Pályakezdés 2021. május. 28. 16:26 289 ezer forint a magyar nettó átlagkereset, ezek a legjobban fizető képzések Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a márciusi átlagbéreket. Nézzük, melyik diplomával lehet a legtöbbet zsebre tenni a hónap végén. Eduline 2019. november. 11. 05:00 Mennyit lehet keresni szakképesítéssel, érettségivel vagy diplomával? Itt vannak a számok Kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok, ha az általános iskola után szakiskolába vagy gimnáziumba mentek? Milyen bért kapnátok egy szakirányú továbbképzés vagy a diploma megszerzése után? Összegyűjtöttük az adatokat. Diplomás minimálbér 2011.html. 2019. október. 08. 06:03 Itt a lista: ennyit keresnek a különböző területeken diplomázott pályakezdők Bruttó 334 667 forint - ennyi a diplomával rendelkező pályakezdők havi átlagbére a 2018-as diplomás pályakövetési kutatás szerint. Mennyit keresnek a különböző területeken végzettek, és melyik egyetem diplomásai számíthatnak a legmagasabb jövedelemre? 2019. szeptember. 13:00 Magyarországon a második legnagyobb a nemek közötti bérszakadék a diplomások körében Az OECD-országok közül a második legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők keresete a férfiakéhoz képest.
Nyelvtanulás 2017. június. 16. 03:00 Itt vannak a fizetési adatok: ennyi pénzt lehet keresni jó nyelvtudással Mennyit lehet keresni jó nyelvtudással? Az Öt év - öt nyelv blog utánajárt, milyen fizetésre számíthattok, ha egy vagy több idegen nyelvet beszéltek? Érettségi-felvételi 2016. 09:21 Ezek az elmúlt évek legkifizetődőbb diplomái Egyszerűn nehéz rossz lóra tenni, ha valaki informatikusnak vagy gépészmérnöknek áll, a bölcsészek pedig sokat köszönhetnek rugalmasságuknak. 2015. 09. 02:14 Elképesztő különbségek: ennyit keresnek a diplomás nők és férfiak A frissdiplomások átlagbére magasabb, mint az országos átlagfizetés, ám a nemek szerinti bontásból kiderül, valójában a férfiak bére húzza fel a statisztikákat. A Frissdiplomások tanulmány elképesztő különbségeket tár fel: van olyan szakma, ahol 64 ezer forinttal visznek haza többet a férfiak ugyanazért a munkáért. 2015. 19. Diplomás minimálbér 2020. 13:02 Kik kapnak jó fizetést? Itt a lista, milyen munkát érdemes választani Huszonnyolcszoros az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb bérek között, legtöbbet az informatikában, a műszaki és pénzügyi területen dolgozók vihetnek haza.
2015. 16:05 Sokat akarsz keresni? Akkor ezt a szakmát válaszd A hét is bővelkedett eseményekben: megmutattuk nektek, mennyit kereshettek a legnépszerűbb diplomákkal, de a megszűnő szakokat is összegyűjtöttük. 2015. 02. 14:25 Itt vannak az adatok: ennyit ér az informatikai diploma Az informatikai végzettségű friss diplomások átlagosan bruttó 281 ezer forintot keresnek, a legkedvezőbb adatokat felmutató intézmény hallgatói pedig 349 ezer forintos fizetésre számíthatnak. 2015. 02:14 Itt vannak az adatok: kevés a diplomás munkanélküli Kevés a diplomás álláskeresők aránya, a végzettek közül pedig legtöbben diplomás végzettséget igénylő munkát végeznek – az átlagos bruttó kereset pedig 225 ezer forint. Diplomás minimálbér 2012.html. 2015. 17. 14:43 Itt vannak az adatok: nem igaz, hogy túl sok bölcsészt képeznek az egyetemek Nincs túltermelés bölcsészekből, nem csak a gyorséttermekben helyezkedhetnek el, és az sem igaz, hogy jelentős részük munkanélküli. 2014. december. 07. 02:14 Döbbenetes adatok: ennyit keresnek a diplomások a különböző megyékben Melyik megyében keresnek a legjobban a friss diplomások?
Ez a megállapítás értelemszerűen nem vonatkozik az olyan hivatalból vizsgált és feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező ún. abszolút eljárási szabálysértések alapján megismételt eljárásokra, amelyek az alapeljárás érvénytelenségén, semmisségén és ebből fakadó nem létezésén alapulnak. A terhelt akkor gyakorolhatja rendeltetésszerűen a törvény által alanyi jogon biztosított felülvizsgálati eljárás–kezdeményezési jogosultságát, ha bízhat annak kockázat–mentességében. A terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján folytatott felülvizsgálati eljárásban a Kúria a megtámadott határozatot a terhelt terhére nem változtathatja meg [Be. 423. ], és így értelemszerűen a terhelt büntetését sem súlyosíthatja. Határozat jogerőre emelkedése – mikor? – Jogi Fórum. Ez a rendelkezés kétségtelenül azt juttatja kifejezésre, hogy a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül a súlyosítási tilalom. De e tilalom nem korlátozódik magára a rendkívüli jogorvoslati eljárásra. Annak ugyanis értelemszerűen kétféle eredménye lehet: a Kúria vagy maga hoz végleges érdemi döntést, vagy ennek érdekében hatályon kívül helyezi a jogerős ügydöntő határozatot és új (rendes) eljárás lefolytatását rendeli el.
Ami lényeges, az a határidő: a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap. A közlés – ítéletről lévén szó – minden esetben írásban történik; vagy postai úton vagy elektronikus eszközön keresztül (cégkapu, ügyfélkapu). Főszabály szerint az ítélet végrehajtására a fellebbezésnek halasztó hatálya van, azaz addig nem kell teljesíteni az ítéletben foglaltakat, ameddig a másodfokú határozat meg nem születik. A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, azonban erre irányuló külön kérelemre a bíróság tárgyalás tart. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, helybenhagyja vagy megváltoztatja. Mikor emelkedik jogerőre a másodfokú itele.fr. A következő jogorvoslati lehetőség az ún. perújítás. A perújítás – a fellebbezéssel ellentétben – már jogerős érdemi döntések/ítéletek vonatkozásában jöhet szóba és ún. rendkívüli perorvoslatnak minősül. Pont azért rendkívüli, mert az ügyben már jogerős határozat született, ennek ellenére valamely fél vitássá kívánja tenni ezt a jogerős döntést.
1. Mit írjak bele a fellebbezésbe? A fellebbezésben: • meg kell jelölnie azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és • elő kell adnia, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. Tehát nem elegendő, ha csupán azt írja a beadványában, hogy "megfellebbezem": pontosan meg kell mondani, hogy mit és miért fellebbez meg, és mit kér a fellebbezése alapján: • megváltoztatást • részbeni megváltoztatást, • hatályon kívül helyezést vagy- keresetének helyt adást. Munkaügyi perben a fellebbezésben meg kell jelölni az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált (keletkezett): • elmaradt munkabér, • egyéb járandóság, • vagy keletkezett kár összege iránti igényét is. Kezdőoldal. Közigazgatási perben a fellebbezésben meg kell jelölnie: • a fellebbezéssel támadott ítélet számát, • a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér és • a döntésre vonatkozó határozott kérelmet.
Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha az ítélet meghozatala után a vádlott meghalt, a cselekmény büntethetősége elévült vagy kegyelemben részesült, ha az elsőfokú bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányában járt el és hozott ítéletet, illetve ha az elsőfokú bíróság törvényes vád nélkül ítélkezett vagy, ha a cselekményt már jogerősen elbírálták.
4. Elmulasztottam a fellebbezési határidőt, mert kórházban voltam, mit tegyek? Igazolási kérelmet terjeszthet elő, amellyel együtt az elmulasztott perbeli cselekményt is pótolnia kell (adott esetben a fellebbezést)! Az igazolási kérelemben: • elő kell adni mulasztásának okát és • mulasztása vétlenségét is valószínűsítenie kell (adott esetben célszerűen a kórházi zárójelentésével). Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától vagy az elmulasztott határnaptól számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. FIGYELEM! A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet, azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a bíróság. 6. Fellebbeztem az ítélet ellen, de nem idézést kaptam másodfokú tárgyalásra, hanem egy a fellebbezésemet hivatalból visszautasító végzést a másodfokú bíróságtól.
A bírósági határozatok kötőerejéről. Jogerő Egyszerű kötőerő A bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben hozta, kötve van, azt meg nem változtathatja, vissza nem vonhatja. Ezt a szabályt nevezzük egyszerű kötőerőnek, amely alól számos kivétel létezik. Nincs kötve a bíróság az ítéletéhez: az igazolási kérelem után tartott új tárgyalás eredménye folytán az elmulasztott tárgyaláson hozott ítélet teljesen vagy részben hatályon kívül helyezhető; a részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetve a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető vagy megfelelően módosítható. (Pl. a bíróság részítélettel kötelezte az alperest bizonyos összeg megfizetésére, majd a beszámítási kifogás tárgyában lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy az alperes jogosult bizonyos összeget a felperesi követelésbe beszámítani. Ekkor a részítéletben szereplő marasztalási összegből a jogos beszámítás összegét le kell vonni, és az alperes marasztalását ennek megfelelően kell módosítani.
Vadsuhanc # 2018. 07. 16. 14:10 Tisztelt Fórumozók! Már csak arra keresem a választ, hogy ha a egy végzés a záradék alapján 2010. 09. 14. lett jogerős a Pp szerint a jogerőre emelkedés napján vagy csak következő naptól van következménye a végzésnek? 2018. 12. 11:23 Segíteni tudna valaki? Igazán hálás lennék. 2018. 17:18 Tisztelt Fórumozók! A közjegyző a végrehajtás elrendelése előtt hozott egy jogutódlásról szóló végzést a végrehajtást kérő személyében beállt változás miatt 2010. évben. Az adósnak ezt a végzést nem küldte meg csak most 8 év múlva. A megküldött végzésen szerepel egy záradék, amely megállapítja, hogy a végzés 2010. év 09. napján jogerős lett. Az tiszta és elmagyarázták már itt, hogy ez a jogerősítő végzés nem megtámadható, de a kérdésem, hogy a fellebbezhető végzés megküldésének hiányában is így van-e, hiszen az adósnak esélye sem volt a fellebbezésre. Van-e erre Pp szabály? A másik kérdésem, hogy a végzés a záradék alapján 2010. lett jogerős. A Pp szerint a jogerőre emelkedés napján vagy csak következő naptól van következménye a végzésnek?