Budapest egyik legszebb szobra áll a Nemzeti Múzeum klasszikusan nemesvonalú épülettömbje előtt, Rozgonyi Piroska és Toldi Miklós eszményi alakjai között Arany János tekint le róla. Immár 126 éve figyeli onnan bölcs tekintetével a fővárosnak a Múzeum körúton tovahömpölygő világvárosi forgatagát. Arany jános szobor csoport. Azét a fővárosét, amellyel költői alkotó életének nagyobbik fele elválaszthatatlanul összefonódott, amelynek annyi szép helyét, annyi történelmi eseményét halhatatlan alkotásaiban oly sokszor megénekelte. Attól kezdve, hogy Arany János 26 éves korában, 1843-ban először fordult meg Pesten hivatalos ügyben, egészen 65 éves koráig, 1882-ig, amikor a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokából az egész nemzet gyásza kísérte utolsó útjára, Pest-Buda már megindult annak a fejlődésnek az útján, amely a világváros Budapesthez vezetett. Arany tanúja volt az 1848 előtti Pest pattanásig feszülő, utat kereső energiájának a reformkorban. Látó és cselekvő részese volt a márciusi ifjak lelkesedésének. A szabadságharc bukása után, a Bach-korszakban őt is lesújtotta a gyászba dermedt nemzet letargiája.
A szobrok felületét eltérő keménységű és árnyalatú rétegek borították, emiatt az alakok vesztettek plasztikusságukból. A restaurálás tervezése előtt fel kellett tárni, hogy a bronzfelület mennyire károsodott, illetve mennyire van veszélyben – közölte az MNM. A miskolci Anyagtudomány Kft. vizsgálatai egyértelműen kimutatták, hogy a szobrokra káros réteg nincs jelen. Arany János szobor | ELTE Online. A tisztítás célja olyan eljárás alkalmazása volt, amely megőrizte a szobrok felületén 125 év alatt természetes módon kialakult patinát. A restaurálást Somoskőn, a Három Szobrász Kft. műhelyében végezték 2017 szeptemberétől mostanáig többféle mechanikus tisztítási módszerrel. A megtisztított felületet réz-nitrát oldattal egységesre patinázták. Azért, hogy a harmonikus megjelenés minél tartósabb legyen, a restaurátorok a bronztárgyak védelmére kifejlesztett, inhibitorral és UV stabilizátorral kevert akrilgyantát választottak védőrétegként. Külső bevonatként mikrokristályos viasz került a felületre, amelynek időszakonkénti megújításával még tartósabbá tehető a konzerválás – közölte a múzeum.
A Nemzeti Múzeum előtt levő többalakos kompozíciójának a főalakja a költő, ezt a méretével is hangsúlyozza a szobrász. Komoly tekintetű, bal karja alatt könyv, jobb kezét combján pihenteti. Egyszerű magyar ruhában, kissé előrehajolva méltóságteljesen ül a fehér mészkőből faragott padon. A Schickedanz Albert tervezte talapzaton Arany költészetének két karakteres szereplője, Rozgonyi Piroska és Toldi Miklós ülnek. A költő lába előtt a költészet jelképei láthatók, mint a líra, papírtekercs és a babér ág, amelyeken a turul, nemzeti szimbólumunk őrködik.
Simi 2019 - 2022 A Magyar Sárkányhajó Szövetség sportlói utoljára két világversenyen képviselték hazánkat. 2019. július 24 - 28. között Sevillaban, Spanyolországban a 18. EDBF Klub Legénység Sárkányhajó Európa - bajnokságon; 2019. augusztus 20 - 25 között Pattayaban, Thaiföldön a 14. IDBF Nemzetek Közötti Sárkányhajó Világbajnokságon. A 2020. évi világversenyeket a Nemzetközi és az Európai Sárkányhajó Szövetség törölte. A járvány miatt Simi, biztonsági okokból csak itthon versenyez, de készül 2022-re. Sárkányhajózás - Csapatépítés a javából! - Sárkányhajózás. A tervek szerint Sarasota (USA) és Kijev (Ukrajna), várja a magyar szövetség sportolóit. További információk
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a Magyar Sárkányhajó Szövetség a szakág jogi besorolásán vitatkozik, egyelőre előbbi szervezet örülhet. A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon elutasította a Magyar Sárkányhajó Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség elleni keresetét, amelyben előbbi szervezet arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg: a Magyar Kajak-Kenu Szövetség nem jogosult országos sportági szakszövetségként sárkányhajó szakágat működtetni. Az ítélet nem jogerős. A sárkányhajózás hazai története. Schmidt Gábor, az MKKSZ főtitkára a bíróság ítélete után megjegyezte: "A sárkányhajó a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) hivatalos szakága, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a SportAccord is elismer. Az ICF sárkányhajó szakágának magyarországi képviseletét az MKKSZ alapszabályában rögzített módon gyakorolja. Az MKKSZ a sárkányhajó szakágban minden évben bajnokságot rendez, ebben a szezonban pedig már másodszor szervezte meg a sárkányhajó roadshow-t, amelynek szabadidős futamain az ország több településén sok ezren vettek részt.
A sárkányhajózás története A Sárkányhajó sportág Dél-Kínából származik, és egy 2000 éves legenda kapcsolódik hozzá. "Qu Yuant a kínaiak által nagyon szeretett költőt és államférfit hamis vádak alapján, pusztán féltékenységből hazaárulással vádolták és száműzték. A korrupt Chu Királyság Kormánya elleni végső tiltakozásaként a Mi Lo folyóba vetette magát. Magyar Sárkányhajó Szövetség | Szeged Ma. A kínaiak soha nem felejtették el ezt a kétségbeesett, de hősies tettet. A halászok azért versenyeztek, hogy megtalálják a holttestét, mielőtt a halak felfalják, doboltak, lapátjaikkal ütötték a vizet és rizsgombócokat szórtak bele, hogy eltereljék azokat. Innen ered a hagyomány és Kínában azóta is minden évben - az ötödik holdhónap 5. napján - megtartják a sárkányhajó ünnepet, amely nemcsak vízi versenyt, de hatalmas ünnepséget, színpompás felvonulást is jelent. " A több évszázados hagyományok ellenére az első nemzetközi sárkányhajó versenyt csak 1976-ban rendezték meg Hong Kongban. Innentől számítva beszélhetünk sárkányhajó sportról, a modern sárkányhajózás kezdetéről.
A versenyeken 18 vagy 20 lapátos két oldalt, arccal előre, ülve, egytollú lapáttal, egy dobos adta ütemre és egy kormányos irányításával hajtja előre a hajót, és méri össze gyorsaságát más legénységekkel. A dobos háttal a menetiránynak, ülve, elöl foglal helyet, a kormányos pedig hátul, a hajó farában áll, és a rögzített kormánylapáttal kormányoz. A versenyeket a Nemzetközi Sárkányhajó Szövetség (IDBF) versenyszabályzata alapján, és a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) külön versenyelőírása szerint, meghatározott formájú, méretű és súlyú, IDBF-licenccel rendelkező hajókban, előírt mélységű, szélességű és hosszúságú versenypályán rendezik, több legénység között. A versenytávok: 200, illetve 250, 500, 1000 és 2000 méter. A sárkányhajózás története A sárkányhajózás sportja Dél-Kínából származik. Több mint 2000 éves története Qu Yuan legendájához kapcsolódik. Innen ered a hagyomány és Kínában azóta is minden évben – az ötödik holdhónap 5. napján – megtartják a sárkányhajó ünnepet, amely nemcsak vízi versenyt, de hatalmas ünnepséget, színpompás felvonulást is jelent.
Sárkányhajózásban... ámíthat ránk! Magyarországon elsőként, több mint tíz éve kezdtünk el foglalkozni a sárkányhajózás megismertetésével, népszerűsítésével. Felismertük a sárkányhajózás csapatépítő és kiváló hangulat teremtő szerepét. Kijelenthetjük, hogy a sárkányhajózás a legbiztonságosabb és leggyorsabban elsajátítható vízisport. Erről Magyarország legtapasztaltabb training vezető kormányosaink gondoskodnak, akik közül többen sárkányhajó Világ- és Európa-bajnokok. Elindítottuk a céges, vállalati és egyéb szervezeti programjainkat, csapatépítő jellegű rendezvényeinket, ahol az évek során sok tapasztalatot szereztünk. Programjainkhoz, kiváló minőségű és biztonságos eszközparkot biztosítunk (hajók, lapátok, egyéb felszerelések). Létrehoztuk az ország egész területére és a lakosság minden rétegére kiterjedő fesztivál jellegű versenysorozatunkat, amelyen évente több ezren vesznek részt. Hazai és nemzetközi versenyeken szerzett tapasztalatainkra építve 2009-ben és 2013-ban közreműködtünk a Budapesti EDBF Klub Legénység Európa-bajnokság és a Szegedi IDBF Világbajnokság megrendezésében.