Amikor az emberek meghozzák ezeket a döntéseket, akkor Braille-átírás; amikor a számítógépek meghozzák ezeket a döntéseket, akkor Braille-fordításról van szó. Történelem A számítógépes fordítás és a Braille-írással használt nagyszámítógépek első gyakorlati alkalmazása a Kentucky-i Louisville-i Amerikai Vakok Nyomdájában. Az 1960-as évek folyamán volt egy MIT projekt a braille gyártásának automatizálására. Robert Mann írt és felügyelt a Braille-fordításhoz DOTSYS nevű szoftvert, míg egy másik csoport egy dombornyomó eszközt hozott létre, amely "MIT Braillemboss" néven vált ismertté. Végül az MIT kiszervezte a szoftveres munkát a Mitre Corporation-nek. | Braille írás fordítása | ajánlatkérés 2 perc alatt. A Mitre Corporation csapata, Robert Gildea, Jonathan Millen, Reid Gerhart és Joseph Sullivan (ma a Duxbury Systems elnöke) kifejlesztette a DOTSYS III-at, az első Braille-fordítót, amely hordozható programozási nyelven íródott. A DOTSYS III-at az atlantai Public Schools számára fejlesztették ki, mint nyilvános programot. A németországi Muensterben, 1973. márciusban tartott első számítógépes Braille-írás nemzetközi műhelyén számos Braille-fordító projektet ismertettek a világ minden tájáról.
A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M
A Braille- fordító program olyan szoftver, amely képes Braille-írás (általában Braille-írás) és más írási rendszerek közötti fordításra. Míg a Braille-fordításnak nagyobb a jelentősége, van a Braille-ről fekete szkriptre történő fordítás is, ahogy a látók írásmódját ebben az összefüggésben hívják. sztori 1955–1957, John Cleave a londoni Birkbeck Főiskolán dolgozatának részeként megteremtette a szövegek Braille-íráská történő automatikus átalakításának lehetőségét. A szövegnek szalagon kellett rendelkezésre állnia, mert akkor az automatikus szövegfelismerés még nem volt elég fejlett. Az IBM matematikusai 1959-ben vették fel az eredményeket, és az Amerikai Vakok Nyomdájához (APH) az IBM 704-es gépen implementálták az automatikus Braille-fordítás lehetőségét. A programot kizárólag az APH használta bélyegzőlemezek előállításához. A számítógéppel segített fémjelzés első használatát úttörő eredménynek kell tekinteni. A könyvek tárolásához mágnesszalagokat használtak. 1970-ben megjelent a DOTSYS III Braille-fordító program, amely különféle számítógépes rendszerekbe hordozható volt.
A teljes Karikó Katalin interjú, hangban: A világhírű kutatónővel készített interjúnk második felvonásával február 3-án, szerdán este jövünk a!
Saját magam mindig tudtam, hogy amit csinálok, az fontos, de semmilyen kitüntetésre nem vártam, nem a díjakért dolgozom - hangsúlyozta Karikó Katalin, a BioNTech cég alelnöke a Kossuth Rádióban. Saját magam mindig tudtam, hogy amit csinálok, az fontos, de semmilyen kitüntetésre nem vártam, nem a díjakért dolgozom - hangsúlyozta Karikó Katalin, a BioNTech cég alelnöke a Kossuth Rádióban. Jövő évre a kutató azt kívánja, hogy egy vírusmentes év legyen, az emberek újra visszatérhessenek a családjukhoz és félelem nélkül gyűlhessenek össze, az olimpiát meg lehessen tartani, színházba, koncertekre lehessen járni. "És felejtsenek el mindent: a vírust, a vakcinát, engem is, élvezzék hogy az élet visszatér a régi kerékvágásba" - fogalmazott Karikó Katalin. Karikó Katalin kapta meg először a Közmédia Év Embere Díjat. A biokémikus szabadalma alapján fejlesztették ki a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni oltások egyikét. A kutató a műsorban elmondta, hogy nagyon örült az elismerésnek, de nem a díjakért dolgozik, utoljára 40 éve, 1980-ban kapott ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémiától.
Az oltások előrehaladtával egyre több hír jelenik meg olyanokról, akik az első vagy a második vakcina után megkapták a koronavírust. Többek között ennek apropóján kerste meg a Szeretlek Magyarország a Pfizer–vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó, Amerikában élő magyar kutatót. Karikó Katalin elmondta, hogy egyetlen Covid-19-vakcina sem véd meg a fertőződéstől, csak a vírus okozta megbetegedéstől, különösen a kórházba kerüléstől. "A vérben keringő ellenanyag, illetve az emlékező sejtek nem tudják megakadályozni a vírus szaporodását az orr- és szájnyálkahártya sejtjeiben. A Pfizer-vakcinára van adat, ami azt mutatja, hogy 30 százalékkal csökkenti a megfertőződés esélyét, illetve, hogy a megfertőződött, vakcinált személy kevesebb vírust terjeszt" – magyarázta, hozzátéve azt is, hogy még a leghatékonyabb mRNS oltások is csak 95 százalékban védték meg a beoltott embereket a tünettel járó betegeségtől. Tehát a maszk viselése oltás után is javasolt, amíg ilyen magas a fertőzöttek száma.
Egyrészt, hogy a beoltott ne fertőződjön meg, vagy ha megfertőződött, akkor ne adja tovább. Karikó Katalint az Atlantic című amerikai magazin egyik írását idézte, amiben a védőoltást az esernyőhöz hasonlítják, ami megvéd az esőben, de a viharban már kevésbé, és vizes leszel, hiába van esernyőd. Vagyis, ha valaki nagyon nagy mennyiségű vírust lélegzik be, nincs az az immunrendszer, amely képes azt teljesen kivédeni. "De a vakcina ilyen esetben is csökkenti a betegség súlyosságát" – hangsúlyozta. Elterjedt az is, hogy a védőoltások miatt lesz egyre több mutáns. Ez Karikó Katalin szerint nem igaz. Ugyanis a variánsok megjelenését nem az oltások okozzák, hanem olyan emberek fertőződése, akik immunrendszert gátló kezelés alatt álltak. Az oltás után megfertőzötteknél felmerült az is, hogy esetleg azért kapták el a vírust, mert nem megfelelő adagot kaptak a vakcinából. A biokémikus ezt nem hiszi, azt mondta, a klinikai kipróbálás alatt hatásos volt a jóval kisebb dózis is. Karikó Katalin elmondta még, egyelőre nem tudják, kell-e újraoltás, és ha igen, mennyi idő múlva.
Elérzékenyült, átölelt és velem üzent haza, mondván: simogassam meg helyette az édesapját és az édesanyját. A televízió nemcsak a legendás beat korszak, vagyis az Önök idejében teremtett sztárokat, közönségkedvenceket, hanem mostanában is. Egymást érik a különböző tehetségkutatók. - Azért van egy aprócska különbség, s remélem ezzel nem sértem meg az utódokat: nekünk annak idején a valós tudásunkkal, a saját tehetségünkkel, a hangunkkal kellett meghódítanunk a közönséget. Nem segített benne sem technika, sem valamiféle gép. A szuper gép, amely kijavítja a hibákat, helyreteszi az oktávokat és eltünteti, vagy maszk mögé rejti az egyéniséget. Kovács Kati és Koós János / Fotó: RAS-Archívum Kék az ég és zöld a fű…Ez a látszólag egyszerű mondat, dalrészlet gép segítsége nélkül is eljutott a világ számos pontjára. Önre mégsem mondták vagy írták, hogy lám, Kovács Kati a sztár. - Én csak énekeltem, szenvedéllyel, szeretettel. Sztárok pedig voltak körülöttem bőven. Egyszer Hamburgban lemezfelvételre vártak egy stúdióban.
Mint mondta, azért is örül a közmédia elismerésének, mert így a többi kutatónak is több figyelem juthat, és a jövőben jobban elismerhetik a munkájukat és a rangjukat a társadalomban, de a fiatalok érdeklődését is felkeltheti a tudományos pálya iránt. Arra a felvetésre, hogy sokan a Nobel-díj várományosaként emlegetik, úgy fogalmazott: nem gondol ilyenekre, nem számít semmire. A legnagyobb öröm az volt a vakcinával kapcsolatban is, hogy az embereknek reményt adott arra, hogy az életük visszatérjen a normális kerékvágásba - hangsúlyozta, hozzátéve, nagyon jól esett neki, amikor a Pennsylvaniai Egyetemen az oltásra váró orvosok és nővérek megtapsolták őket. "Azt hiszem el is sírtam magam" - idézte fel a kutató, aki december 18-án kapta meg az első oltást. Mint mondta, a második oltást január elején kapja meg, de a statisztika szerint már az első is 88 százalékos védettséget ad. "Még az oltás helye sem fájt" - válaszolta arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e valamilyen mellékhatást. A kutató rengeteg megkeresést kap, mint mondta, igyekszik mindennek megfelelni.