Maros Gábor (eredeti neve: Mayer Gábor) (Budapest, 1947. szeptember 27. –) színművész, operaénekes, rendező, operatőr. Élete: Szülei: Mayer Imre és Lazay Gabriella. Pályáját a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban kezdte. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Karrierje a fővárosi Operettszínházban indult, ahol 1971–1973 között, valamint 1976–1981 között játszott. 1973–1976 között átszerződött a József Attila Színházhoz. 1981–1988 között a Magyar Állami Operaházban lépett fel. 1988-ban a kecskeméti Katona József Színház, 1989-ben a debreceni Csokonai Színház társulatának művésze lett. 1989-től szabadfoglalkozású. 1990–1993 között az Amsterdamm ConcertQeboow-ban lépett fel. 1993–1995 között Ausztrália Koncert turnén vett részt. 1995–1999 között a Soproni Petőfi Színház tagja, 2000–2002 között a Vidám Színpad tagja volt. 2003 óta a Sziget Színház rendezője és színésze. 2006-ban karácsondi polgármester-jelölt volt. Elsősorban musicalek és operettek tenorszerepeit játszotta el, de prózai művekben is megállta a helyét.
Maros Gábor évtizedeken át ünnepelt sztár volt: elsősorban musicalek és operettek tenorszerepeit játszotta el, de prózai művekben is láthatta a közönség. Miután 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a karrierje a fővárosi Operettszínházban indult, egy évtizeddel később egészen 1988-ig a Magyar Állami Operaházban lépett fel, közben és utána számos színházban is játszott. A zenés darabok főszerepei mellett nemzetközi turnékon is részt vett, Bécstől Sydney-n és New Yorkon át Jeruzsálemig számos nagyvárosban fellépett. Karrierje hét évvel ezelőtt tört meg, az Újszínházban egyre kevesebb szerepet kapott, aztán már semmit sem. Maros Gábor felesége Ha a színészi pályája nem is, a magánélete harmonikus, amióta egymásba szerettek egy húsz évvel fiatalabb rajongójával. Marikát öt év után, 2018 őszén vette feleségül. Az asszony már kislányként szeretett operetteket nézni a tévében, Maros Gábor nagy ideálja volt. Aztán ahogy a színész megnősült, apa lett, majd elvált, úgy Marika is férjhez ment, gyerekei születettek, a rajongás azonban megmaradt.
Aztán tavaly végre sikerült eladnom a házat, így minden megváltozott! Nem kell már a boltban sóvárogva néznem, hogy mit vennék meg! Marikám azóta kapott egy kis autót, kerti bútort, mosogatógépet, boldogság, hogy kényeztethetem – nyilatkozta korábban lapunknak Maros Gábor. Maros Gábor feleség sztrók Blikk extra békülés
Amit tudni kell róla Maros Gábor (eredeti neve: Mayer Gábor). Pályáját a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban kezdte. Karrierje a fővárosi Operettszínházban indult. 1988-ban a kecskeméti Katona József Színház, 1989-ben a debreceni Csokonai Színház társulatának művésze lett. 1989-től szabadfoglalkozású. 2000-2002 között a Vidám Színpad tagja volt. hirdetés Legújabb fórumtémák Még senki nem indított róla témát. Kiemelt vélemények Villő: Az utóbbi időben nem igazán megnyerő a művész úr! Régen egészen más volt, sokan rajongtak érte, manapság nincs nagyon jó vélemény róla, az emberek nem sok jót mondonak róla, sajnos. Ezért tennie... tovább
– Ez nagyon érzékeny téma, de minden rendben van. Megbeszéltük, amit kellett, és ismét minden olyan, mint régen. Újra együtt vagyunk a feleségemmel, ám ennél többet nem kívánok mondani – jegyezte meg. A színész és szerelme 2013-ban egy vakrandin ismerkedtek meg, 2018-ban pedig összeházasodtak. A pár nehéz időket élt meg, ugyanis hosszú ideig anyagi gondokkal küzdöttek, mivel a színész nyugdíja olyan alacsony volt, hogy alig jöttek ki belőle. A probléma azonban tavaly megoldódott, ugyanis Maros Gábornak sikerült eladnia a házát, így megnyugodott, hogy mindent megadhat Marikának, amire a szűkös időkben nem volt lehetőségük. – Hét éve romlott el a helyzetem, az Újszínházban egyre kevesebb szerepet kaptam, majd semmit, máig sem tudom, miért. Közben ott álltam a hatalmas házzal, az akkor 66 ezer forintos nyugdíjból a rezsire is alig futotta. Hiába árultam az ötszobás, Makovecz-stílusú, úszómedencés házamat Karácsondon, nem tudtam eladni. Nem szégyen: nyomorogtam, kenyéren és teán meg a kertben termő gyümölcsökön éltem.
2021. szept 24. 3:45 Maros Gábor meggyógyult és kibékült feleségével/Fotó: Grnák László Budapest — Végre újra boldog Maros Gábor. A színművész-operaénekes hálás a sorsnak, hiszen rendeződött a magánélete, kibékültek a feleségével. Ráadásul csodás gyógyulással sikerült felépülnie sztrókja után. – Augusztusban kerültem kórházba, de szerencsére nem voltam sokat bent. Nagyon megijedtem, mert nem mozgott a bal oldalam. Hiába próbáltam, a kezem és a lábam egyszerűen nem működött, ráadásul beszélni sem tudtam. Féltem, hogy így maradok – mondta lapunknak a színész, aki a gyors és szakszerű ellátásnak köszönheti, hogy felépült. – Már teljesen jól vagyok, nem maradt vissza semmilyen tünet. Rendesen beszélek, tudok járni, ennél nagyobb ajándék nincs is számomra. Az egészség a legfontosabb, és bár ezt mindig is tudtam, a sztrók ráébresztett, hogy mennyire törékeny az emberi élet. ( A legfrissebb hírek itt) A művész korábban elmondta lapunknak, hogy feleségével, Marikával zátonyra futott a kapcsolatuk, ám úgy tűnik, sikerült rendezniük soraikat.
1896 óta a belváros meghatározó épülete a Móra Ferenc Múzeum Közel egymilliárd forintból újítja fel a város a Móra-múzeumot, amellyel mind a mai napig szívesen fotózkodnak a szegediek és a turisták. Nézzünk kicsit szét az intézmény múltjában a múzeum fotógyűjteményének segítségével! Szeged Kultúrpalotája 1899-ben (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: t10280) A Móra Ferenc Múzeum épületét 1896. szeptember 6-án, a millennium évében adták át: ekkor a városi múzeum és könyvtár, tehát a későbbi Móra-múzeum és Somogyi-könyvtár is ebben az épületben működött egészen 1984-ig. Ebben az időszakban Reizner János igazgatósága alatt működött az intézmény, majd őt Tömörkény István követte az igazgatói székben. Szegedi Fecsó hírek - Hírstart. Móra Ferenc 1917-től egészen haláláig vezette a múzeum és könyvtárat, a nevét 1951-ben vette fel az intézmény. A Móra Ferenc Múzeum 1905-ben (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: t13172) Az épület komoly bővítésen esett át 1955-ben: ekkor mindkét szárnyát kibővítették az eredeti épületnek megfelelő stílusban – az állványzat is jól látszik a fotókon.
A másik motiváció, ami régebben foglalkoztat, a napsugaras házak népi építészeti tanulmányozásának előzményeiből indul ki. Hosszú a sora az elmúlt korok városépítészeti hagyományait vizsgáló kutatási eredményeknek, az értékmentő akarat kitartó felméréseinek Cs. Sebestyén Károlytól egészen a közelmúltig 2 Nagyjából mindnyájukban közös a szegedi városrészek közül leginkább alsóvárosinak mondott napsugaras oromzatú lakóházak városképi sajátságainak hangsúlya a külső jelleg leírásával. Érthető, hiszen a felméréseket a hagyományos építészeti objektumok rohamos pusztulása ösztönözte. A Rákóczi-szabadságharcot eleveníti meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark | Szeged Ma. Olyan házakat vesznek számba utcáról utcára, amelyek még ma is állnak, jobb esetben élik, lakják őket, többüket a jelen kor igényeinek átalakítva használják... Közülük mindössze hat élvez műemléki oltalmat. 3 Egy ház fizikai létét, a falak helyzetének módosulásait, az ajtók, ablakok áthelyezését, a tüzelőberendezés változásait, a régiek üzemen kívül hagyását, vagy az újak építését, netán párhuzamos használatát a ház lakóinak társadalmi helyzete, a természeti környezet, a történelmi háttér, a magánélet változásai, az uralkodó belsőépítészeti tendenciák, illetve a hagyomány mélyen ható ereje egyaránt befolyásolják.
Budapest: Vince Kiadó, 1998. Móra Ferenc Múzeum l. 114-115. o. Szegedi móra ferenc muséum national d'histoire. ISBN 963906999X A hagyomány szolgálatában: Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól/ szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2002. ISBN 9637217568 Zombori István (szerk. ): A Móra Ferenc Múzeum 125 éve. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 2008. További információk [ szerkesztés] A Móra Ferenc Múzeum honlapja Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Csongrád-Csanád megyei múzeumok listája Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 126428039 LCCN: n85384042 ISNI: 0000 0001 2108 8126 GND: 37646-2 SUDOC: 030702607 BNF: cb122065745 BIBSYS: 90659821 ULAN: 500309358
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvei: Studia Ethnographicae Bárkányi Ildikó szerk. : A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011) N. Szabó Magdolna: Alsóvárosi háztörténet. Fejezetek egy napsugaras ház életéből építéstől napjainkig Alsóvárosi háztörténet Fejezetek egy napsugaras ház életéből építéstől napjainkig N. SZABÓ MAGDOLNA (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) Az itt feltárt háztörténetet az Alsóvárosi Tájház létrehozásának szándékát kísérő kutatómunka segítette életre. 1 A tájház berendezésének előmunkálatai feltételezték a kisparaszti környezet alaposabb ismeretét, a lakóház és melléképületeinek bővebb építéstörténetét. A kutatás során kizárólag csak levéltári dokumentumokra és helyszíni feltárásra támaszkodhattam. A Nyíl utcai ház egykori lakói, az építtetők leszármazottai gyakorlatilag eltűntek a látókörömből, így az adatközlői emlékezet hiánya bizonyos időszakaszokat fehéren hagyott előttem. Szegedi móra ferenc museum of art. Ez sarkallt arra, hogy párhuzamot keresve rekonstruáljak egy tipikusnak mondható, azonos időszakból származó alsóvárosi parasztház-történetet oly módon, hogy a ház családi tulajdonviszonyai máig követhetők legyenek, így elérve a recens emlékezetet a lakóépület évszázadon átívelő életére vonatkozóan.
4 gyártótól legalább 10 optikai lencsét próbáltunk ki, mire végre megszületett a megoldás, amit szerettünk volna elérni: A Khatod Superlinea aszimmetrikus lineáris lencséi hozták az elvárható szintet színkeverésben és mechanikai tulajdonságokban is, továbbá nem kötötték meg a kezünket a nyomtatott áramkör tervezésekor. Megfelelő hűtőbordát is sikerült gyártatni, így egy 80W/m maximális teljesítményű lámpa lett a végleges termék, amit felhasználtunk a projektnél. A lámpák DMX vezérlést kaptak, így minden egyes RGBW LED falmosó önállóan címezhető lett és számítógéppel vezérelve tetszőleges színkombinációt érhettünk el velük. Egy kiállítás fényei A Móra kiállításnak egy 5 méter magas és egy kisebb, 2, 5 méter magas része van. Magyar Múzeumok - Szeged régi fotósai – Új virtuális kiállítás a Móra-múzeum honlapján. Az alacsonyabb részhez a padlóra telepítettük a lámpákat, a nagy belmagasság esetén felülről és alulról is világítunk, így megfelelő fényerőt és homogenitást tudtunk kialakítani. Szerencsére a végeredmény nem csak szerintünk lett lenyűgöző. 🙂 A telepítés külön kihívás volt.