Koronavírusban hunyt el az ismert olimpikon tornász Elhunyt Bérczi István, aki versenyzőként egyszer szerepelt olimpián, az 1972-es müncheni játékokon – írja az Fotó:M4 Halálát 75 éves korában a koronavírus okozta. Bérczi István pontozóbíróként további hét olimpián vett részt, majd a Tévétornában ismerhette meg mindenki a képernyőkön keresztül. … Koronavírus-fertőzésben elhunyt a tévétorna legendás szereplője Hetvenöt éves korában elhunyt Bérczi István, a tornasport nemzetközi pontozóbírója, aki nyolc olimpián vett részt – közölte a Nemzeti Sport. A lap értesülését Altorjai Sándor, a Magyar Tornaszövetség főtitkára is megerősítette. A tévétornából is országosan ismert Bérczi István halálát a koronavírus okozta. A 80-as évek közkedvelt műsorában Müller K
Bérczi István Született Bérczi István 1945. július 1. Nagycenk Elhunyt 2021. április 10. (75 évesen) Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása tornász, nemzetközi pontozóbíró Halál oka Covid19 Sírhely Új köztemető [1] Bérczi István ( Nagycenk, 1945. július 1. – 2021. április 10. ) magyar tornász, olimpikon, nemzetközi pontozóbíró. Lólengésben többszörös magyar bajnok és Európa-bajnoki negyedik helyezett is volt. Élete [ szerkesztés] Foglalkozása közlekedésmérnök volt, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, dolgozott a Testnevelési Főiskolán, majd 1985-től nemzetközi pontozóbíró lett. Versenyzőként legjobb eredményét az 1972-es müncheni olimpián érte el, csapattal a 8. helyen végzett. Az 1968-as ötkarikás játékokon bicepszszakadás miatt nem indult. Többszörös magyar bajnok volt, 1967-ben az év magyar tornásza lett. 1975-től a Magyar Televízió TV torna című műsorában dolgozott, ahol Müller Katalinnal közösen több mint másfél évtizedig láthatták a nézők. 1985-ben nemzetközi bíró vizsgát tett.
Hetvenöt éves korában meghalt Bérczi István, aki versenyzőként egyszer szerepelt olimpián, az 1972-es müncheni játékokon. Halálát a koronavírus okozta - számolt be szombaton az Origo. Bérczi István lólengésben többszörös magyar bajnok és Európa-bajnoki negyedik helyezett is volt. Már az 1968-as olimpián is szerepelhetett volna, de sérülés miatt kihagyás és műtét várt rá. 1972-ben nyolcadik lett az olimpián a tornászcsapat tagjaként. Tornászkarrierje után közlekedésmérnökként dolgozott, majd nemzetközi bírói vizsgát tett, később nyolc olimpián pontozhatott bíróként. Bérczi Istvánt a Tévétornában ismerhette meg mindenki a képernyőkön keresztül: 1974-től, Müller Kati oldalán vezette a műsort. Fotó:
2008-ban végleg nyugdíjba mentem civil állásomból, és úgy vélem, akkor tudtam igazán magas szintre emelkedni bíróként. Jobban oda tudtam figyelni, keményebben tudtam készülni, sok- sok gyakorlatot meg kell nézni lassítva, bonyolult a torna, és mi is sokat teszünk érte, nem csak a versenyzők. " Nemzetközi bírói pályafutását tekintve az olimpiákon való munkásságára a legbüszkébb: "Büszke vagyok, hogy nyolc olimpián pontozhattam, zsinórban mindegyiken részt tudtam venni. Hál' Istennek nem maradt ki olimpia, amin ne lettem volna ott, mint bíró, ebben szerencse is volt, de természetesen tettem is érte. A riói olimpia volt az utolsó nagy világversenyem, összesen nyolc ötkarikás játékokon voltam a szöuli olimpiától kezdve. " A szombathelyi Challenge Világkupa volt az utolsó olyan verseny, ahol nemzetközi bíróként vett részt, ezért ott búcsúztatták el ünnepélyes keretek között. Ez nem jelenti azt, hogy visszavonul a bíráskodástól, mert itthon, hazai viadalokon továbbra is munkálkodni fog: "Hazai bíró leszek, és részt veszek a versenyeken, a bírok szervezésében, továbbképzésében.
A szeptember 21-i adás tartalmából. – A Nine című musical (Fellini 8 és fél című filmje alapján) budapesti ősbemutatója az Operettszínházban szept. 24-én. – Világszínvonalú filmstúdiók épülnek Fóton. A Nemzeti Filmintézet beruházásaként megkezdődnek négy, új műterem építési munkálatai, minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztése keretében. – Hazáért Körút címmel indít rendhagyó pedagógia programot a Velencei-tó térségének négy különleges helyszíne: a kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékház, a gárdonyi Gárdonyi Emlékház, a pákozdi Katonai Emlékpark-Nemzeti Emlékhely és a kápolnásnyéki Halász-kastély tematikus élménytúrára hívja az 5-8. osztályos korosztályt. Szeptemberben érkeznek az első csoportok. – Budapesti Kalasszikus Filmmaraton. Ráduly György, a Nemzeti Filmarchívum igazgatója. – A szombathelyi Savaria Zenekar évadkezdése. Ősbemutatók, ünnepi hangversenyek, új bérletek és könnyedebb koncertek jellemzik a szombathelyi Savaria Szimfonikus zenekar ide évadát. – Tóth Angelika festőművész Időtlen Idő című kiállítása az Országút Galériában, az óbudai Selyemgombolyító épületében.
A 8 és ½ tulajdonképpen ennek a ritmusvesztésnek a filmképi kivetülése és a ritmushoz való igazodás, az életre való "újraráhangolódás" története. A film pozitív végkicsengése nem happy end-szerű, sokkal inkább Marcus Aurelius vagy Seneca higgadt derűje cseng vissza az évszázadokon át, az antik bölcsek világszemlélete sugárzik át a zajos olasz mindennapokba. Talán a 8 és ½ tekinthető a legszabadabban megrendezett Fellini-filmnek, jóval kötetlenebb, mint a Casanova vagy a Satyricon (bár a képszerkesztésükben sok a közös). József Attila Szabad ötletek jegyzéke nyomán, nevezhetnénk akár a szabad filmképek tárházá nak ezt a filmet. Fellini maga úgy jellemezte egy feljegyzésében a 8 és ½ -et, mint intermezzót, köztes produktumot, valahol egy kötetlen pszichonalitikus terápia és egy céltalan lelkiismeretvizsgálat között. Marcello Mastroianni könnyed alakításában Guido nemcsak őszinte, pályája mélypontján megnyilatkozó rendező, aki vallomásait önmaga felszabadításra használja, hanem álmaival és menekvésével kifele mutat, megoldást keres és felismerésével megszólít, üzen: az élet ünnep és öröm, még akkor is, ha nem beteljesülés, hanem várakozás, vívódás, úton levés, keresés, akkor is ünnep, ha önmagáról szól, mint ahogyan a 8 és ½ is, film a filmben, film a filmről, önreflexív, önkritikus, önmagát elmesélő.
A heves vihart kavaró, gyorsan klasszikussá nemesedett alkotásban egy életét eltékozló újságírót alakítva divatot teremtett fekete keretes szemüvegével, angol sportkocsijával, jólszabott öltönyével. A főszerepet eredetileg Paul Newmannek szánták, Fellini csak azért választotta Mastroiannit, mert "szörnyen jellegtelen" arca volt. Az Édes élethez fűződik a filmtörténet egyik legemlékezetesebb jelenete – Anita Ekberg a Trevi-kútban fürdőző Vénuszként, Mastroianni társaságában. Nem sokan tudják, hogy a film egyik mellékszereplőjének nevéből ered a lesifotósokra alkalmazott paparazzo kifejezés. 150 szerep, benne a Nyolc és fél Mastroianni maga azt tartotta, élete legjobb alakítását Fellini következő filmje, a Nyolc és fél alkotói válságba került rendezőjeként nyújtotta. 1970-ben szerepelt Fellini Rómájában, egy évtizeddel később A nők városában, amely egy középkorú férfi víziója a nőkről, végül 1985-ben Giulietta Masina oldalán a világhírű Ginger Roger-Fred Astaire táncospárnak emléket állító Ginger és Fredben.