1/6 fotó Via ferrata a Megyer-hegyi tengerszemen - Sárospatak 9. 6 37 értékelés alapján Bemutatkozás A Megyer-hegyi tengerszemnél lehet kipróbálni az ország negyedik, több nehézségi fokozatú Via Ferrata pályáját, mely 650 méter hosszan húzódik a függőleges sziklafalakon. A via ferrata olyan hegyi út, ahol beszerelt fém kábelek, létrák és hidak segítségével lehet felmászni oda, ahová korábban csak a hegymászók tudtak feljutni. Az utak gyakran izgalmas helyeken, nagy magasságokban húzódnak, így nem ajánlott azoknak, akiknek tériszonyuk van. Lényege a folyamatos biztosítás, amit az ösvény mentén végigfutó drótkötél ad, erre pedig a megfelelő felszereléssel tudunk rácsatlakozni. Megyei Lapok. Ennek a pályának az az egyedisége, hogy a mászók a 6 méter mélyre nyúló víztükör felett mászhatják körbe Zemplén legszebb természeti csodájának függőleges sziklafalait. A mászók 6 különböző útvonalon mehetnek végig, melyek A-tól F-ig terjedő nehézségi szinttel vannak jelölve. Az A jelöli a legkönnyebbet, míg az F leginkább sziklamászóknak és fanatikusoknak javasolt.
A több mint 300 m magas Megyer-hegy Sárospataktól északra emelkedik. A hegyen a 15. században nyitott, magas kőfalakkal övezett malomkőbánya ma csodálatos természeti képződmény, kedvelt látványosság. A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű terület. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője. A Megyer-hegyi bányató üregét mára esővíz töltötte ki, így jött létre az állandó vizű, festői szépségű tó, melynek legnagyobb mélysége kb. 6 m, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak. Érdemes körbejárni a tavacskát a meredek, keskeny ösvényen, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a vízzel teli "kráterre". Megyer-hegyi tengerszem - Utadon.hu. A terület egész évben látogatható. Megközelítés: Sárospatak felől gépkocsival, kerékpárral és gyalogosan.
A Megyeri-hegyi Tengerszem Sárospatak városa fölött elhelyezkedő 324 méter magas Megyer-hegy területén található. Fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott felső miocén korú riolittufából áll, mely a kainozoikum korszakban képződött. [1] Mélysége egyes helyeken a 6, 5 métert is elérheti, [2] a tavat körbevevő sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. [3] A bányagödör mindössze 4000 köbméter. Megyer hegyi tengerszem wikipédia. " (Wikipédia) A kiépített, drótkötelekkel mázható vasalt útvonalak egy része a víz színe felett vezet illetve régi malomköveket érint. A legkisebb mászók részére a BontoSzaurusz pálya nyújt felejthetetlen élményt. Információ: Megyeri-hegyi Tengerszem Egyéb érdekességek, ajánlók. További érdekes úticélok: Bejegyzés navigáció
Végül a kis csermelypatakká, majd folyóvá duzzadva torkollik a tengerbe, miközben vize folyamatosan párolog. A víz állandó körforgásának lépései tehát: a felszíni vizek és a növények párolgása, a felhő- és csapadékképződés, a csapadék talajba szivárgása, az élőlények vízfelvétele, a felszín alatti vizek felszínre bukkanása, a felszíni vizek és az élőlények párolgása. A víz témakörhöz kapcsolódó további anyag: A Föld vízkészlete 3 070
A felszíni elfolyás és a beszivárgás arányát meghatározza a felszínborítás, mely emberi hatásokra jelentősen megváltozhat. A manapság mind gyakoribb városi árvizek okozói a mind nagyobb területeket befedő, vízzáró betonfelszínek, valamint a korábbi árterek nagymértékű leszűkítése (164. ábra). A talaj egyik alapvető funkciója a víz (pontosabban talajnedvesség) raktározása hosszabb időn keresztül. Így biztosítja a szükséges vizet a növények számára. A talaj a pórusok víztartalma alapján egy alsó, vízzel telített (freatikus vagy kétfázisú) és egy felső, vízzel telítetlen (vadózus vagy háromfázisú) zónára tagolható. Hidrológia, éghajlati összefoglaló. A két zóna határán helyezkedik el a talajvíztükör. A vadózus zónában a kapilláris és tapadó erők tartják vissza a vizet, vízfilm formájában. A vízfilmben található vízmolekulák nagyon erősen kötöttek (a vízmolekulák nedvességpotenciálja erősen negatív), ezáltal a növények számára ez vízforma nem felvehető. A vízvisszatartás erőssége és a talajpórusok mérete (sugara) között fordított arányosság létezik.
vízgyűjtőkön is. Egy vízgyűjtő vízmérlegét leggyakrabban az alábbi egyenlettel szokták jellemezni (bár ennek az egyenletnek sok formája létezik): P±E±ΔS±Q=0 ahol P a csapadék, E a párolgás, ΔS a víztározásban fellépő változás, Q pedig az elfolyás. A vízgyűjtőn is, akárcsak globálisan, lényegében három folyamat zajlik párhuzamosan: párolgás, csapadékhullás és lefolyás. Ez utóbbi folyamatok azonban további részfolyamatokra bonthatók. A párolgás történhet szabad vízfelszínről, ill. a talajról és a növényi szervek felületéről. Ehhez társul még a növények sztómáin keresztül lezajló párologtatás (transpiráció). Mivel a két utóbbi folyamat egymástól nehezen különböztethető meg, ezért együtt szoktunk beszélni róluk, evapotranspiráció néven. Az összes csapadék nem jut le a növényzettel borított talajfelszínre. Az intercepció révén a vízcseppek (vagy hópelyhek) egy része fennmarad a lombozaton. Az intercepció fogalma a lombozat általi vízvisszatartást jelöli. Tanulói feladatok - Rajz 1. - Kispesti Vass Lajos Általános Iskola. Ez a víz újból elpárologhat és közvetlenül visszajuthat a légkörbe.