Várj, ha havat hord a szél, várj, ha tűz a nap! Várj, ha nem is jön levél innen néhanap! tovább a dalszöveghez 41051 Darvas Iván: Botrány a családban (Shame And Scandal) és m 13500 Darvas Iván: Ez történt Lellén (Makin Whopee) Kék volt az alkony, s ültem a parton, mikor egy nő jött, szép volt, bevallom. Szótlanul, szendén odaült mellém. Ez történt Lellén. Én tüzet kértem, gyufája lobbant, szemébe né 11936 Darvas Iván: Ami szívemen, a számon Lehetnél egy kissé kedvesebb hozzám, S ha másképp érzel, legalább hazudj nekem. Ami szívemen, a számon, Nekem ez a modorom, Tagadni sem akarom! Ami szívem 10374 Darvas Iván: Veled maradok Te azt kérdezed, szeretlek-e téged, én azt felelem, veled maradok, mert örülök a szemedben a fénynek, mely minden sarkot puhán beragyog. Te azt kérdezed: milyen mély az érzés? Én a 9434 Darvas Iván: Számolok Hány arc van még, mit nem sminkel érdek? Tolnay Klári lánya beleszeretett a második férjébe - Blikk Rúzs. Hány dal van még, mely értem szól s érted? Hány pillanat, mely rám és rád gondol? Hány tett van, mondd, mely épít, s nem rombol?
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2011. jan 12. 17:12 Így köszöntötték Eszenyi Enikőt Budapest - Kollégák, barátok, a család, a magyar művészvilág krémje köszöntötte kedd este Eszenyi Enikőt 50. születésnapja alkalmából. A Vígszínház igazgatója a könnyeivel küzdött, amikor megérkezett a teátrum nézőtéri büféjébe, ő ugyanis semmit nem sejtett az egész meglepetéspartiból. Blikk.hu - hírek első kézből, hitelesen. - Még nem vagyok magamnál, bénító érzés volt megérkezni ide - vallotta be Eszenyi Enikő pár órával később. - Azt tudtam, hogy a színpadon kapok egy tortát, de arról például sejtésen sem volt, hogy az unokaöcsém, Farkas fogja betolni - tette hozzá meghatódva a művésznő, akit többek között Kern András köszöntött egy különleges levéllel. A színész ugyanis elhunyt legendák, például Darvas Iván vagy Páger Antal hangján olvasott fel képzeletbeli születésnapi jókívánságokat Eszenyinek. A színésznő édesanyja, Magdi (73) néni is büszkén figyelte lánya lépéseit. - Nagy boldogság ez nekem, hogy mindenki őt ünnepli, és nagyon jólesik, hogy nekem is gratulálnak - vallotta be az édesanya, aki sok sikeres darabot és minél több vígszínházas évadot kívánt a lányának.
(1955–1956) Goodyear Television Playhouse (1954–1957) Justice (1954) Danger (1953) Studio One (1952–1958) Kraft Television Theatre (1951–1955) Baskircsev Mária (1936) Camille (1926) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Darvas Lili a -n (magyarul) Darvas Lili az Internet Movie Database oldalon (angolul) Darvas Lili életrajza az Irány New Yorkon (magyarul) Magyar zsidó lexikon. MTVA Archívum | Darvas Iván 95!. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés Színházi Adattár Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 11334218 OSZK: 000000000785 NEKTÁR: 205315 PIM: PIM50951 LCCN: n86139860 ISNI: 0000 0000 8356 9024 GND: 116027940
Bujtor István, a halhatatlan Ötvös Csöpi élete: látványos pofonok és drámai mélységek A Balázs Béla-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett művész, aki az 1979-es filmszemlén a Legjobb férfialakítás díját is elnyerte, azt mondta egyszer: "A bátyám, Latinovits Zoltán művész volt, ez biztos, én nem tartom magam hozzá foghatónak. Időnként kicsúszik belőlem valami, ám attól még nem vagyok művész. " Bujtor István előbb orvosnak készült, majd közgazdászdiplomát szerzett. Arra gondolt, hogy külkereskedőként teremt majd egzisztenciát. Másként alakult. Számtalan színpadi főszerepet is eljátszott, például Petrucchiót (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalskit (T. Williams: A vágy villamosa), Bromdent, aaz... Csűrös Karola, az ország Etusa: Nem adtam fel az életet, de ez mégsem jó már így A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Déryné-díjas, Érdemes-művész színésznő. Hivatása mellett házasságával is példaadó évtizedeket tud maga mögött: több mint ötven évig voltak hű társai egymásnak a 2019-ben meghalt Horváth Ádám televíziós rendezővel.
Amikor 1962-ben Magyarországon is vetíteni kezdték a Hófehérke és a hét törpe című Disney-rajzfilmet, ő volt Hófehérke énekhangja, a mesehősnő Váradi Hédi hangján szólalt meg. 1968-ban ő énekelte az Operaházban az óriási sikerrel bemutatott Monteverdi-opera, a Poppea megkoronázása címszerepét. Többször dolgozott együtt az akkor még pályafutása elején álló José Carreras spanyol tenorral, a többi közt a Bohéméletben, 1973-ban főszereplőként lépett színpadra a szegedi Dóm téren Gershwin Porgy és Bess című operájában, Mikó András rendezésében. VIII. a Magyar Rádió stúdiója a Csárdáskirálynő rádióváltozatának felvételekor. Korondi György és Házy Erzsébet operaénekesek, jobbra Feleki Kamill színművész, 1968 (Fotó/Forrás: Fortepan / adományozó: Szalay Zoltán) Énekesi pályája a hetvenes évek közepén szakmai és magánéleti okokból megbicsaklott. Az énekesnő négyszer ment férjhez, három házastársa - Gál Gábor, Ilosfalvy Róbert és Ötvös Csaba, akivel utolsó éveit töltötte - operaénekes volt. Nem csak a színpadon volt a végzet asszonya, a valóságban is az általa megformált hősnőkhöz hasonló szenvedélyes életet élt.
Kútvölgyi Erzsébet (1950-) Kossuth-díjas (2008) színművész, érdemes művész. Sörös Sándor (1951-) színész, 1974-1990-ig a Vígszínház, majd a Nemzeti tagja. Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTI Zrt.
A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873 (olaj, vászon, 127 × 162, 5 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül. A kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit. A Magyar Nemzeti Galéria Kép és kultusz – Szinyei Merse Pál művészete című kiállítása november 12. és 2022. február 22. között látogatható. A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya, Krasznai Réka, Prágai Adrienn.
A művész müncheni tanulmányai alatt Carl von Piloty legendás osztályában tanult és a korabeli müncheni művészeti élet legkiválóbb festőivel barátkozott. Fő képei a legismertebb magyar festmények közé tartoznak, a magyar kulturális emlékezet fontos részét képezik már több mint egy évszázada. A munkásságának első szakaszában festett művei – Majális, Lila ruhás nő, Hóolvadás, Pacsirta, Léghajó – kulcsszerepet játszottak a modern magyar művészet megteremtésében. Szinyei Merse Pál: Pacsirta, 1882 (olaj, vászon, 163 × 128 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) Szinyei nagysága abban rejlik, hogy francia kortársaival, az impresszionistákkal egy időben, de tőlük teljesen függetlenül, önállóan fedezte fel a napfény formákat felbontó és színalakító szerepét. Ő volt az első magyar festő, aki következetesen, teljesen korszerű és újító módon valósította meg a modern eszményeket a magyar festészetben, amely először általa tudott lépést tartani a legkorszerűbb európai áramlatokkal. Szinyei életútját egyrészt a 19. századi kortársak műveinek kontextusában, másrészt az élete végén kialakult kultuszából visszavezetve, a beérkezett művész pozíciójából visszatekintve ismerhetjük meg a tárlaton.
Szinyei Merse Pál: Vitorlás a Starnbergi-tavon, 1867 (olaj, fa, 13, 5 × 15, 6 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) A kis méretű alkotást a közelmúltban egy amerikai hagyatékban fedezte fel Szarvasy Mihály magyar származású, New York-i műgyűjtő, aki megszerezte és a múzeumnak adományozta, majd a New York-i magyar főkonzulátus segítségével haza is juttatta Szinyei Merse Pál festményét – közölte a főigazgató-helyettes, akinek becslései szerint az alkotás műtárgypiaci értéke 20-30 millió forint körül lehet. Hessky Orsolya, a készülő kiállítás egyik kurátora elmondta, miközben Szinyei a plein air festészet technikáit kikísérletezte, számos kis méretű festményt készített. Ezek egyik legszebb példája a Vitorlás a Starnbergi-tavon című munka, amely az emblematikus főműhöz, a Majális hoz vezető út egyik első lépésének is tekinthető. Szinyei Merse Pál: Léghajó, 1878 (olaj, vászon, 42 × 39, 3 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) Szinyei Merse Pál a 19. századi magyar képzőművészet formabontó, úttörő alakja, a magyar festészet első nagy koloristája.
A régieknél látom, hogy pontos rajzot raktak fel elébb, a meztelen aktot, erre rajzolták a ruhát és legvégül a színeket. Mondhatnám, hogy talán épp ellenkezőleg szoktam eljárni. A szín, azt hiszem, a legnagyobb könnyebbség és a legjelentősebb dolog a festő kezében. – fogalmazott egykor a művész, aki számára a színhasználat jelentette az elsődleges kifejezési eszközt. Annak ellenére, hogy a francia impresszionisták kortársa volt, tőlük teljesen függetlenül alkotott, önállóan fedezte fel a napfény formabontó és színalakító szerepét, a saját útján, saját művészi elképzeléseit követve tartott lépést az európai művészi áramlatokkal. A híres pipacsok mellett egyik kedvenc, tipikusan impresszionista motívuma a virágzó almafa volt. Lázár Béla művészeti író szerint "a természet őt csak akkor érdekeli, ha érzéseivel összeesik, tehát virágnyíláskor, napfényben". Meg kell hagyni, hogy van benne valami: Szinyei festményeit elnézve (különös tekintettel az 1882-es, az akt és a tájkép keresztezéséből született Pacsirta vagy 1910-es Parkban című képekre) az ember akarva-akaratlanul is sóvárog a tavasz után – pláne ebben a borús, téli időben... Az életművében szokatlan akt klasszikus témájával Szinyei korábbi, divatképnek gúnyolt, modern ruhás figurákat ábrázoló képei prózaiságát igyekezett kiküszöbölni – olvasható a kiállításon a Pacsirtáról.