-nak, Katona József átigazított Bánk bánja kézirat-olvasáskor 987 Mondóka 988 Ejtőernyő-ugrás az alvilágba 991 Juhász Ferencné Szeverényi Erzsébet 1928-1972 993 Gyermekdal-kitaláló 1973-ból 994 Gyűrődés-éjszaka 995 Négy jaj 996 Iszonyat-mindenség és holtak virágzó világfája és üvöltözés két halott kék sivatag-szívén józanon tántorogva 997 A bekerítő halotak 999 Latinovits Zoltán koporosója kívül-belül teleírva, mint az egyiptomi múmia-bábok 1002 Állapotfotók A védőborítók enyhén kopottak, a gerincnél elszíneződtek. Állapotfotók Könyvtári könyvek voltak. A védőborítók enyhén szakadozottak, elszíneződtek.
"Élni derűsen a fényben / és becsukódni észrevétlen. / Szólni egyszerű, tiszta szókat, / elsiratni az elmúlókat, " Ezen a héten az 5 éve elhunyt Juhász Ferenc versét ajánljuk. Juhász Ferenc volt a legnagyobb élő magyar költő, akinek az 1950-es 60-as években írt versei Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila alkotásaihoz mérhetők – mondta Spiró György író öt évvel ezelőtt, Juhász Ferencre emlékezve. Spiró szerint sokáig hiába próbálta megértetni költészetének lényegét a későbbi nemzedékekkel, nem sok sikerrel járt. Az elmúlt 20-30 évben a líra mint műfaj érthetetlenné vált az újabb nemzedékek számára, de biztos abban, hogy a líra feltámadásával Juhász Ferencet a legnagyobb magyar költők között fogják emlegetni. Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas költő 1928. Juhász Ferenc: Versek és époszok/Époszok és versek I-II. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978) - antikvarium.hu. augusztus 16-án Bián született és 2015. december 2-án, 88. életévében hunyt el. JUHÁSZ FERENC: LÁTOMÁSOKKAL ÁLDOZZ ÉLETEM Csodák, csodák és látomások, vad víjjogások, zokogások! Csodák, csodák, csodák ömölnek két szememből, mint a könnyek.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. H E R A L D I K A – Éble Gábor Éble Gábor (1843-1923) történetíró. 1863-64-ben jogot tanult a pesti egyetemen. 1864-68-ban elvégezte a magyaróvári főiskolát. 1870-ben Károlyi György szolgálatába lépett Parádon. 1875-1901 között a Károlyi család pénztárnoka és levéltárosa volt. Főként a Károlyi család történetével foglalkozott. Verseket is írt. Művei [ szerkesztés] A bujáki vár története. 1887 Juhász Máté, nagykárolyi gróf Károlyi Sándor tábornagy temetése alkalmával 1744. június 22-én Nagy-Károlyban részint elénekelt, részint elmondott verses búcsúztató. 1888 Egy magyar nyomda a XVIII. Században. 1891 Károlyi Ferenc gróf és kora 1705-1758. Budapest, 1893 A Harrucken és Károlyi család. Budapest, 1895 Az Éble család. 1896 A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. 1897 Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. Gazdságtörténeti tanulmány. Juhász Ferenc Mit akart József Attila? (2011) - Irodalom: árak, összehasonlítás - Olcsóbbat.hu. 1898 A csetneki és tarkeői Dessewffy család. Budapest, 1903 A Dessewffyek címere. Turul, 22, 1904 A debrői uradalom birtoklási története.
1 343 Ft-tól Első kifestőfüzetem 4. APÁK ÉS FIÚK - MAGYAR ÍRÓK NOVELLÁI Noran Libro Kiadó 1 350 Ft-tól LAKOMA - MAGYAR ÍRÓK NOVELLÁI TATIOSZ - SZÁZ LÉPÉS A SZERETET ÚTJÁN Tatiosz 1 268 Ft-tól A japán szerető Isabel Allende 1 267 Ft-tól DON RIGOBERTO FELJEGYZÉSEI Mario Vargas Llosa 1 199 Ft-tól HÖRA, DANIEL - BETOLAKODÓK Höra, Daniel 1 320 Ft-tól Első kifestőfüzetem 3. Pokol a hegyek között 1 252 Ft-tól Kérdezz-felelek (0)
Vérző lombjait a könnyes kőhöz verve nyögött, gomolygott míg aranyát letörte, ág-Hamupepejkét nem tűrte a gyász-fa, s lehullt a füstölgő, emberevő lápba. Úgy heversz ágacskám, őz-korom kis tornya, mint Madár-királynő elhullatott tolla, mint dzsungelben Buddha-szobor arany-térde, rothadó orrszarvú koponya-tüskéje, mint király-kard népet-elnyelő mocsárban, mint gyűrűs lábszárcsont földbe-sűllyedt várban, mint nem-oszló holttest sóvirág-oltáron, mint isten hajszála a hulló világon. Levedlett koporsóm, gyermek-szívem bőre, gyíkbőr-ürességed néz a múlt-időre: a pikkely-koponya torkig-tátott szájjal, a test farkig fújva üres csillogással, a hártya-arc szaru-buborék szemekkel, a négy szaru-kesztyű a köröm-helyekkel. Mint celofán-ruha a múlt hártya-zsákja, látszik sejt-virága, pórusa és ránca. Ott zörög zord éjem szikláin lebegve, talán az a tejút, az isten fény-inge.
Mert tudom, hogy a sorsom a te sorsod. Itt állok egyedűl. Ázott fejemet lehajtom. S elindulok hazafelé, ázottan, életre-szántan, a kék, zöld, piros esőben, a szocializmus korszakában.
Nyálazik a hajnal pirosan felbőgve, harmatot csöpögtet elburjánzott tőgye, a gyönge csöcsöket fejik növény-ujjak, kürt-szemű virágok is inni tódulnak, harmat-tejtől fénylik eres szirom-bögre, inni jön az őslét vak kocsonya-ökre, Szűzmária-szemű lepke-harang mellett barna borongású tigris lefetyelget. Mocorog a kis tó, ébred a halacska, bőrrel bevont kagyló-pofáját mozgatja, nyílnak-becsukódnak kopoltyú-érmecskék, benne virágoznak rubint-legyezőcskék: a kopoltyú-szárnyak piros-tollú csokra élni liheg lágyan, legyezget kígyózva. Sikló redőzik el, sziszegve szerényen, s rebbennek vértövű uszonyok serényen. Fordúlt egyet a föld, s szétzihálva szárnyát kezdte a némaság bíbor muzsikáját, s hömpölyögtek lila mélyhegedű-hangok, moccantak a barnát ásító barlangok. Piros ujjacskái a vonót riszálva fölcsalták a párát a virág agyára: játszott a fekete angyal vonójával, s bekente a rétet édes boci-nyállal. Ez volt a gyerekkor? Annak csak egy ága, a kín-gubanc-fának arany-ágacskája. Mert az iszony-fa volt, bánat-fa, sírás-fa, Rémület-országban sarjadt jajgatás-fa.
Könyörgés, ima, versbe foglalt történelem Kölcsey Himnusza. Ahogy a költemény közvetített szövege, úgy versformája is archaikus, ismerősen csenghetett a magyarok fülében. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amikor is tizenhárom mű született Kölcsey versére. Tizenkét kísérlet és egy remekmű: Erkel Ferenc kompozíciója. A pályázatot a Nemzeti Színház igazgatója, Bartay Endre írta alá 1844. február 29-én. A "Magyar nép zivataros századaiból" - Cultura.hu. Egy évvel korábban már volt egy sikeres pályázat, annak tárgya Vörösmarty Mihály Szózatára írott népmelódia volt, Egressy Béni (1814–1851) szerzeménye. A bírálóbizottság 1844. június 15-én tette Erkel kompozícióját egyhangú döntéssel a magyar himnusszá, tehát ez a nap az énekelhető Himnusz születésnapja. Érdekes, hogy sok külhoni ember, aki ismeri a magyar himnuszt, megkérdezi, hogy miért olyan lassú, szomorú a magyarok néphimnusza. Nem értik, nem tudják, hogy Kölcsey lírája – mint említettük – nem induló, nem buzdító harsogás, mint az angol "God save the King (Queen)" vagy az osztrák "Gott erhalte", a német "Deutschland über alles"-ról nem is szólva.
S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villamidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Szánd meg, isten, a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (Kölcsey Ferenc) Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar, Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból | Váróterem Magazin. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.
Érdekes, hogy sok külhoni ember, aki ismeri a magyar himnuszt, megkérdezi, hogy miért olyan lassú, szomorú a magyarok néphimnusza. Nem értik, nem tudják, hogy Kölcsey lírája – mint említettük – nem induló, nem buzdító harsogás, mint az angol "God save the King (Queen)" vagy az osztrák "Gott erhalte", a német "Deutschland über alles"-ról nem is szólva. A magyar himnusz könyörgés, nemzeti imádság, amit tulajdonképpen imára kulcsolt kézzel kellene énekelni, nem a megszokott vigyázzállásban. Tettek is erre többször javaslatot, de a megszokás falát nem tudta áttörni a változtatásra irányuló érzés. Melyik vers alcíme: A magyar nép zivataros századaiból? - Gyorskvíz | Kvízapó. Nagyon megszívlelendő, ahogy Kölcsey sorról sorra visszaidézi a magyar történelem ismert eseményeit. Talán meglepő, hogy Bendegúz nevét említi és Árpád vérének tartja a magyarokat, akiknek a Kárpátok szent bércei között biztosított szép hazát a Fennenvaló. Leírja a bőven termő kalászosokat a Kunságon, a tokaji szőlőből készült nektárt, a törökök elleni harcokat, Mátyás győzelmét Bécsen. Elgondolkoztatók az 5. strófa utolsó sorai, amiben váteszi módon még a ma felvirágzó bűnöket is megírta: "Hányszor támadt tennfiad / Szép hazám kebledre, / S' lettél magzatod miatt, / Magzatod hamvedre? "
De ne szaladjunk ennyire előre, mert a költemény megszületésekor, ez még messze volt. A Himnusz születése Nem kétséges, hogy Kölcsey összes verse közül a Himnusz - Hymnus - Kölcsey leginkább mindenkit "megfogó" műve. Lehet azon vitatkozni, hogy pesszimista, vagy realista, hogy ilyen, vagy olyan, de azt senki sem tagadhatja, hogy nincs magyar ezen a világon, akinek a Himnusz akkordjaira nem dobban meg a szíve. A kezdet azonban – mint Magyarországon a legtöbb esetben – a Himnusz számára sem volt könnyű. Kölcsey versét 1823-ban (21 évvel a hivatalos Himnusszá válás előtt) írta meg Szatmárcsekén. Trianon évfordulója kapcsán nem lehet elmenni mellette, hogy akkoriban a község Magyarország belterületei közé tartozott, ma pedig a község határa egyben Magyarország határa is Ukrajna felé… De vissza a Himnuszhoz. Bár a vers már 1823-ban megszületett, széleskörű megismerésére egészen 1829-ig – hat évig! – kellett várnia Kölcseynek, amikor a Hymnust megjelentette Kisfaludy Károly folyóirata az Aurora.
A Himnusz történetéhez tartozik, hogy 1949-ben az akkori kormányzat majdnem megfosztotta nemzetünket Kölcsey imájától. Az új államformához új címert és új himnuszt akart. Hiteles tanúk bizonyítják, hogy az utóbbi komponálására Kodály Zoltánt kérték föl, a szövegíró Illyés Gyula lett volna. Kodály, aki történeti távlatokban és nemzetben gondolkodott, keményen visszautasította a fölkérést, mondván: "Jó a régi. " Milyen igaza volt, valóban jó, és jó lesz még sokáig a "régi". Kölcsey a Himnusz kéziratára mottóként ezt írta: "Itt az Írás, forgassátok Érett ésszel, józanon. "
). És akkor közbeszólt a politika, méghozzá I. Ferenc József ő császári és királyi fensége képében. Történt ugyanis, hogy a császár és király nem szentesítette az országgyűlés által megszavazott törvényt, és így az hatályba sem léphetett. A Himnusz és a szocializmus A kommunistáknak nem volt a kedvencük a Himnusz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Rákosi elvtárs még kísérletet is tett a nemzeti Himnusz megváltoztatására. És erre úgy gondolta, hogy a legalkalmasabbakat kell felkérnie. Az egyik általa felkért személy Kodály Zoltán, a másik pedig Illyés Gyula volt. Rákosi kísérlete azonban csak Kodályig jutott el. A világhírű zeneszerző és zenepedagógus az anekdoták szerint, amikor meghallotta Rákosi kérését, felvonta a szemöldökét és csak ennyit mondott: "Minek új? Jó nekünk a régi! " Vissza a főoldalra