2022. február 10. A 4G-s mobilok vásárlását ösztönzik, a 3G technológiát ugyanis várhatóan egy éven belül kivezetik a szolgáltatók. 5 milliárd forint a keretösszeg, ami azt jelenti, hogy 250 ezer embernek juthat állami támogatás. Országszerte közel ötven kereskedő mintegy 700 kereskedelmi pontján nyílik lehetőség az elavult 3G-s mobilkészülékek lecserélésére modern, legalább 4G-képes telefonra. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakmai irányításával működő program mindehhez készülékenként 20 ezer forint támogatást nyújt – közölte a hatóság az MTI-vel. Január 31-én lezárult a kereskedői regisztráció az NMHH által finanszírozott mobilkészülék-csere támogatási programban, az ország minden pontján, csaknem 700 helyszínen lehet majd igénybe venni az 5 milliárd forint keretösszegű állami támogatást február 14-től. Kivezetik a 3G-t A programot azért kezdeményezte a hírközlési hatóság, mert a piaci várakozások és a mobilszolgáltatók nyilatkozatai szerint 2022 és 2023 első féléve között várható Magyarországon a 3G-technológia kivezetése.
Sziasztok! Jelenlegi lakhatási lehetőségem előreláthatóan 33 hónap múlva megszűnik. A korábban elkezdett LTP szerződésem 28 hónap múlva jár le. Ezen adatok fényében 27-28 hónapra lőttük be azt a távot a párommal, amíg erőteljesebben megtakarítunk lakás célra, hogy tudjunk mozdulni. Excel táblázatot vezetek a költségvetésünk rendszerezése céljából. Kiadásként kezelem a havi szintű megtakarításomat, hogy ahhoz ne nyúlhassak. Havi szinten 20 ezer forint megy LTP-be, ezen felül 50 ezret szeretnék félretenni a "lakásperselyembe". A kérdésem az lenne, hogy ti egy havi megtakarítási összeget, amit bármikor hozzáférhetővé akartok hagyni, hova tennétek, hogyan kezelnétek külön? Év elején tettem egy nagyobb összeget MÁP+ba, tekintettel annak likviditására. Gondoltam arra is, hogy minden hónapban azt a havi 50-et beraknám MÁP+-ba, de amiket az utolsó évben raknék, az szinte úgyse kamatozna már.. Szerintetek mi a megoldás? MÁP+, Gk. nyereménybetétkönyv, készpénzes malacpersely stb.? A válaszokat előre is köszönöm!
Ezen intézmények később a Szent István Kanonokrend kezelésébe mentek át. Horváth György és Szirmay Mihály Miskolcon 1407-ben a Mindenszentek ispotályos egyház igazgatójának Tenke falut adományozta egy halotti mise alapítványául. Számos nagy országos intézmény alapítványként jött létre. Buda 1686-os visszafoglalása után Széchenyi György esztergomi érsek több mint félmillió forintot hagyott a budai várfalak helyreállítására, a jezsuita és a kapucinus rendház felépítésére, a pesti invalidusházra és a polgári kórházra. A ázadban további templomok, zárdák, vallási emlékművek, búcsújáró helyek létesültek. Az 1760-90-es években a pesti tanácsnál egyszerű polgárok is tettek 2-20 ezer forint összegben alapítványokat a szegények és öregek javára. Széchényi Ferenc 1802-ben a Magyar Nemzeti Múzeum és az országos könyvtár alapjait teremtette meg. Marczibányi István 1815-ben a nemzeti színház, a Rókus-kórház, a budai irgalmas és a Szent Erzsébet gyógyító rendnek tett alapítványt. Budapest szinte minden jótékony intézete alapítványként jött létre: szegényház Budán és Pesten (1817), vakok intézete (1826), árvaház (1843), Irgalom Háza (1892), Menház (1893), szülőotthon (1910), Kisipari Hitelintézet (1918).
Arra a kérdésre, hogy a háború kezdete óta hány orosz katona esett el Ukrajnában, Dmitrij Peszkov nem volt hajlandó számokat említeni, de kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek, és ez hatalmas tragédia Oroszország számára. Mariupol ostromáról Putyin szóvivője a Sky News-interjúban azt mondta: a város a "Luhanszki Népköztársaság" része, amelyet Oroszország (a "Donyecki Népköztársaságnak" nevezett másik szakadár térséggel együtt) független államként ismert el. Peszkov kijelentette: a két népköztársaság elismeréséről szóló deklaráció elsődleges célja az volt, hogy Moszkva segítsen e két térség lakóinak, akik nyolc éven át szenvedtek az ukrán hadsereg heves tüzérségi támadásaitól. "Mellesleg szólván e nyolc év alatt senki még csak említés szintjén sem beszélt" ezekről a tüzérségi támadásokról - fogalmazott a Kreml szóvivője. Hozzátette: Mariupolt az orosz hadsereg "felszabadítja" az ott tevékenykedő "nacionalista alakulatok" uralma alól. Peszkov a mariupoli szülészeti klinika ellen március 9-én elkövetett orosz légitámadásról szóló beszámolókat is hamisnak nevezte.
Ismét előhozakodnék kedvenc vesszőparipámmal, nevezetesen a parlamenti képviselők illetményével, ami az átlagbér háromszorosa. Ti kaptatok idén fizetésemelést? Mert a tavaszi ülésszakban nekik első dolguk lesz megszavazni a sajátjukat:) Meanwhile, a pedagógusi bértábla vetítési alapja a 2014-es (!!! ) minimálbér (egyszerese), 101. 500 Ft. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok kevesebbet keresnek bruttóban, mint a KSH által megállapított nettó átlag, és nagyjából ötödannyit, mint a parlamenti gombnyomogató robotok. PS. Az átlagbér a mediánbér közötti nyíló olló szokás szerint azt sugallja, hogy a magas bérek húzzák felfelé az átlagot, valamint a csodás statisztikában nincsenek benne azok, akik mikrovállalkozásnál dolgoznak. Akit érdekel, hogy nagyjából mennyi embert nem számol bele a kedves KSH ebbe a kimutatásba, annak ajánlom ezt a cikket.
Legyen, csak akkor nem 450Ft (vagy mennyi most) lesz a BKV jegy, nem 1000Ft lesz a Ceres kenyért, sőt, azoknak, akik ennek ellenére autóval járnak majd munkába, ugyanúgy meg kell téríteni a bejárás költségének egy részét, amit a cég valahol kompenzálni fog, tehát csökkenni fog a forgalom, a légszennyezés, de minden drágább lesz, amitől tovább nő az infláció, amitől minden drágább lesz, amitől tovább nő az infláció...
Engem ebben a cikkben (ill. címadásban) több minden is zavar (amellett, hogy minden tanár, aki ebben a kurva rendszerben szop, az összes empátiámat élvezi). Mind a Telex, mind a 444 olyan címet adott, ami azt érezteti az olvasóval, mintha nem lenne amúgy nyilvános a közoktatásban dolgozók bértáblája nem minden állami iskolában dolgozó tanár ugyanennyit keresne (a bértáblabeli kategóriájának megfelelően) számítana, hogy ez a tanár "az ország egyik legjobb gimnáziumában" tanít Az Eötvös (meg a Fazekas, az ELTE Radnóti, a Trefort, a Toldy, a Lovassy etc. ) azért hirdetheti magáról, hogy az ország egyik legjobb gimnáziuma, mert a tanulmányi alapú gimnáziumi felvételinek köszönhetően megvalósul a szegregált oktatás.
2004-05-01 A Jóisten vagy a Rosszisten? Kányádi Sándor és költészete. 2004-05-01 Költő Kolónoszban Kányádi Sándor Sörény és koponya c. verséről. 2004-05-01 Fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról 2004-04-01 Félszakok. Kányádi Sándor: Felemás őszi versek 2002-10-01 A "sámánhitű" Kányádi Sándor vallásosságáról A "Valaki jár a fák hegyén" című válogatást olvasva 2002-07-01 A változat- és motívumösszegzés alakzatai Kányádi Sándor... Kányádi Sándor Fától-fáig, Fekete-piros c. kötetéről. 2002-04-01 "Nem volt ahová mennem": Az elrejtőzködött isten Kányádi...... Sándor költészetében. 2001-07-01 "szabófalvától san franciscoig" Halottak napja Bécsben / Kányádi Sándor 2001-07-01 A beérkezés könyve - Szürkület / Kányádi Sándor 2001-07-01 A washingtoni Ekhóhoz Beszélgetés Kányádi Sándorral Halottak napja Bécsben c. verséről 2001-02-01 "yetlen batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv... " Értéktanúsítás és sorsvállalás Kányádi Sándor portréverseiben. 2000-04-01 \"Valaki jár a fák hegyén\" Egy Kányádi-versremek és környéke 1999-05-01 "én félek még reménykedem" A remény és félelem motívuma Kányádi Sándor lírájában 1999-05-01 "akármikor jössz, itthon van az isten" A szülőföld mítosza Kányádi Sándor költészetében a hetvenes években 1999-03-01 Kicsoda az az én?
Kányádi Sándor (1929) erdélyi költő az eszményi társadalomépítés jegyében indult. A hatvanas évektől mindinkább szintézis igényű és erejű választ adott arra a kérdésre, hogy a modern líra inkább a közösséget vagy inkább a személyiséget fejezze-e ki, ő ugyanis egyesítette e két szempontsort. Ugyanakkor a hagyományba gyökerezettség és a kordában tartott modernizmus is a sajátja. Térben és időben egyetemes költői szemlélete, a kisvilágtól az emberiségig terjed figyelme. Lírája elégikus, de jelen vannak benne a tragikus, az ironikus hangnemek, szemléletmódok, különösen a nyolcvanas években. Fontosabb versei: Apokrif ének; Fától fáig; Fekete-piros; Halottak napja Bécsben; Krónikás ének Illyés Gyulának – odaátra; Kuplé a vörös villamosról. Műfordító, népszerű gyermekversek szerzője, saját műveinek avatott előadója.
"Fényről álmodtam: fény ragyog. / És álmodtam egy ablakot, / ahonnan majd a végtelen / tavaszi eget nézhetem. " Álom vagy valóság? Szabadság vagy elnyomás? Ezen a héten Kányádi Sándor megrendítő versét ajánljuk. Talán észre sem vesszük, milyen gyakran olvassuk, dúdoljuk verseit. Tiszteljük maradandó költői életművéért, mély humánumáért, az örök és egyetemes emberi értékek melletti példamutató elkötelezettségéért. Kányádi Sándor 86 éve, 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye). "Mi kell még – kérdik -, nem elég? / Örülök persze – szólanék, " – teszi fel a kérdést a költő. És mi kérdéssel válaszolunk. Elég csak megálmodni vágyainkat, és el is érjük őket? Az álom válhat-e valósággá? Elégedettek lehetünk mindazzal, amit elérünk, amit kapunk, amit megálmodtunk? Létezik határa a szeretet erejének? Drámai hangoltságú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).
Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben. KÁNYÁDI SÁNDOR: ÁLMODÓ Várost álmodtam ide én; fölraktam, itt van: az enyém. Utat álmodtam, kész az út; fürkészem: milyen messze fut? Fényről álmodtam: fény ragyog. És álmodtam egy ablakot, ahonnan majd a végtelen tavaszi eget nézhetem. Megvan végre az ablakom, van szobám, ahol lakhatom, van alázatos szőnyegem, naponta többször ehetem. Mi kell még – kérdik -, nem elég? Örülök persze – szólanék, de csak a fejem ingatom. Állok némán – és álmodom. (1965)
Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).
A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg. Költői pályájának korai időszakában "a szocialista lelkesedéstől megszállottan" bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg.