A tengerbe ömlő lávafolyamok két, úgynevezett lávadeltát is létrehoztak, összesen 48 hektárral növelve La Palma sziget méretét. Index - Tech-Tudomány - Különös égi jelenséget okozott a vulkán La Palma szigetén. Pedro Sánchez spanyol kormányfő csütörtökön Twitter-oldalán jelentette be, hogy bővítik a korábban elfogadott, 224 millió eurós (80, 6 milliárd forint) kárenyhítési csomagot. (Borítókép: Légifelvétel a Cumbre Vieja vulkánról 2021. december 15-én. Fotó: Borja Suarez / REUTERS)
A Cumbre Vieja vulkán kimerülését valószínűsíti, hogy az elmúlt napokban elállt a lávafolyam, csökkent a szeizmikus tevékenység, valamint megszűnt a morajlás is a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén – közölte csütörtökön María José Blanco, a spanyol geográfiai intézet igazgatója. Hivatalosan is befejezettnek nyilvánították a La Palma-i vulkánkitöréseket. A szakember óvatosságra figyelmeztetve hangsúlyozta: még nem jelenthető ki, hogy a vulkánkitörés befejeződött, ezt csak azután lehet kimondani, ha a helyzet tíz napon keresztül változatlanul kedvező marad. A vulkánkitörés szeptember 19-én kezdődött, elővigyázatosságból hétezer embert telepítettek ki a tűzhányó közeléből. A természeti katasztrófának eddig egyetlen halálos áldozata van: egy 70 éves férfi vesztette életét november közepén, amikor a háza tetőszerkezete ráomlott, miközben a hamut akarta róla letakarítani. Az Európai Unió Kopernikusz nevű földmegfigyelő programjának műholdas mérései szerint az elmúlt hónapokban 2988 épületet pusztított el teljesen vagy részlegesen a forró kőzetolvadék, amely 1237 hektárnyi földterületet borított be.
A szeptember 19-e óta működő Cumbre Vieja december 13-a estére teljesen lenyugodott, azóta nem tapasztaltak robbanásszerű kitöréseket, morajlást, és alig mértek rengést a mélyben – írja a, a -re hivatkozva. La Palma Forrás: b_gofron/Pixabay Julio Pérez, a spanyol hatóságok képviselője szerint a kitörés 85 napig és 18 óráig tartott, és nem követelt emberéletet, sőt még személyi sérülések sem keletkeztek. Azonban a több mint ezer Celsius-fokos láva és a hamu elől több mint hétezer lakost kellett evakuálni, és sokan mindenüket elveszítették. A láva 1345 házat, valamint iskolákat, templomokat, és egészségügyi központokat pusztított el, több mint 900 millió euróra becsülik a kár értékét. A helyi hatóságok egyik szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a vulkán továbbra is kiszámíthatatlan, és bármikor újra kitörhet. Ferenc pápa videoüzenetet küldött a La Palma szigeten élőknek a vulkánkitörések után | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Ezen felül a még mindig feltörő gázok is veszélyesek. Az RTVE állami televízió figyelmeztette a vulkán közelében élőket, hogy mielőtt visszatérnének otthonukba, legalább 15 percig szellőztessék ki az épületet.
Kellően erős volt viszont a vulkánkitörés ahhoz, hogy felfelé törő légoszlop alakuljon ki, mely egy ritka égi jelenséget eredményezett. This time-lapse from @cielodecanarias shows the interaction of the #VolcanLaPalma eruptive plume with the Temp inversion at the top of the Saharan Air Layer that forces it to move horizontally at 5300m asl. The volcano emits pulses of different intensity which causes these waves! — AEMET_Izaña (@AEMET_Izana) October 2, 2021 Ezt a Terra műhold párja, az Aqua rögzítette az űrből, illetve a vulkanológiai intézet timelapse felvételen a Földről is. Az erőteljesen emelkedő légoszlopot erupciós, azaz kitörési oszlopnak is nevezik, forró hamuból és gázokból áll. A levegőnél könnyebb, vízgőzt és más gázokat tartalmaz. A vulkanológiai intézet mérései szerint 5, 3 kilométeres magasságig emelkedik, ahol egy szárazabb, melegebb légréteggel ( inverzió) találkozik, mely nem engedi továbbemelkedni az erupciós oszlopot, így az szétterülve, vízszintesen mozog tovább. Mivel a vulkánkitörések erőssége ingadozó, így az erupciós oszlop "lüktetése" is változó, ez pedig koncentrikus gravitációs hullámokat hoz létre a hamufelhőben.
A szigeten legutóbb 1971-ben tört ki a Teneguía, előtte pedig 1949-ben a San Juan nevű vulkán.
Cserba Júlia • 2021. 10. 19. | Olvasási idő: 2 perc festészet magyarok külföldön Reigl Judit legújabb franciaországi kiállításán mindössze öt festmény szerepel, ám ezek munkásságának jelentőségét azok számára is nyilvánvalóvá teszik, akik eddig még nem találkoztak műveivel. Le vertige de l'infini / A végtelen szédülete Rouen, Musée des Beaux-Arts, 2022. január 17-ig A svájci Fondation Gandur gyűjteményének mind az öt szekciója, az archeológiai, az iparművészeti, a képzőművészeti, a néprajzi és a kortárs afrikai művészeti kollekció is egyedülállóan gazdag és ritkaságokban bővelkedő anyaggal büszkélkedhet. Az alapítványt Jean-Claude Gandur olajmágnás hozta létre 2010-ben azzal a céllal, hogy különleges műveit hozzáférhetővé tegye a nagyközönség számára is. Ebből a célból nemcsak egyes darabokat kölcsönöznek különböző tárlatokra, hanem múzeumokkal együttműködve a gyűjtemény egy-egy szegmensét bemutató átfogó kiállításokat is rendeznek. A képzőművészeti gyűjtemény zömében az 1940-es évektől az 1970-es évek kezdetéig tartó időszakot öleli fel, s az absztrakciótól a CoBrA-án át az Új Realizmusig – francia, belga, holland, angol, amerikai és nem utolsósorban magyar alkotók művein keresztül – szinte valamennyi akkori irányzat képviselve van benne.
2016. 03. 26. Öt párizsi galériában láthatók péntektől Reigl Judit festőművész képei. A Párizs közelében élő magyar származású festőnek az 1954-től 2010-ig terjedő alkotói időszakából több mint hatvan, nagyrészt Franciaországban eddig még soha ki nem állított műve tekinthető meg a Galerie Le Minotaure, a Galerie Antoine Laurentin, a Galerie Anne de Villepoix, a Le Studiolo Galerie de France és a Galerie Alain le Gaillard együttműködésének köszönhetően. Reigl Judit festőművész 1923-ban született Kapuváron, 1950 óta él és dolgozik Franciaországban. Azon ritka magyar származású művészek egyike, aki pályáját 1948 után külföldön folytatta és ott ért el nemzetközi sikereket. Pályatársa, Hantai Simon mellett Reiglt a világ vezető múzeumai a szürrealizmusból induló és az absztrakció új útjait kereső művészként tartják számon, alkotásait megbecsülik és nagyra értékelik. Festményei a világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményeiben, a New York-i Museum of Modern Artban (MoMA), a Metropolitan Múzeumban, a londoni Tate Modernben és a párizsi Pompidou Központban, valamint a budapesti Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria vagy a Szépművészeti Múzeum kollekciójában is megtalálhatók.
Reigl Judit (Judit Reigl) Arcképe videóról Született Némedy Reigl Judit 1923. május 1. Kapuvár Elhunyt 2020. augusztus 6. (97 évesen) [1] Marcoussis [2] [1] Állampolgársága francia magyar [3] Nemzetisége magyar Foglalkozása festő Iskolái Magyar Képzőművészeti Főiskola Kitüntetései Kossuth-díj (2011) weboldal A Wikimédia Commons tartalmaz Reigl Judit témájú médiaállományokat. Reigl Judit, Némedy ( Kapuvár, 1923. – Marcoussis, 2020. augusztus 7. ) [4] franciaországi Kossuth-díjas magyar festőművész. Életútja [ szerkesztés] Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1941–45) folytatott, ahol Szőnyi István volt a mestere. A római Magyar Akadémia ösztöndíjával kijutott tanulmányútra (1946–48) Olaszországba. 1950-ben Magyarország és Nyugat-Európa közt már leereszkedett a "vasfüggöny", Reigl nyolc alkalommal kísérelte meg az átjutást, csak a kilencedik alkalommal sikerült. A festészet szabad művelése céljából "disszidált", mert itthon politikusok portréinak megfestésére kapott megrendelést ( Sztálin, Rákosi, Gerő).
A magyar közönség már találkozhatott munkáival a Műcsarnokban (2005) és a debreceni Modemben (2010) rendezett életmű-kiállításokon, ahol a korai szürrealista műveitől az absztrakcióin át a figuratív ábrázolásig átfogó képet kaphatott Reigl Judit munkásságáról. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont az Űr és extázis című életmű-kiállításának, amelyen 90 művet láthatott a közönség. A párizsi galériák május 21-ig látogatható közös kiállításával párhuzamosan az amerikai Oberlin (Ohio) város Allen Memorial Art Museumának látogatói is megtekinthetik a festő munkáiból rendezett tárlatot május végéig. Forrás: MTI Képző
Az alkotás közben "totális koncentráció kell, amit nem lehet gondolkodásnak nevezni, ez annál több. Az eszközt, a szerszámot kell megtalálni, aztán már minden megy automatikusan" – vallotta Reigl Judit. Az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként számon tartott festőművész bár Párizsban élt és alkotott, szülőföldjével sem szakította meg a kapcsolatot. Reigl Judit élete végéig gyönyörűen beszélt magyarul, a leghalványabb akcentus nélkül, pedig 1950 óta Párizsban élt. Igaz, ő zavarban volt, ha dicsérték: "nincs kivel magyarul beszélnem, már sokszor keresem a szavakat" – mondta. De minderre rácáfolva pontosan, szabatosan fejezi ki magát, amikor az életútjáról, munkásságáról érdeklődő kérdésekre válaszol. Bár a világon mindenhol ismerték, a festőművésznek sokáig nem volt önálló tárlata Magyarországon. Annál több a nagyvilágban Párizstól New-Yorkig, Londontól Münchenig versengtek kiállításaiért. Képeit a legrangosabb párizsi modern múzeumok, köztük a Pompidou Közopont Modern Művészetek Múzeumában őrzik.
De miért pont a fekete? Miért adja fel valaki a lényegét egy koncepcióért? Ez olyan, mintha ezentúl jelzők nélkül írnék verseket. Lehet, de minek. Azért ne kárhoztassuk rögtön az elején! – Inkább nézzük a képeket: sokféleségüket az egységességben. A főfalakon elhelyezett nagy méretű képeken erősen érezhető Jackson Pollock hatása – gesztusfestészet, lírai absztrakt. Beleköthetetlen. Mert csak hasonlítgatni lehet, viszonyítani nem. "Ilyet én is tudnék! " – mondja egy-két látogató. És szmokingban vannak, beengedik őket. És joguk van a véleményükhöz. A művész ezt is megengedi. "Azok ott bogarak? "- kérdezi egy kislány az édesapját. "Nem. " "Hanem? " És nem tud mit felelni, inkább csendre inti. Én személy szerint az absztrakt híve vagyok. Ha nincs meghatározva, mi, bármi lehet. Alkotói és nézői szabadság egyben. Védem a feketét. Több száz árnyalata van, ezt a régiek tudták. De ha kinyitunk egy szénceruza-készletet, láthatjuk, mennyiféle is az a fekete. Judith Reigl, aus der Serie: "l'experience de l'apesenteur" Nr.