A cserje 3-4 méter magasra nő, a napfényt vagy a félárnyékot kedveli. Nem túlságosan vízigényes. Az idősebb egyedek a hideget jobban tűrik, a fiatal növények tövét érdemes télen takarni. Az illatos tündérfa remek választás azoknak, akik szeretik feldobni a telet, hiszen garantáltan aranyszínt visz a kertbe. Fekete hunyor Decembertől márciusig virágzik a nevétől eltérően fehér virágokat hozó 30-35 cm magas fekete hunyor. Gyakran nevezik karácsonyi rózsának is. Elsősorban árnyasabb területeken érzi jól magát, jellemzően lombhullatók alá ültetik, ahol még a hóban is kivirágzik, s nem csak fehér sziromlevelei, de sárga porzói is színt csempésznek a kertbe. Erősen mérgező növény, amely nevét gyöktörzsének sötét színéről kapta. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Kiemelt kép: Nézzük inkább azt, hogy milyen növényeket érdemes elültetnünk ősszel, hogy egész télen gyönyörködhessünk bennük! Árvácska Ez az a növény, amit azért a legtöbben ismernek, és tényleg az a tapasztalat, hogy szinte egyetlen kertből sem hiányzik! Ha enyhe telünk van, akkor nagyon boldogok vagyunk, ugyanis az árvácska szeptembertől akár nyár elejéig is virág ozhat.
Vannak olyan növények, amelyek jobban viselik a konténeres kertészkedés körülményeit, mint mások. Íme néhány javaslat, hogyan válasszunk zöldséget, fűszert, egynyári virágot vagy akár évelő cserjét. Szinte bármilyen zöldséget, fűszernövényt, virágot, cserjét vagy kisebb fát nevelhetünk sikeresen konténerekben. A törpe és kompakt fajták a legjobbak erre a célra, különösen, ha kisebb edényeket választunk. A növényt annak alapján válasszuk ki, hogy kedvezzen neki az adott klíma, valamint a konténert érő napfényes és árnyékos órák száma. Ha illatos növényt ültetünk, mint például a vaníliavirág (Heliotropium arborescens), a cserepét olyan helyre állítsuk, ahol védve van a parfümös illatot eloszlató légmozgásoktól. Nyugodtan használjuk a fantáziánkat egy-egy növénytársulás összeállításánál. Válogassunk össze egyenesen a magasba törő, vagy éppen alácsüngő ámpolnanövényeket, ehető növényeket, virágokat, hogy szemet gyönyörködtető, változatos, színpompás látványt kapjunk végeredményként. A konténeres kertek élettartama lehet mindössze egyetlen szezon, de úgy is megtervezhetjük őket, hogy évekig élvezhessük a társaságukat.
De pizzakertet is varázsolhatunk különböző bazsalikomfélékkel, paradicsommal, paprikával. Teleültethetjük továbbá a konténerünket csupa ehető virággal is, mint például a körömvirág, az árvácska ( Viola × wittrockiana) vagy a kerti sarkantyúka ( Tropaeolum majus). Egynyári növények Hogy a konténerek egész nyáron át attraktív megjelenésűek maradjanak, a meleg időjárást kedvelő olyan egynyári növényeket keressünk, amelyek egész nyáron virágoznak, illetve amelyek levélzete hosszan mutatós, dekoratív marad. A muskátlifélék, a körömvirág, a mindignyíló begónia, a díszcsalán, a paprikavirág és a díszdohány mind jó választás. A kertészeti áruházakban és vetőmagkereskedésekben természetesen egynyári növények százai közül választhatunk. Nyugodtan kísérletezzünk, és ha az egyik növénnyel nem járunk szerencsével, ne csüggedjünk miatta - vágjuk ki és próbálkozzunk valami mással. Nagyobb növénytároló edényekbe ültethetünk törpe kánnát vagy törpe dáliát; mindkettő bőven meghálálja a gondoskodást. Évelők és cserjék A szívós évelőkkel és cserjékkel beültetett konténerek évről évre megörvendeztetnek bennünket a látványukkal.
Aki ezt megtalálni véli az SZBK-ban, annak tudnia kell, hogy mindezt nagyrészt egyetlen embernek köszönheti, annak, akiről most emlékezünk – zárta előadását Venetianer Pál. Straub F. Brunóra emlékeztek az SZBK-ban - GALÉRIA Nagyszerű tudós és szellemi vezető Závodszky Péter az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet kutatóprofesszora előadásában arról a Straub F. Brunról beszélt "Aki nemcsak mert, de tudott is nagynak lenni". – Folytattam Straubbal egy beszélgetést. Straub f brunó cpa. N agyon imponált nekem, egy rendkívül művelt, elegáns, tiszteletre méltó úriemberrel találkoztam a személyében. Felismertem benne a nagyszerű tudóst és szellemi vezetőt, és felismertem a molekuláris biológiában a perspektivikus területet, s úgy döntöttem, hogy biofizikus leszek – mesélte személyes élményét Závodszky Péter. Straub Bruno Nagyváradon született 1914-ben, majd a trianoni egyezmény után a család átkerült Szegedre. Ez a nemzeti tragédia vezetett egy olyan szerencsés találkozáshoz, hogy Straub egyetemi hallgató korában tagja lehetett Szent-Györgyi Albert kutatócsoportjának.
A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK). Az 1973-ban alapított SZBK négy intézete - a Biofizikai, Biokémiai, Genetikai, Növénybiológiai Intézet - mintegy 260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik. Az alapító főigazgató, Straub F. Brunó (1970-1977) elévülhetetlen érdemeket szerzett az SZBK arculatának kialakításában. Straub F. Brunó: Biokémia. Az a szándéka, hogy egy központban több tudományos területet művelő kutatók egymást kölcsönösen segítve munkálkodjanak, az idő próbáját is kiállva, helyesnek bizonyult. Érdeme, hogy kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén sikerült megszereznie 1973 és '77 között az SZBK-beli munka elkezdéséhez nélkülözhetetlen 1 millió 255 ezer dollár UNESCO-UNDP- támogatást, amely alapvetően három nagy célt szolgált. 1990-ben Straub F. Brunó akadémikus megkapta a Szeged város díszpolgára címet. Straub F. Brunó (1914-1996) akadémikus, alapító főigazgató emlékére bronz emléktáblát helyeztek el az intézmény előcsarnokának falán.
Források:
Nemzetközi rangját, tekintélyét mi sem jelzi jobban, mint hogy az SZBK eredményeit az Európai Unió 2000-ben az EU Kiválósági Központja címmel ismerte el" – fogalmazott Ormos Pál. A mellszobor avatásán jelen volt Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő és Szabó Gábor, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem rektora.
A nagyszabású konferencián a "Straub Örökség" Alapítvány kuratóriumi elnöke, Vígh László átadta a Farkas Tibor-emlékplakettet, melyet idén Hegedüs Csilla, az MTA-Semmelweis Egyetem Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport munkatársa vehetett át. A tudományos ülés részletes programja itt elérhető. Gajzer Erzsébet Fotó: Herner Donát
A Magyar Köztársaság kikiáltásának napján (1989. október 23-án) az Elnöki Tanács, így elnöki tisztsége megszűnt, így visszavonult a közszerepléstől, majd tanári munkásságát is beszüntette (ezt egészségi állapota indokolta). Források: