Cselekménye [ szerkesztés] A vidéki francia városkában egyszerű emberek élnek. A furfangos orvvadász, orvhorgász és a kisvároska helyi bárgyú urai között nagy a feszültség. A sodró események humorát helyzet- és jellemkomikum mozgatja, amit Louis de Funès alakítása tesz ellenállhatatlanná. Természetesen a pác csak kerülgeti, míg a vele szemben álló vidéki kispolgárok állandóan pofára esnek. Szereposztás [ szerkesztés] Szereplő Színész Magyar hang Blaireau Louis de Funès Balázs Péter Arabella de Chaville Noëlle Adam Dobos Kati Dubenoit, a polgármester Frédéric Duvallès Benkő Gyula Amédée Fléchard Claude Rich Benkő Péter Léon de Chaville Roland Armontel Velenczey István Madame Chaville Madeleine Barbulée Örkényi Éva Ügyész Pierre Stéphen? Horgász-a-pácban - Horgász.hu. Durenfort Marc Blanchard Versényi László Victor, a főfoglár Paul Faivre Fillár István Auguste Lucien Hubert? Főszakács Pierre Mirat Horváth Gyula Guilloche, ügyvéd Jean-Marie Amato Márton András Mademoiselle Rose Colette Ricard? Lerechigneux, a bíró Robert Vattier Bács Ferenc Monsieur Bluette, börtönigazgató Pierre Mondy Szigeti András Parju, a mezőőr Moustache Gruber Hugó Csodáló Danièle Delorme?
Talán nem is a fogás a lényeg, a hangsúly egész máson van. Én ezt arra használjam, hogy elmélyedjek önmagamban kicsit. S hogy min, az lényegében bármi lehetett. Elgondolkodhattam valamelyik órán tanult, bonyolult, elméleti kérdésekről, "az élet nagy dolgairól", magamról, másokról – lényegében bármiről. De fáradtabb napjaimon akár csak bambulhattam is bele a messzeségbe, azt sem kérhette senki számon rajtam. Mert néha bizony erre is szükség van. Kikapcsolni az agyad, hagyni, hogy csak áramoljon át rajta a nagy semmi. A legjobb számítógépeket is néha resetelni kell, hogy utána újra zavartalanul működhessen. Hát ilyen az agy is, és erre a horgászat tökéletes megoldás lehet. Csak javasolni tudom. Csakhogy aztán persze idővel nekem is lett barátnőm. Állandó. Horgász a pácban letöltés. Hosszú távú. Olyan, akit nem enged el az ember, mert érzi, hogy komolyabb, mint bármelyi korábbi. S úgy adódott ráadásul, hogy kiskorában ő is sokat járt a fiútestvéreivel horgászni, s amikor megtudta, hogy ez a hobbim, nagyon lázba jött, és alig várta, hogy velem jöhessen.
Beküldő Dalszöveg Kedvenc helyem a Balaton Ha eljön a horgász-szezon Ilyenkor odautazom A dugig tömött vonaton Beevezek a ladikon A csalit horogra rakom Bedobom a pecabotom Szenvedélyem kitombolom Ba-ba-balaton, nem zavar a tömegiszony Mellém ér egy katamarán A farán feszít Tamarám Úszom a boldogságtól ám Kiszól nekem a kapitány Na idefigyelj apukám Szemezz az úszóddal talán! Hát ez ez elzavarja nekem a halakat!
Elégedett vagyok, mert horgászni szerető barátnőm van, aki ráadásul némi ösztönzés (egy női tunika webáruház) segítségével be is tudja tartani a jó horgászat egyszerű szabályait. Maga a tökély.
Ha az ember egyedül jár horgászni, nem is sejti, hogy micsoda áldásos állapot az. Én legalábbis világ életemben egyedül jártam, miután a bátyám megházasodott. Gyerekkoromban ő tanított meg a halászat minden apró fortélyára, titkára, s akkor még természetesen ketten mentünk ki a szomszédos faluban lévő halásztóra. Igaz, néha olyan helyekre is eljártunk, ahol nem lett volna szabad, mert nem volt tagságunk, engedélyünk meg ilyesmi dolgok, amikor akkor, gyermekfejjel haszontalannak, feleslegesnek tűntek. Hiába, ettől gyerekkor a gyerekkor, hogy lázadsz teljes valóddal. Horgász a pácban online. Azt hiszem, a gyermeki létnek igazából két fontos alkotóeleme van. A lázadás és a játék. Márpedig ha ezt a kettőt összekötöd, akkor igazán erős és maradandó élményeid maradhatnak meg a fiatal éveidből. Nekünk ez ilyen volt. A horgászat volt a játék, a tilosban való horgászat pedig a lázadás. Lázadás a felnőttek szava ellen, a törvények ellen, egy számunkra érthetetlen és igazolhatatlan világ parancsai ellen. Csakhogy múlnak a gyermekévek, ahogy a közismert dal is jól tudja ezt, testvéremet pedig egyre inkább más dolgok kezdték érdekelni.
2022. március 27. 12:50 Múlt-kor Ma reggel arra ébredtünk, hogy egy órát elvesztettünk a hétvégénkből a nyári időszámításra való átállás miatt – ez az ár, amelyet a világosban töltött estékért fizetnünk kell. Az átállás problémája nem újkeletű, a nyári időszámítás gondolata elsőként Benjamin Franklin elméjében született meg. A nyári világosságnak az emberi szervezet fizeti meg az árát (Kép forrása: Fortepan / Kurutz Márton) Ragyogó ötlet A nyári időszámítás gondolata az amerikai diplomata és feltaláló, Benjamin Franklin nevéhez köthető. Párizsi nagykövetként Franklin 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak "felfedezéséről", miszerint a nap, amint felkel, rögtön fényt ad, így az éjszakai bagoly módjára élő franciák gyertyaégető módszere nem a leghatásosabb és nem túl költségkímélő. "Benjamin Franklinnek egy alapkoncepciója volt" – kezdi okfejtését David Prerau, A Nap mérete: a nyári időszámítás vitatott története című mű szerzője. Athens közepén álló várhegy. Franklin azt szerette volna, ha mindenki a Nap "szabályai" szerint élne.
Férje fivérei nem nézték jó szemmel a sok jótékonykodását. Életét legendák lengték be. Árpád-házi Szent Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében vagy kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor egyik sógorával találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Wartburg vára, a legendás lovagvár Thüringiában » Közel és távol utazás. A sógor azonban nem hitt neki, a kosár tartalmának megmutatására kényszerítette. Az Isteni csodának köszönhetően a kenyerek rózsává változtak – olvasható a oldalon. Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt, a midössze 20 éves özvegynek el kellett hagynia otthonát. Pottenstein várába menekült nagybátyjához, a bambergi püspökhöz. Két évig tartózkodott, majd Marburgban lelt menedékre, a később róla elnevezett ferences harmadrend női ágában. Itt halt meg 1231. november 17-én, 24 éves korában. Sírja fölé Marburgban templomot emeltek.
Forrás:
Agora Az ősi Athén szíve volt az Agora, a mindig élénk és nyüzsgő csomópont, ahol a közigazgatási, politikai, kereskedelmi és társasági élet zajlott. Szókratész itt szónokolta a tömegnek filozófiáját és 49-ben Szent Pál itt próbálta meg keresztény hitre téríteni a görögöket. Először az i. 6. században használták városközpontként, majd i. 480-ban a perzsák lerombolták. Szinte rögtön ezt követően újjáépítették, Periklész idején pedig fénykorát élte, egészen 267-ig, újra lerombolták. A törökök lakónegyedet építettek fel a helyén, de ezt később régészek lebontották és később feltártak korábbi, neolitikus leleteket is. A területet 1931-1941. között amerikai régészek vizsgálták, 400 olyan épület maradványaira bukkantak, melyek a 11. századból származnak. NAGY SÁNDOR, A HÓDÍTÓ - Keresztrejtvény. Ma az Agora romjainak magánya kifejezetten üdítően hat Athén nagyvárosi pezsgése után. Gyönyörű múzeum és fantasztikus helyszín. Hadrianus diadalíve Hadrianus római császár nagy hatással volt Athénra. Bár a nevéhez fűződő épületek többsége Rómában áll, itt is számos műemléket hagyott maga után.