20 2016 Ulverston közelében, Anglia Bacon Grabbers sátor (Oasis 113) részletes cikk erről 21 2018 Cincinnati, Ohio A csimpánz sátor (Oasis 279) irodalom A sivatagi konferencia könyv fiai web Linkek A sivatag fiai - hivatalos honlap A Solingen-i Laurel & Hardy Múzeum klub honlapja Sivatag fiai - A korán fekvő sátrak weboldala Egyéni bizonyíték
A termék jelenleg nincs raktáron. Megpróbáljuk beszerezni! « Vissza a Termék listához
990 Ft Átlagos értékelés: Nem értékelt Kívánságlistára teszem NEM KAPHATÓ! Kifutás dátuma: 2021-11-18 Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Írja meg véleményét!
Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrin űrhajóssal a Hold és a történelem felé. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó két és fél órát keringett a Föld körül, majd Hold felé vezető pályára állították és washingtoni idő szerint július 19-én 22 óra 49 perckor pályára állt a Hold körül. Meghalt Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett. Armstrong és Aldrin 20-án átszállt a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkompra és megkezdte a Holdra szállást. A művelet majdnem meghiúsult, mert a landolásra a Nyugalom Tengerének nevezett, a Földről síknek tűnő tájat szemelték ki, közelebbről azonban kiderült, hogy azt kövek és kráterfalak teszik veszélyessé. Már csaknem elfogyott a kétpercnyi manőverezésre elég üzemanyag, amikor végre alkalmas helyet találtak és jelenthették a houstoni irányító központnak: A Sas leszállt. Július 20-án este 10 óra 56 perckor (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére, s elhangzott a híres mondat: "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek. "
Húsz perccel később Aldrin is csatlakozott hozzá, a két űrhajós kitűzte az amerikai zászlót, talajmintát vett, de jobbára csak futkároztak és ugrándoztak, élvezték a földinél hatszor kisebb gravitációt. A holdkomp két és fél óra múlva szállt fel, az űrhajósok július 24-én landoltak a parancsnoki kabinnal a Csendes-óceánon. A Hornet anyahajó fedélzetén Richard Nixon elnök várta őket, de a hősöket azonnal biológiai védőruhába öltöztették, a karanténból csak augusztus 12-én "szabadultak", miután kiderült, hogy a Holdon nincs élet. A Holdra szállás hatalmas tudományos és propaganda siker volt az Egyesült Államok számára, a tévéközvetítést világszerte 528 millió ember látta. Ennek ellenére még ma is sokan vélik úgy, "átverés" áldozatai lettek, "senki nem járt a Holdon". Élet+Stílus: 90 éve született Neil Armstrong, az első ember aki a Holdra lépett | hvg.hu. Szerintük a felvételek egy titkos bázison készültek, bizonyítékként például a csillagok hiányát, az irreális árnyékokat hozzák fel, és azt állítják, a leszálló holdkompot egy magasan szálló repülőgépből lökték ki. A holdraszállás egyben Armstrong utolsó űrutazása is volt.
1969. július 20-án érkeztek az első emberek a Holdra, miután az Apollo 11 küldetést a NASA 1969. július 16-án elindította. Az első ember, aki a Holdra lépett, Neil Armstrong volt, a misszió parancsnoka. "Ez egy kis lépés az ember számára, hatalmas ugrás az emberiség számára" - voltak az első szavai a Holdon, amely bekerült a történelembe. Három űrhajós ekkor az Apollo 11 űrhajón tartózkodott, és három napig utaztak, amíg a Hold pályájára nem léptek. Román idő szerint július 21., 05:56 (július 20-án az USA-ban) volt, amikor Neil Armstrong azokat a szavakat mondta, amelyek történelmet írtak. „Kis lépés az embernek” – így zajlott az első holdraszállás » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A Földtől több mint 380 000 kilométerre Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins legénysége ért elsőként a Holdra. Ezek közül az utolsó kettő még életben van. Neil Armstrong 2012. augusztus 25-én elhunyt. Az élet a Vénuszon. Alexandru Mironov: Lehetséges, hogy tőlünk származott! Meghalt Ionuț Anghel, 35 éves foșani-i, aki tüdőátültetésre vár Dr. Beatrice Mahler az új korlátozásokról: "Semmilyen körülmények között nincs változás. "
Történelmi útja előtt életbiztosítás akart kötni, de a veszélyes misszió miatt ez túl drága lett volna, így másképp biztosította be a családja jövőjét. Armstrong az Ohio állambeli Wapakoneta városban született. Mérnöki tanulmányait a haditengerészet ösztöndíjával kezdte meg és pilótakiképzést is kapott. A koreai háború alatt 78 harci bevetésen vett részt, leszerelése után repülőmérnöki, majd űrmérnöki diplomát szerzett a Dél-kaliforniai Egyetemen. Ezután a NACA (az űrkutatási hivatal, a NASA elődje) alkalmazta tesztpilótaként, több mint ötvenféle repülőgépet próbált ki. Az X-15 kísérleti repülőgéppel több mint hatvan kilométer magasra jutott, miközben elérte a hangsebesség 5, 74-szeresét. 1962-ben űrhajós jelölt, 1965-ben a Gemini-5 űrhajó tartalék parancsnoka lett. Egy évvel később a Gemini-8 parancsnokaként járt a világűrben, űrhajójuk elsőként kapcsolódott össze másik űrtárggyal, egy erre alkalmassá tett hordozórakétával. A dokkolás után az űrhajó egyik hajtóműve meghibásodott, de Armstrong úrrá lett a helyzeten, így a küldetés nem fulladt tragédiába.
Amikor később megkérdezték Armstrongot, milyen volt a Holdon, szokásos szűkszavúságával azt válaszolta: "Érdekes hely, ajánlom". A Holdra szállásnak 528 millió ember lehetett szemtanúja az egyenes tévéközvetítésnek köszönhetően, de a kommunista tábor országaiban "természetesen" nem vették át az adást. Az amerikaiak ötöde azonban ma is meg van győződve arról, hogy átverés történt. A kétkedők szerint a sugárzott felvételek egy titkos laboratóriumban készültek, bizonyítékként a csillagok hiányát, irreális árnyékokat, a hajtóművek által hagyott nyomok hiányát hozzák fel, a visszaszálló egységet pedig szerintük csak kilökték egy repülőgépből. Armstrongot elhalmozták az elismerésekkel, megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést, az Elnöki Szabadság Érdemrendet is. Még két évig a NASA tanácsadójaként dolgozott, majd 1979-ig a cincinnati egyetemen oktatott, 1982-től egy évtizeden át egy vállalkozást vezetett, 1986-ban a Columbia űrrepülőgép balesetét kivizsgáló bizottság alelnöke volt. A történelem egyik leghíresebb űrhajósa élete végéig szerény ember maradt, kerülte a reflektorfényt, interjút csak ritkán adott, telefonját titkosíttatta.
Ebben a tervezett első emberes Hold-expedíció komplett legénysége odaveszett. A Virgil I. Grissom parancsnokkal (†40), Edward White II. (†36) és Roger B. Chaffee (†31) pilótákkal a fedélzetén az Apollo–1 földi gyakorlata során rövidzárlat miatt kigyulladt a kabin. Belülről nem volt nyitható, így mindenki bennégett. Több lehetséges amerikai űrhajós közül végül Neil Armstrongra esett a választás, ő kapta a feladatot /Fotó: Profmedia-Red Dot Grissom az űrkutatási ügynökség (NASA) legtapasztaltabb pilótájaként várományosa volt a holdra szállás parancsnoki posztjának. Halálával újra kezdődött a versengés az asztronauták között. – Nem volt előre szigorúan eldöntve, melyik legénység és ezen belül ki tegye meg az első lépést a Holdon. Gus halálával Frank Borman és Jim McDivitt a Gemini-programból lett a legesélyesebb jelölt, de bíztam Neil Armstrongban is – mondta Donald Slayton (†69), aki a NASA személyzeti vezetőjeként kijelölte a küldetések résztvevőit. Donald Slayton döntötte el, ki szálljon először a Holdra /Fotó: Profmedia-Red Dot Botrányos konkurenciaharc előzte meg az űrruhák kivitelezését is.
Az 1960-as évek közepére rugaszkodott el Amerika a versenyben azzal, hogy sokkal biztonságosabban tudtak űrszondákat a Holdra juttatni, mint az oroszok. Az előbbiek előnye a puha landolásban volt, míg a szovjetek csak 50 kilométer per órás sebességgel tudtak szilárd taljt fogni, amit az asztronauták alig élhettek volna túl. Sajnos az Apolló-program is tragédiával kezdődött, mert 1967 január 27-én az Apollo-1 legénységének három tagja egy indítás következtében kigyulladt tűzben elégett. A Sas leszáll Ezután az Apollo-8 emberekkel a fedélzetén már hold körüli pályára állt. Az Apolló-10 1969-es májusi feladata pedig már az utolsó próba volt, mielőtt az Apollo-11 küldetését teljesítve 1969. július 20-án elkezdte a Holdra szállást. A Sasnak nevezett holdkomp először levállt a Columbiáról és megkezdte az ereszkedést, amit az egyenetlen talaj miatt az automatika helyett Armstrongnak kellett irányítani. A leszállás simán ment, az komp 22 óra 17 perckor a felszínre érkezett, Armstsrong szavait idézve: " Houston, itt a Nyugalom Bázis.