Krónikásaink hagyománya írásunkat "hun" vagy "szkíta" írás néven emlegetik. Kézai Simonnál a XIII. században "a székelyek betűiről" olvasunk. Kálti Márk, majd a Bécsi Krónika a XIV. Régi magyar iras. században azt írja, hogy "a székelyek, akik a szkíta betűket még nem felejtették el, nem papírra írnak, hanem pálcákra rónak, kevés jellel sok értelmet fejeznek ki". Bonfininél ezt olvassuk: "a székelyeknek szkítiai betűik vannak", Székely István pedig 1559-ben arról tudósít, hogy "a székelyek hunniabeli módra székely betűkkel élnek mind e napiglan". A sors mostohán bánt rovásemlékeinkkel, hisz Magyarország éghajlata és talajviszonyai nem konzerválják a fát és azon lágy anyagokat, amelyre annak idején írtak. A természeti erők pusztító hatását még hatványozta a szándékolt megsemmisítés akár vallási, akár politikai okból. Az ősi magyar írás a katolikus egyház szemében "tiltott írásnak" számított. Szent István törvényei között olvassuk: "A régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra való pogány írás megszüntetődjék és helyébe latin betűk használtassanak… A beadott iratok és vésetek tűzzel-vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék".
Egyre több munka jelent meg Németh Gyula, Ferenczi Géza, Vékony Gábor, Forrai Sándor és Varga Géza tollából. Sebestyén Gyulá nál olvassuk: " Az, amit a feledés és a bizonytalanság ködéből kibontakozó magyar rovásírás most az egyetemes írástörténetnek nyújt, az epigráfia legnagyobb csodái közé tartozik. Nemzetünk a művelt emberiség legértékesebb ókori örökségének részese volt, és élni is tudott vele ".
(Szinnyei József: A Karacsay-kódexről. Akadémiai Értesítő. 1903. évf. ) Az álkódex lapjairól került ki a zilahi Tuhutum-emlékre vésett ősmagyarírású felirat. A rákövetkező hírlapi vitában Fadrusz János szobrászművész élő példákra hivatkozva azt állította, hogy a rovásírást a magyar nép a mai napig megőrizte; ezzel szemben a Magyar Tudományos Akadémia megállapította, hogy a betűrovás állítólagos népi ismeretének és használatának híre egyetlenegy esetben sem bizonyult valónak. (Katona Lajos: A rovásírás ügyében kiküldött bizottság jelentése. 1904. ) Az ősi magyar írásra vonatkozó kérdésekkel Sebestyén Gyula foglalkozott legbehatóbban. Munkáiból teljes tájékozódás nyerhető az idevonatkozó régibb irodalomra nézve. (A magyar rovásírás hiteles emlékei. Budapest, 1915. A POGÁNY MAGYAROK ÍRÁSA. | Magyar irodalomtörténet | Kézikönyvtár. ) – Megjegyzendő, hogy vannak tudósok, akik nem hisznek az ősi magyar rovásírás emlékeinek hitelességében s tagadják, hogy a hún-székely írás valóban használatos lett volna a magyar nép között. Az egyik álláspont szerint a hún-székely betűket az erdélyi románok cirillbetűs emlékeiből kölcsönözték magyar átalakítóik (Moldován Gergely: A latin, cirill, dák és székely írásjegyek kérdése a románoknál.
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom A NYELVHASZNÁLAT KÉRDÉSEI ÍRÁS, HELYESÍRÁS (Keszler Borbála) A magyar rovásírás Teljes szövegű keresés A magyar rovásírás a kelet-európai rovásírásnak sokat módosult kései, Kárpát-medencei változata, amelyet minden bizonnyal az egész magyarság használt. Hogy a magyarságnak már igen régen volt írása, azt bizonyítja az ír és a betű szó, melyek régi török jövevényszavak. A magyar rovásírás emlékei főként a 15. századtól Erdélyben, ott is elsősorban Udvarhely megyében találhatók. A székelyek körében a rovásírás egészen a 17. századig élt. A rovásírásos emlékek közül a legjelentősebb a nikolsburgi ábécé. Régi magyar iris.sgdg.org. Igen értékes emléke még a rovásírásnak négy templomi felirat: a székelyderzsi, a bögözi, az enlakai, és a homoródkarávábbá két olyan felirat (a csikszentmihályi templomfelirat 1501-ből és a konstantinápolyi híradás), melyeknek szövegét csak másolatok tartották fenn. A székely rovásírás legterjedelmesebb emléke a bolognai vagy Marsigli-féle naptár.
Cicege [ szerkesztés] Régi leírásokban gyakran előforduló krumplis-lepény fajta. Lásd még: Szakácskönyv/Növények/Burgonyás/Beré-cicege-lapcsánka-tócsni Cider [ szerkesztés] Almabor. Különösen a német nyelvterületeken használt kifejezés. Lásd még: Almabor készítése Cika [ szerkesztés] káposzta, káposztatorzsa. Cikakáposzta [ szerkesztés] A torzsával együtt és laskára vágott (aprított) káposzta. Krúdy Gyula számos művében is, és korabeli irodalmi alkotásokban gyakori. Lásd még: Mit-Mihez Cikória [ szerkesztés] Katángkóró. A téli időszak jelentős vitaminforrása, jól segíti az emésztést, ásványi sókban gazdag. Lásd még: Cikória Citronád [ szerkesztés] (Citronát) = kandírozott (cukrozott citromhéj = cukorban eltett citromhéj, citrombefőtt). 1. Citromhéj + cukor összefőzve (úgy készül, mint a cukrozott narancshéj). 2. Bél – Wikiszótár. Sütemény is: cukor, mandula, tojás sárgája, csokoládé, kenyérmorzsa, tojáshab és vanília alkotják a hozzávalókat. A tésztát tortaformájúra sütötték. A XVIII. században kedvelt édesség volt.
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva.
Egy keddi este volt, hét óra lehetett. A nagyobbik fiammal a tömbház harmadik emeletéről levittük a szemetet a közeli gyűjtőpontba. Visszafele összefutottunk egy jó ismerőssel, és megálltunk pár szót váltani. Néhány másodperc múlva a fiam szólt, hogy az út másik oldalán a földön fekszik egy bácsi. Először nem láttam, mivel egy autó eltakarta a kilátást, pár lépés után vettem észre, hogy igaza van. Az úttesten egy idős férfi négykézláb kutatott valami után a földön. Bikini ki visz hazard. Nem gondolkodtam sokat, hogy mit tegyek: odamentem hozzá, a kezébe adtam a szemüvegét, amit a földön keresgélt. Pillanatok alatt érkezett még egy fiatalember, aki segített talpra állítani a bácsit. Ekkor már tudtuk, hogy nem betegség miatt feküdt le, enyhén szólva is nagyon részeg volt. A segítő fiatalember továbbállt, én meg megkérdeztem a beszélni is alig tudó férfit, hogy hol lakik. Szerencsém volt, pár tíz métert kellett támogatnom a lakásáig. Mielőtt elváltak útjaink, megkérdeztem, hogy ebben az órában hol járkált. – Fiam, a komám pincéjében borozgattunk egy kicsit – válaszolta.
Részegen ki visz majd haza? - Bikini Együttes - YouTube