A kormány a héten zárja le az ország újraindításáról szóló konzultációt, majd ezt követően rövidesen bemutatják a nyitási tervet is. A kormány a konzultáció eredményeitől függően arról is döntést hoz, hogy milyen jogokat kapnak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők – írja az Origo. Mindössze 3 percet vesz igénybe a kérdőív kitöltése (Fotó: Metropol) Február 17-én, szerdán indult el az online konzultáció az élet újraindításáról. Az elmúlt hónapban a magyarok arról mondhatták el a véleményüket, hogy az újraindítást hogyan képzelik el, fokozatosan, vagy esetleg egy lépésben. REMEK!! Rogán Antal kertjébe öntötte az összegyűjtött konzultációs íveket a Momentum : kriptonauta. Szintén szó esett a konzultációban az éttermek és szállodák újranyitásáról, a fesztiválokról, a koncertekről és a külföldiek Magyarországra történő belépésének védettségi igazolványhoz való kötéséről. A kormány a héten fogja lezárni a konzultációt, ezt követően pedig döntés születik arról, hogy miként nyit majd az ország, vagyis hamarosan már a nyitási terv is elérhető lehet. Így néz ki a védettségi igazolvány (Fotó: YouTube) Szintén döntés születik arról, hogy milyen jogok járnak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek.
Ezeket nemcsak az oltottak kapják meg, hanem azok is, akik igazoltan átestek már a fertőzésen, meggyógyultak. Amennyiben valaki megkapta a védőoltást, nem kell igényelnie az igazolványt. Az állam hivatalból postázza az ingyenes kártyát, annak kiállítását külön nem kell kérni. Ha valaki korábban igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, akkor a fertőzésből való felgyógyulás napja jelenti a védettség kezdetét. A felgyógyulás napja az az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) nyilvántartott dátum, amikor negatív PCR-tesztje vagy antigén-gyorstesztje lett, miután korábban pozitív tesztje(i) volt(ak). Abban az esetben, ha valakinek csak a fertőzést igazoló pozitív tesztje van, de több teszt nem készült – mert pl. tünetmentes, enyhe tünetes volt és otthoni karanténban maradt – akkor a teszt utáni 10. nap a felgyógyulás hivatalos napja. Aki pedig nem tudta, hogy már átesett a koronavíruson, antitestellenanyag-vizsgálat elvégzésével lehet jogosult. A vakcinaútlevéllel egyelőre nem foglalkozik a kormány A kormány az oltási versenyt kívánja megnyerni, a vakcinaútlevéllel kapcsolatos teendőket másodlagosnak tartja, erről értesültünk.
Sok millió beoltott és két vakcinagyártó, az brit AstraZeneca/Oxfordi Egyetem páros, illetve az amerikai Johnson & Johnson nagyon jó hírt kapott azzal, hogy német kutatók úgy gondolják, megfejtették a két cég koronavírus-oltásának ritka mellékhatásaként keletkező vérrögök titkát – írja az International Business Times. Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem tudósa és kutatótársai nem csupán magyarázni tudják a bajt, hanem úgy vélik, a hiba kijavítható. A ritka vérrögképződést, ami az AstraZeneca oltása után jelentkezett számos országban dokumentálták, ezen belül először az Egyesült Királyságban, ahol nagyon sok embert oltottak be ezzel a vakcinával. [origo] Hírmondó. Ott a nyilvános, őszinte információnak köszönhetően nem ingott meg a bizalom a készítményben, ám néhány országban leállították a használatát. Később a Johnson & Johnson termékéről is kiderült, hogy ilyen mellékhatása lehet, ami késleltette az engedélyezési folyamát, pedig ebből a vakcinából csak egy szúrás kell, ami jelentősen felgyorsíthatja az oltási kampányokat.
Ezek az AstraZeneca mellékhatásai oltás után EgészségKalauz - 21. 05. 15 18:06 Egészség Milyen gyakori a fejfájás, a hányinger, hány napig tartanak a mellékhatások, és miért nem oltják az AstraZeneca koronavírus vakcinával az időseket?
A JAMA Network Open december 22-i számában megjelent egy 19. 586 felnőtt adatait elemző online kohorsz vizsgálat eredményeit ismerteti az oldalt szerkesztő Dobson Szabolcs, szakgyógyszerész. Eszerint: a második adagnál a mellékhatások kockázata nagyobb, mint az első után idősebbeknél kisebb volt a súlyos vagy nagyon súlyos mellékhatások kockázata a vakcina típusa befolyásolta a mellékhatások gyakoriságát a Moderna esetében ez kb. kétszerese volt a Pfizerének, a Janssen viszont kisebb eséllyel okozott mellékhatásokat, mint a Pfizer a nőknél nagyobb a mellékhatások jelentésének esélye, mint a férfiaknál az oltás előtt Covid-19en átesetteknél szintén nagyobb a mellékhatások kockázata (több, mint duplája a fertőzésen korábban át nem esettekének). Aggályokat fogalmaztak meg az AstraZeneca-oltás kutatása miatt - Napi.hu. A részleges oltási sorban részesülteknél az allergia és a súlyos allergia (anafilaxis) kockázata 0, 3 százalék, a teljes oltási sorban részesülőknél 0, 2 százalék volt. A részletes eredmények itt olvashatók. Dobson az oltás mellékhatásaira vonatkozó olvasói kérdésekre is válaszolt.
A mellékhatás az úgynevezett adenovírusvektor-alapú oltásoknál jelentkezik, így a Moderna vagy a BionTech (még tesztelés alatt álló) mRNA terméke esetén nem merült fel ezt a probléma. Az adatok alapján Marschalek úgy becsli, hogy százezer beoltott estén egynél fordulhat elő vérrögképződés. Az Egyesült Királyságban 33 millió AstraZeneca-páciens esetén 309-nél jelentkezett a mellékhatás, ami 56 esetben végződött halállal, Európában 16 millióból 142 esetet jegyeztek fel. Hiába kicsi azonban ez az arány, aláássa az oltásokba vetett bizalmat. Megírták A kutatók egyelőre nem végleges tudományos tanulmányban, hanem egy úgynevezett preprint paperben tették közzé kutatási eredményeiket. A gond mindkét esetben az átkozott Sars-Cov-2 vírus tüskefehérjéjével van, ami bekerül az emberi szervezetbe. Ezek a vakcinák a sejtek magjába küldik a tüskefehérjét ahelyett, hogy sejtfolyadékba juttatnák azt, ahol a vírus normális esetben előállítja fehérjéit. Áttörést értek el az oltások mellékhatásának vizsgálatával - Napi.hu. A sejtmagban azonban megrongálódik, amely aztán olyan mutációkhoz vezet, amelyek nem képesek a sejtmembránhoz kapcsolódni, ahol az immunizáció történik.
A klinikai tesztek alapján vártnál kedvezőbben alakulnak az oltási reakciók a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának beadása után az Egyesült Királyságban. Átlagosan 4-ből egy ember tapasztal a védőoltások után enyhe tüneteket - derült ki egy friss kutatásból. Fejfájás, fáradtság és az oltás helyén tapasztalt átmeneti érzékenység - ezek a leggyakrabban tapasztalt oltási reakciók, amelyekről a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájával oltottak közül 4-ből 1 ember beszámol. A londoni King's College kutatóinak legújabb tanulmányából az is kiderült, hogy az oltás utáni mellékhatások általában a vakcinázást követő első 24 órában jelentkeztek, és legfeljebb 1-2 napig tartottak - olvasható a MedicalXpress oldalán. A szakértők a ZOE COVID Symptom Study nevű alkalmazás segítségével mérték fel az Egyesült Királyság oltási programjában részt vevőknél jelentkező tüneteket, az erről készült átfogó tanulmány részleteit pedig a Lancet Infectious Diseases című szaklapban tették közzé. Bakró Ildikó háziorvos beolt egy nőt az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának első adagjával székesfehérvári rendelőjében.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás Kellemes meglepetésként érte a kutatókat, hogy a vártnál lényegesen kevesebb mellékhatásról számoltak be azok, akik az Egyesült Királyságban jelenleg alkalmazott két koronavírus elleni vakcina valamelyikét kapták meg. Mind a Pfizer, mind az AstraZeneca oltóanyagánál többféle lehetséges mellékhatást tüntettek fel a gyártók a klinikai tesztek alapján, úgy mint fejfájás, fáradtság, hidegrázás, hasmenés, láz, ízületi merevség, izomfájdalom, hányinger, közvetlenül az oltás helyén pedig fájdalom, duzzanat, érzékenység, bőrpír, viszketés, melegség és hónalji nyirokcsomó-duzzanat léphet fel. Az Amerikai Emlőradiológiai társaság azt javasolja, hogy a nők lehetőleg még a koronavírus elleni védőoltás beadatása előtt essenek túl a mammográfiai szűrővizsgálatukon. A vakcina egyik mellékhatása ugyanis befolyásolhatja a vizsgálat pontosságát. Kattintson a részletekért! A fejfájás az első számú tünet A kutatók az alkalmazást használó több mint 627 ezer felhasználó visszajelzéseit rendszerezték, akik tavaly december 8. és idén március 10. között kapták meg a Pfizer- vagy az AstraZeneca-vakcina első vagy második adagját, majd az oltást követő 8 napban rögzítették az észlelt tüneteket.