Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – Budapest, 2009. november 27. ) Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Békés megyei szlovák paraszti családból származott (szülei: Melis Mihály és Szrnka Judit), hetedik gyermekként, csak ötéves korában tanult meg magyarul. A lelkésze fedezte fel és az evangélikus gyülekezet patronálta. Szarvasi evangélikus gimnázium után, 1943-ban került Budapestre. Először a Műegyetemre járt, majd 1945 és 1951 között a Zeneakadémián tanult. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár hívta próbaéneklésre, amelynek sikere után ösztöndíjas lett. 1949-ben mutatkozott be, Bizet Carmen című operájában, majd a Don Pasqualéban. Még abban az évben magánénekes lett. Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét (közel 70-et) elénekelte. Énektudása mellett színészi tevékenysége is elismert. Szlovák anyanyelve ellenére, egyetlen énekesként a Kazinczy-díjat is átvehette.
Utóbbi halálával egy nagy oszlop dőlt ki az operaház falai közül – mondta Szinetár Miklós, aki hozzátette: nem biztos abban, hogy Melis Györgynek lesz méltó utóda. Melis Györgyöt a Magyar Állami Operaház és az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyaránt saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Hangsúlyozta: nagy művészként tisztelte Melis Györgyöt, akitől barátságot is kapott. "Az utóbbi időben kicsit visszahúzódott, mert készült a másvilágra" – fogalmazott Marton Éva. Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház volt főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a dalszínház nem pusztán falakból áll, hanem emberekből. Mint mondta, az intézményt olyan "oszlopok" tartották, mint Osváth Júlia, Simándy József és Melis György. Utóbbi halálával egy nagy oszlop dőlt ki az operaház falai közül – mondta Szinetár Miklós, aki hozzátette: nem biztos abban, hogy Melis Györgynek lesz méltó utóda. "Szomorúan és mély megrendüléssel értesültem Melis György haláláról. Minden operaszerető emberrel és valamennyi tisztelőjével közösen osztozom a család fájdalmában" – írja közleményében Bajnai Gordon miniszterelnök. "Melis György nem mindennapi tehetséggel alakította szerepeit. Hatalmas munkabírását, zsenialitását és a zene iránti elkötelezettségét mutatja, hogy az elmúlt 60 évben az ő alakításaihoz kötődött az Operaház bemutatóinak csaknem a fele.
Zenés TV Színház Történik 1848-ban a magyar szabadságharc idején. Gábor és Ilonka szerelmesek egymásba, de kénytelenek titokban találkozni, mert Ilonka kapzsi anyja a módos gazdának, Csipkésnek szánja a lányát. A faluba honvédek érkeznek, hogy katonákat toborozzanak a haza védelmére. Katonának áll Gábor az apjával, Parasznyai református tiszteletessel együtt. Ilonka csak várja, várja szerelmét. Csipkés reménykedik. Egy hazatérő honvéd hírt hoz Gáborról, hogy jeleskedett a csatában és hadnaggyá léptettek elő. Csipkés elkapja, mielőtt bárkivel is beszélhetne, és pénzt fizet azért, hogy Ilonkának hazudja azt, hogy Gábor meghalt a csatában. A fiú el is fogadja a pénzt, de Ilonkának beszámol mindenről. Elhatározzák, hogy Ilonka vele megy a táborba, katonaruhában. A pénzen lovat vesznek a szökéshez. Csipkés készül a lagzira, de az esküvő reggelén látják, hogy Ilonka megszökött. Az egész falu a vőlegényen nevet. Ilonka öccsével együtt megérkezik a honvéd táborba és nő létére ő is katonának áll.
A vadászati kiállítás agancskapuja - YouTube
Egyébként ez miért engedélyezett? Miért nem büntetik? Mármint, hogy nem először hallani, hogy van egy terv X Ft összegben aztán hirtelen a duplája lesz. Ha a megtérülést is úgy tippelik meg mint a költségeket akkor miért lenne hihető, hogy egyáltalán megtérül? Az üzleti szférábam nem igazán gyakorlat ez ha jól tudom (nem véletlenül). Az államiban meg büntetlenül herdálják a pénzt.
Monumentális, hullajtott szarvasagancsokból készült kapu fogadja majd a szeptember 25-én kezdődő Vadászati és Természeti Világkiállítás látogatóit. A Totem nevű alkotást szombatra virradóra szállították el Szőke Gábor Miklós szobrászművész csepeli műhelyéből az esemény központi helyszínére, a Hungexpóra. A 16, 5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló alkotás 10 tonnányi hullajtott agancsból készült. A Totem a kiállítás központi helyszínén, a bejáratnál fogadja majd a látogatókat, akik a szarvasbika tátott száján keresztül sétálhatnak be a Hungexpo területére. A hullajtott agancsokból álló installáció a világkiállítás szimbolikus bejárataként megtestesíti a nemzet egységét, a természet sajátos körforgását és azt az összefogást, amelyet a magyar vadászok tanúsítottak – hangsúlyozta Kovács Zoltán, az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos a szobor elszállítása előtt a képzőművész műhelyében. Fűrésznyomok láthatók több agancson, amelyekből a vadászati kiállítás kapuja készült | 24.hu. Szőke Gábor Miklós kiemelte, hogy csapatával több mint egy éve dolgoznak a 240 millió forintból megvalósult szobron.
"Soha nem dolgoztam még olyan anyaggal, amelyből nincs két egyforma a világon. Itt minden egyes agancs önálló műalkotás, amelynek meg kellett találni a megfelelő helyét" - hangsúlyozta, kiemelve, a szobor az ország egész területén felelhető állatok agancsaiból épül fel, amelyeket erős acélszerkezetre rögzítettek. Nagy munkával járt a váz statikai megtervezése és kivitelezése, a rozsdamentes acélszerkezetet saját maguk gyártottak le, mintegy ötvenen dolgoztak a szobor létrehozásában. Az alkotást szombatra virradóra rendőri felvezetéssel szállították a Hungexpóra. Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást szeptember 25. és október 4. Gazdaság: A vadászati kiállítás szakmai igazgatója már 650 ezer látogatót számolt össze : hungary. között rendezik Budapesten és az ország több helyszínén. A Hungexpo területén hat csarnokban állandó kiállítások, két csarnokban pedig kereskedelmi kiállítások várják majd a látogatókat.