A tönkölylisztet mostanában nagy előszeretettel használom édes és sós sütikhez. Az élesztős tészták gyönyörűen megkelnek, a sütőporosak nagyon szépen feljönnek ennél a lisztfajtánál. Most anyukám egyik kedvencét, a diós kevert sütit készítettem el vele. Tényleg nagyon egyszerű recept, a süti meg nagyon finom, könnyű, puha lesz. Kevert almás – Desszertek – Nagyon Süti. A tetejére bármilyen gyümölcsöt szórhatunk, én most barackot szórtam rá. Tönkölylisztes kevert süti Hozzávalók: 1 bögre=250 ml 2 tojás 2 bögre fehér tönkölyliszt 1 bögre darált dió 1 bögre tej 1, 5 bögre cukor vagy édesítőszer 1, 5 dl olaj (nálam kókuszolaj) 1 csomag sütőpor 4-5 sárgabarack vagy bármilyen más gyümölcs +Mandula lapocskák, tört dió a tetejére Elkészítés: A tojásokkal habosra keverjük a cukrot (édesítőt), majd hozzákeverjük az olajat is, majd a darát diót és tejet, lisztet, sütőport. Margarino zott, lisztezett (vagy sütőpapírral bélelt) tepsibe öntjük, rászórjuk az apróra vágott gyümölcsöt és ha szeretnénk diót, mandulát, majd és előmelegített sütőben megsütjük.
Hogy itt a vége. Hogy majd, augusztusban a folytonérőből lesz, de most addig felejtős. Az egyetlen, ami nem hagyja, hogy a szomorúság elhatalmasodjon rajtam, az az, hogy e bejelentésével egyidejűleg elkezdi hozni a málnát. Sárgát, pirosat. Na meg… Tovább »
Hozzákeverjük a cukkinit, majd a vaníliacukrot, sót, sütőport, fahéjat és lisztet is. Egy hosszúkás formát kivajazunk, lisztezünk és beleöntjük a masszát. 180°C-on 45 percig sütjük. A bevonathoz a fél citrom levében kikeverjük a xilitet és bekenjük vele a sütit. Ha tetszett a recept és szeretnél mindig az elsők között értesülni új receptjeinkről, akkor likeold a facebook oldalunk at.
Károly alatt bekövetkező összeomlás felelőssége őt is terheli. Ferenc József életművét máig ellentmondásosan szokták megítélni. Egyrészt létezik egy olyan Ferenc József-kép, aki az 1848-49-es szabadságharc leverésével, s az azt követő véres megtorlás és a neoabszolutista rendszerrel szokás bírálni. Ez az a Ferenc József, aki viselkedésével elhidegítette magától feleségét, Sisit, és akit öccse, Miksa mexikói császár tragédiája, egyetlen fia, Rudolf öngyilkossága, valamint az Erzsébet királyné, és Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett merényletek még jobban megkeményítettek. Másfelől létezik egy teljesen másik Ferenc József, gyakran "Ferenc Jóska"-kép is, amely a népeiről már-már atyai szeretettel gondoskodó uralkodót mutatja be, vagyis azt a királyt, akit az 1867-es koronázás után, feleségének köszönhetően a magyar nép végül a megkedvelt. Ami azonban a legérdekesebb, hogy ez a kettős megítélés már a "boldog békeidőben" is egyszerre létezett, és mindmáig összeforrva maradt meg.
"I. Ferenc József (németül: Franz Joseph I. ; Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21. ) osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója (1867–1916). Apja Ferenc Károly főherceg, anyja Wittelsbach Zsófia Friderika főhercegnő volt. 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg monarchia leghosszabb ideig regnáló uralkodója, egyben Európa harmadik leghosszabb ideig uralkodó monarchája (XIV. Lajos francia király és II. János liechtensteini herceg után). Irányítása alatt az 1850-es–60-as években az Osztrák Császárság súlyos katonai és politikai veszteségeket szenvedett, a szárd háború és a porosz–osztrák háború nyomán elveszítette vezető szerepét a német államok között, és le kellett mondania itáliai tartományairól is. Ezek a vereségek kényszerítették ki a Magyarországgal való kiegyezést, a központosított birodalmi kormányzat dualista rendszerré való átalakítását. " - ( 12. 02. 2020)
2022. március 14., 20:20 A 19. század második felében nagyjából kialakultak a gyarmatbirodalmak, s a lemaradók igyekeztek utolérni az előttük járókat, mindenekelőtt a briteket, spanyolokat és a franciákat. Némi késéssel az Osztrák-Magyar Monarchia is bekapcsolódott a versengésbe, amit általában a még fel nem tárt lehetőségek utáni kutatás jellemzett. Ebbe a sorozatba tartozott az északi sarkvidék is, ahol nem is az új területek felfedezése, meghódítása, sokkal inkább a közlekedési lehetőségek tisztázása volt az elsődleges feladat. A Monarchia is bejelentkezett: I. Ferenc József (1830-1916) elvi egyetértésével Bécs indított egy expedíciót a Jeges-tengerre. A költségek nagy részét Johann Wilczek gróf, a bécsi Földrajzi Társaság elnöke és Zichy Ödön gróf állta, de megnyerték több magánszemély, továbbá bankok, az osztrák kormány és a hadsereg támogatását is. A német Bremerhavenben harminctonnás vitorlást építettek, amelyet egy száz lóerős gőzgéppel is felszereltek. A Tegetthoff nevű hajó 1872 júniusában futott ki, fedélzetén 24 főnyi legénységgel, a személyzet egyetlen magyar tagja Kepes Gyula hajóorvos volt.
Az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy az ifjú II. Ferenc helyett I. Ferenc József néven lép a trónra: mivel így még egy Habsburgot sem hívtak, s maga a névválasztás is egy új kort ígért. Az alig tizennyolc éves ifjú 1848. december 2-án lépett trónra Ferenc József néven, nagybátyját, Ferdinándot pedig Prágába száműzték. Három hónapra rá, 1849. március 4-én Olmützben centralista alkotmányt hirdetett, feloszlatta a parlamentet, sőt a birodalom megmentése érdekében személyesen megalázkodva hívta segítségül az orosz cár csapatait a magyar forradalom leveréséhez. A túlerő végül győzedelmeskedett, a magyar seregek 1849. augusztus 13-án Világosnál letették a fegyvert. A pacifikálás gyors és véres volt. A síri csendbe burkolózott birodalom alkotmányát sutba vágták, a következő tíz évben Ferenc József néhány tanácsadójára, a rendőrségre és a hadseregre támaszkodva személyesen intézte az ügyeket. A politikában járatlan uralkodó a krími háborúban teljesen elszigetelte országát, majd 1859-ben a francia-olasz háborúban hiába állt maga a hadak élére, súlyos vereséget szenvedett Solferinónál.
Perlaky Lajos: I. Ferenc József (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938) - Róla szól Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1938 Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 213 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A schönbrunni álomkastélyban, amelynek mohazöld tetőzete alatt, a néma, zárt folyosókon, cirádás termekben jártak gyertya világ mellett, fehérparókás lakájsorok között a régi Habsburgok, ahol az... Tovább Tartalom Dupla trónon Egy élet távlata 7 Sei Brav! 14 "Koronás hóhér" 22 1850-1860-ig 35 Lőporfüstös esztendők 43 Tempora mutantur 51 Az utolsó Caesar A politikus 65 A felség 71 A munkás 82 Az ember 88 Ferenc József és az emberek 106 A trónon ülő Jób Sorscsapások 121 Queretarói tragédia 127 A 113-ik koporsó 134 Bajorország rózsája 147 Princeps moriturus 160 A kör bezárul Politikai felhőszakadások 175 Végzetes évek 187 Schönbrunni remete 202 Egy parancs, amit teljesíteni nem lehet 208 Forrásművek 214
IV. Károly és a kis Ottó társaságában A kudarcok miatt enyhíteni kellett az abszolutista rendszeren: lassan megkezdődött a birodalom alkotmányos állammá alakítása. Miután az újabb, a porosz-osztrák háborúban 1866-ban Königgrätznél elszenvedett vereség nyilvánvalóvá tette, hogy a német egység nem osztrák vezetéssel jön létre, s Ausztria elvesztette itáliai birtokait is, elkerülhetetlen lett a birodalom átalakítása. Ferenc József kiegyezett a magyarokkal, s 1867. június 8-án magyar királlyá koronázták. A dualista Osztrák- Magyar Monarchiának egy uralkodója (egy személyben osztrák császára és magyar királya), de két fővárosa, két parlamentje volt. A bonyolult belső közjogi viszonyok ellenére a Monarchia kifelé egységes külpolitikát képviselt és regionális nagyhatalomnak számított. Ferenc József ettől kezdve - abszolutista hajlamai és neveltetése ellenére - alkotmányos uralkodóként kormányzott, és keményen ellenállt a birodalom - főként csehek által szorgalmazott - föderalizálásának. Három évtizednyi tündöklés után, a 19-20. század fordulójára az ezernyi belső ellentéttől feszített állam egyetlen összetartó ereje a császár, "a birodalom első hivatalnoka" maradt.