhások nem érnek rá egy kétséges, bizonyíthatatlan üggyel foglalkozni.
Mindenki tudni fogja, hogy mire és kire gondolok és nyilván gondoltak Ujj Mészárosék, de ami a lényeges, hogy ez a sztori, s annak szereplői külföldön is megállják a helyüket: vannak annyira általánosak, de ezzel együtt érvényesek, hitelesek is, járjunk bárhol a világban. Rendkívül intelligens módon teremti meg Ujj Mészáros ezt a fiktív világot, ezt a hátteret, ezt a környezetet. A cselekmény izgalmas, fordulatos, és tényleg vannak benne meglepő csavarok, a film hangulata pedig magával ragadó(an nyomasztó) – ezeket is érteni fogják a világ összes szegletén, de nálunk is – remélhetőleg legalább annyira, mint a sok tekintetben hasonló világban, hasonló atmoszférában játszódó Aranyélet ben. Aztán ismét a látvány. A Liza… is jól nézett ki, és ez a film is igen szép, bár közel sem annyira színes, mind elődje, igaz a történet is jóval komorabb. X a rendszerből törölve. Szecsanov Martin baromi látványos, feje tetejére állított drónfelvételei már a nyitó főcímben megteremtik az egész filmre jellemző apokaliptikus hangulatot, mely bennem -az alatta alkalmazott szintén armageddoni hatású- orgonás, drámai kórusos kísérőzenével Godfrey Reggio és Philip Glass Koyaansiqatsijának csúcspontját, az űrrepülőgép ikaroszi repülését idézte meg.
Persze, mint ahogy egy jó thrillertől elvárható, nem olyan egyszerű a dolog, mint elsőre tűnik, rengeteg a csavar és a nem várt fordulat a sztoriban, legalábbis elsőre nem lehet kitalálni a teljes végkifejletet, nem úgy, mint a zsáner egyes képviselőiben. Számomra közel akkora élményt nyújtott, mint David Fincher Hetedik című filmje, és ez nagy szó. Igazából a történetről többet nem mondok és Ujj Mészáros Károly kérésére (a sajtóvetítés előtt hívta fel a sajtós kollégák figyelmét, hogy lehetőleg hagyjuk meg a felfedezés örömét a nézőnek) nem is mondhatok. A lényeg, hogy egy olyan filmet sikerült letenni az asztalra, ami nem, hogy magyar viszonylatban, de európai körökben is megállja a helyét. A látványért felelős operatőr Szecsanov Martin nevét külön ki kell emelnem, a feje tetejére állított világ, a színek és vágások, mind a helyükön vannak. X rendszerből törölve teljes film. Az atmoszférát tökéletesen kiegészíti Csengery Dániel zenéje. Balsai Móni játéka ismételten tűpontos, mimikája és játéka teljesen hiteles a megtört nyomozó szerepében.
Láthatjuk ismét Kulka János t a betegsége után, gyakorlatilag néma szerepben, aki ebben a betegségét ijesztő módon megidéző, szörnyű néhány jelenetben is pompásan bizonyítja, hogy egy nagy színésznek megszólalnia sem kell ahhoz, hogy érvényesen jelen legyen egy filmben (színpadon, stb. ). Viszont amit Kőszegi Ákos művel, az a film kulcsa. X - A rendszerből törölve - Filmkritika – JÁTÉKOK magazin. Zseniális. Nem "nagy", de kifejezetten jó film ez tehát, szerintem jobb is, mint a Liza…: egy tök jó krimi, tök jó thriller. 8/10