Innentől a felszín alatt, a hegy belsejében folytatja az útját, hogy 9 nap elteltével, 10 km-rel távolabb és 820 m-rel alacsonyabban törjön a felszínre. Júliusra a patak kiszárad. Ezután a kis tó medrének alján található víznyelők lépnek működésbe. A vizek a felszín alatt 8 nappal később, 20 km-rel messzebb és 738 m-rel alacsonyabban jutnak a felszínre a Komarnica-völgyben. Ilyenkor megfordul a vízáramlás és a Struga kiszáradásáig a nagy tóból a kis tóba jut a víz. A vízjárás igen jelentős, akár 5 m-t is változhat a vízszint. Galéria [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Fekete tó Durmitor Nemzeti Park A Dinári-hegység "tetején" – a Durmitor Kalandtúra a Fekete hegyek országába - A vadregényes Montenegró Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Montenegró földrajza
A tündérkirályné – földi vágyakat táplálva keblében – hűtlen lett férjéhez, s a karbunkulus azonnal elvesztette csodafényét. A tündérkirály leszállt a Fekete-tó fenekére, magával vitte gyémántjait, drága gyöngyeit, aranyait, s bosszút esküdött hűtlen neje fejére. A királyné elvesztette bűverejét, s földi lénnyé változva felesége lett a királyfinak. A bosszú rettentő volt. A tündérkirály a földi királyfi szívébe idegen szerelmet oltott, s emiatt ez elhagyta nejét, ki tébolyodottan tért vissza a Fekete-tóhoz, de ott csak sötétséget talált, s szegény azóta e vidéken bolyong őrjöngve. S ha a Kárpátok zúgó fenyveseit halotti csend borítja, még most is hallani olykor-olykor fájdalmas jajait. A hegytetőn talált mesés karbunkulus valóban több ideig volt a Drugeth család birtokában, s e család kihalása után a bécsi kincstárba vándorolt. Fotó: Markéta Black
A Fekete-tó tükréből óriási sziklák merednek fölfelé, ide a nap sugarai is csak ritkán jutnak el; s mitől nevét is kapta – vize oly feketének látszik, mint a tinta; egyik oldalán torony alakú sziklahegy emelkedik, melyet Karbunkulus-toronynak neveznek. E hegyről a népmondák aranyajkú szelleme így regél: Élt a Kárpátokban egy tündérkirály, kinek országa csak a Zöld-tóig terjedt, melyben kedvese lakott; az ő palotája gyémánt s arany oszlopokon állt ott, hol a Fekete-tó áll, hol örökös sötétség uralkodik. Kedvese kérte a tündérkirályt, hogy ha őt szereti, oszlatná el a sötétséget birodalmából; mit meg is tett, mert a sziklatorony tetejébe szolgáló szellemei által egy nagy karbunkulust tétetett, mely napvilágként fénylett. A tündérkirály ezután kedvesét palotájába vezette, boldogságuk határtalan volt, de a karbunkulus csak addig világíthatott, míg a tündérkirályné férjéhez hű maradt. Ugyanakkor a Tátra hegyei közt a Vrhovina völgyében lakott egy királyfi, kit itteni vadászatában a szép tündérkirályné megpillantott, a legforróbb szerelemre gyulladt az ifjú királyfi iránt, aki viszonozta e magasztos érzést.
Ha jobbra fordulnánk itt, akkor Lukanja felé tartanánk.
A tóba 1881-ben pisztrángot telepítettek, melyek azóta is megélnek a tó vizében. Nevét a Pleurocapsa polonica nevű algának köszönheti, amely egy méter mélységig tömegesen fordul elő a tóban. Ez az alga sötét bevonatot képez a vízből kinövő sziklákon, ennek köszönhetően a tó vize sötét tengerkéknek, néhol szinte feketének látszik. A tó vizét többnyire már október-novemberben jég borítja, amely csak május-július között olvad el. A tó észak-keleti partja közelében egy kis (310 m 2) törpefenyővel borított sziget található, amely az egykori morénából jött létre, és amely a XIX. század végén a korabeli kirándulások kedvelt célpontja volt. 1894-ben a Gąsienica-Fekete-tó volt a célpontja a Lengyel-Tátrában végrehajtott első sítúrának. Azokban az években voltak olyan elképzelések, hogy ezen a szigeten egy vendéglátó létesítményt hozzanak létre, ez az ötlet azonban szerencsére nem valósult meg. 1909-ben erre a szigetre szerették volna felépíteni Juliusz Słowacki lengyel költő mauzóleumát, amely végül a természetvédők határozott tiltakozása miatt nem valósult meg.
A Budapesti Operettszínház ifjú művészének, Széles Flórának először Hófehérkét idéző szépségére figyeltem fel, a Carousel-Liliom című musical női főszereplőjeként pedig lenyűgözött a belőle áradó finom nőiességgel és azzal a tehetséggel, amellyel pillanatok alatt képes volt erőteljes érzelmeket ébreszteni bennünk, nézőkben is. Azóta az operett... "Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. Művészbejáró – Kiss Diána – Újpest Media. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek"- írja Babits Mihály A vihar című verses meséjében. Ezek a sorok többször eszembe jutottak az alábbi interjú szerkesztésekor. Kiss Diána operaénekes, a Budapesti Operettszínház primadonnája... Amikor a János vitéz című előadásra készülve először említettem meg Lévai Enikőnek, hogy egyszer szeretnék vele egy nagyobb lélegzetű portréinterjút készíteni, olyan őszinte örömmel és mosollyal mondott igent, ami a színház, az éneklés és a közönség iránti alázatáról tanúskodott. A Budapesti Operettszínház primadonnája fiatal kora ellenére már... Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán.
Menyasszonytánc Menyasszonytánc – Izraelben is bemutatkozott a klezmer-operett A Budapesti Operettszínház produkciója az Izraeli Magyar Kulturális Évad egyik szenzációja lett. Az eseménysorozat a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének, valamint a Budapest és Tel-Aviv közötti testvérvárosi megállapodás 30. évfordulójának alkalmából zajlik, melynek keretében két alkalommal is bemutatták a Menyasszonytánc című klezmer-operettet. Csárdáskirányő "A Csárdáskirálynő Szilviájával egy álom vált valóra" – Kiss Diána válaszolt A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon még Staziként állt színpadra, a Nagymező utcában azonban már Szilviát alakítja Kiss Diána, aki a Papagenónak arról is mesélt, hogy nagy álma vált valóra Csárdáskirálynő "Nekem kellett ez a miliő" – Vidnyánszky Attila a Csárdáskirálynőről Nincs háború, és a Kárpát-medencében virágzik a kultúra – Vidnyánszky Attila épp ezt a szerencsés helyzetet mutatja meg a Csárdáskirálynőben. A rendezőt a Lokál kérdezte. Papageno Klasszik ma délelőtt 10 és 12 óra között – Klasszik Rádió 92.1. "Feladatunk a minőségi dalszínház bevezetése" – Kiss-B.
Az Erkel Színházban most többek között Bánk bánként és a torreádor, Escamillo szerepében nyűgözi le hangjával a... Boncsér Gergely operaénekest a klasszikus zenét kedvelő közönség mellett az operett műfajának szerelmesei is jól ismerik, hiszen az operák hősszerelmeseinek megformálása mellett számos bonviván szerepben is bizonyított már. A fiatal tenorral az Erkel Színházban február 22-én bemutatásra kerülő Gioconda című előadás kapcsán beszélgettünk többek... Vannak művészek, akiket Isten különleges tehetséggel ajándékoz meg: a katarzis megteremtésének képességével. Közéjük tartozik Kocsák Tibor is, aki zenéjével képes előidézni azt a fajta lelki felemelkedést és megtisztulást, amit már a görögök is a művészet legfőbb céljának tartottak. Az eredetileg zongoraművésznek készülő, február 13-án immár 65.... Huszonötéves pályafutása során az operairodalom legkiemelkedőbb karaktereit formálta meg, a világ legismertebb operaházaiban lépett színpadra, és a legnagyobb szakmai díjakkal jutalmazták munkásságát.
Pataki Bence a Médiacentrum kérdésére elmondta, alkalmi jelleggel alakult az együttes, ám időközben úgy gondolták, szeretnék folytatni azt, amit küldetésüknek éreznek, az opera műfajának népszerűsítését. A zenei élményt középpontba állító, oldott hangulatú, humoros átvezetőszövegekkel fűszerezett koncertet sokan hallgatják a Fő téren. A oldalon megjelenő valamennyi írást és képet szerzői jog véd. A cikkek és képek üzleti célú felhasználása kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető a web(kukac) címen. Megértésüket köszönjük!