Dsida Jenő Köröttem csend - és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! - Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok - Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: 1924. Temetőben (Dsida Jenő) – Wikiforrás. augusztus 31. Írd meg a véleményed Dsida Jenő Temetőben című verséről!
Vannak költők, akikről nem beszélni kell, hanem olvasni. Dsida Jenő túl fiatalon hunyt el, műveiben azonban megtaláljuk az öröklétet, mert tudja: "álmodik a temető". Ezen a héten Dsida Jenő Temetőben című versét ajánljuk. Dsida Jenő 1907. május 5-én született Szatmárnémetiben. Dsida Jenő : Temetőben - Kárpátalja.ma. Első verseskötete 1928-ban jelent meg Kolozsvárott Leselkedő magány címmel, ezt követte 1933-ban a Nagycsütörtök, majd 1938-ban az Angyalok citeráján című posztumusz kötet, mely betegágyán írt utolsó verseit is tartalmazza. Dsida egyike volt a korszak legkifinomultabb, leghajlékonyabb verstechnikával bíró lírikusainak. Fiatalon, alig 30 évesen, 1938. június 7-én Kolozsvárott hunyt el. Dsida Jenő olyan lírai világot teremtett, amelyet egyszerre határoz meg a földi dolgok szépségére és sokféleségére nyitott szemlélet, a rácsodálkozás képessége, másfelől pedig a transzcendencia felé való emelkedés kiolthatatlan igénye. Október vége és november eleje a halottakról a halottakért szól. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween, mely a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája, majd jön a mindenszentek ünnepét követő halottak napja, november 2-án, mely fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává.
Kéz a kézben, új utakra Két szemünkbe szél havaz duzzadó erőnk felujjong s int felénk az új tavasz. " Hull az álom, jő az álom, elűzi a rosszakat: hóbelepte láthatáron lépeget a kis csapat. Szent zenéjű rengetegben elnémul a torz halál s bűnös arcú esti fantom már hiába prédikál. 1926. A Misztrál együttes által megzenésített vers meghallgatható a oldalon.
Már négy független, tudományos alapokon nyugvó tanulmány (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma – USDA; Kieli Egyetem; az unió Közös Kutatóközpontja – JRC; Wageningeni Egyetem) jutott ugyanarra a szomorú következtetésre: az F2F stratégia alapjaiban rengeti meg az uniós élelmiszertermelést és a gazdálkodók, a vidéken élők megélhetését, emellett ráadásul a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátása sem csökkenne érdemben, sőt, az csak kiszervezésre kerülne az EU-n kívülre. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos hazai, valamint uniós szakmai szervezet is folyamatosan kongatja a vészharangot, hogy az Európai Zöld Megállapodásba foglalt stratégiák kumulatív hatástanulmány nélküli bevezetése elfogadhatatlan. E stratégiák olyan súlyos terhet jelentenének az agrár-élelmiszeripar minden szereplőjére, hogy közülük sokan feladni kényszerülnének a tevékenységüket, az EU élelmiszer-önellátása pedig összeomlana. Az így keletkező élelmiszerhiányt – a szabadkereskedelmi egyezmények révén – az EU-n kívüli országokból érkező, a szigorú uniós termelési szabályok által nem sújtott termékekkel pótolnák.
Pontosan két éve, 2019. december 11-én mutatta be az Európai Bizottság (EB) új klíma- és energiapolitikai csomagját, az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal). A kezdeményezést Ursula von der Leyen EB-elnök és Frans Timmermans EB-alelnök "Európa holdra szállásaként" jellemezték, valamint méltányos és igazságos zöld átállást ígértek. Huszonnégy hónap elteltével azonban más kép tárul elénk. Kijelenthető, hogy a Zöld Megállapodás holdra szállás helyett jelenleg inkább földbe állást hozott. A brüsszeli buborék és a baloldal ideológiai elefántcsonttornyából kilépve a valóság három tételben írható le: Az átgondolatlan Zöld Megállapodás hozzájárult az utóbbi évtized legsúlyosabb energiaválságának kialakulásához és egyelőre nem tudta csökkenteni az európai károsanyag-kibocsátást sem. A kudarcos klíma- és energiapolitika árát a brüsszeli bürokraták és a magyar baloldal az emberekkel fizettetnék meg. Új zöldadót vetnének ki, rezsiáremelésre készülnek, a velük egyet nem értőket pedig durván és folyamatosan sértegetik.
A magyar kormány a példátlan nyomás ellenére is jelentős eredményeket tudott elérni. Ennek köszönhetően egyre többen ismerik fel Európában az olcsó, fenntartható és biztonságos energiaellátást középpontba helyező magyar politika helyességét. "Holdra szállás" helyett földbe állás: energiaválságot és növekvő szén-dioxid kibocsátást hozott eddig a Zöld Megállapodás Két éve, 2019. december 11-én egy sajtótájékoztatón, majd az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az 50 intézkedési javaslatból álló Európai Zöld Megállapodást. A kezdeményezésben Brüsszel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és költséghatékony, méltányos zöld átmenetet ígért, melynek során "senkit sem hagy hátra". Frans Timmermans EB-alelnök büszkén jelentette ki: "Európa eldöntötte, hogy a Holdra száll". Két év elteltével érdemes megnézni, hogyan halad ez a vállalkozás. A tények ismeretében kijelenthető, hogy a brüsszeli bürokraták szép szavai, illetve a baloldal a valóságot eltagadó ideológiája ellenére Európai Unió (EU) klíma- és energiapolitikája nem a "Hold felé", hanem sajnos éppen ellenkező irányba indult el.
Ami valószínűleg épp így van jól, hiszen hogy másképp születhetnének meg a szükséges kompromisszumok és megoldások, ha nem a néhol szenvedélyes, intenzív viták és diskurzusok során? De mi is az EGD? Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal - EGD) a fenntartható európai gazdaság megteremtésének programja, és egy konkrétumokkal rendelkező cselekvési tervet is tartalmaz. A cél a 2050-re klímasemlegessé váló Európai Unió, ami a tagállamok szintjén jelentős kihívások elé állítja az agráriumot. Az EGD fontos részét képezi a környezetbarát technológiák támogatása, ami a fenntartható agrárgazdálkodáson és a termelőtől a fogyasztóig történő egészséges élelmiszerellátás biztosításán keresztül járulhat hozzá a környezeti terhelés csökkentéséhez méltányos gazdasági megtérülés mellett. Mezőgazdaság 4. 0 Az agrárágazattal szemben az EGD-ben rögzített elvárásokra válaszoló megoldásokat a Mezőgazdaság 4. 0-tól várhatjuk, egyrészt az adatalapú digitális technológiák alkalmazása révén, másrészt a technológiai eszközök minél szélesebb körű használatával.
A tavalyi évvel zárult 2014-2020 közötti időszakban felhasznált vidékfejlesztési források 1500 milliárd forintot tettek ki, a jelenlegi keret a 2021-22-es esztendőkre pedig ugyanekkora összeg, a bővülés tehát jelentős. A helyettes államtitkár szerint olyan erős uniós keretrendszerben kel dolgozni, ami zöldebb mint az eddigiek, ugyanakkor "a Zöld Megállapodás még nem joganyag, jogi kötőereje nincs, de fontos iránytű, arra nézve, hogy merre kell haladni. Elmondta, hogy a területalapú támogatások a jövőben zöldebbek lesznek, vagyis a támogatottaknak több kritériumnak kell majd megfelelni. " Az EGD agrár-céljai és az uniós jogalkotás Dr. Doris Marquardt az Európai Bizottság DG AGRI Unit B2 programfelelőse beszélt a Zöld megállapodás agrárágazatot érintő céljairól, illetve azokról a politikai eszközökről, melyek segíthetik ezt a hozzájárulást. Elmondta, hogy a digitalizáció és az innováció alapvető eszközei az EGD stratégiájának, a gazdálkodók 2030 után már ezek implementálásával kell hogy dolgozzanak.
Ez ugyanis a fenntarthatóság céljait támogatja, fontos környezetvédelmi, éghajlati és vidékfejlesztési funkciókat ellátva, és egyúttal eszközöket biztosít a beruházások és az innováció támogatásához. Hangsúlyozták, hogy a válság terheit meg kell osztani az EU tagországai között, mivel a háború negatív gazdasági következményei – hasonlóan a koronavírus-járványhoz – nagyon eltérően érintik a tagállamokat. A Három Tenger Régió országai számos tényező tekintetében különösen sebezhetőek. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy a KAP stratégiai terveinek értékelésekor vegyék figyelembe a jelenlegi helyzetet – különösen az EU élelmezésbiztonságának és -szuverenitásának megerősítése tekintetében. Az agrárszervezetek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia az EU környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseihez, ez azonban nem veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot, az ágazat versenyképességét és a gazdálkodók jövedelmét, a fenntarthatóság mindhárom pillérét (környezeti, társadalmi, gazdasági) szem előtt kell tartani.