Az Antarktiszt eddig nem érte el a világ többi részéhez képest a felmelegedés, ezért igazán megdöbbentő, hogy az átlagosnál 40 fokkal melegebb hőmérsékleteket mértek a kontinensen. 2022. 03. 20 | Szerző: K. B. G. Párhuzamosan melegedett fel extrém mértékben az északi és a déli sark és környéke az elmúlt napokban – jelenti az AP hírügynökség. Az Antarktiszon, a több mint 3 ezer méteres magasságban található Concordia állomáson -12, 2 fokot mértek, ami 40 fokkal magasabb a megszokottnál, míg a még magasabban fekvő Vosztok állomáson a korábbi rekordnál 15 fokkal magasabb értéket jeleztek. Index - Tech-Tudomány - Mi történik velünk, ha megfordulnak a Föld pólusai?. A kontinens partvidékén található Terra Nova bázison pedig bőven fagypont feletti 7 fokos hőmérsékletet találtak. Ugyanakkor az északi sarkvidéken is harminc fokkal melegebb van az ilyenkor megszokottnál, és az Északi-sark közelében is közelíti a fagypontot a hőmérséklet, ami március közepén nem szokott jellemző lenni. Arra pedig, hogy az olvadásra egyszerre kerüljön sor mind a két területen, nem nagyon volt korábban példa.
Hat nemzet szegélyezi a vizeket sarkvidéki: Kanada, Egyesült Államok, Oroszország, Izland, Norvégia és Dánia (Grönlandon keresztül). Két terület különleges státusszal rendelkezik: Svalbard – amelyet Norvégia igazgat – és Nunavut, a kanadai inuitok autonóm területe. Mi a különbség az Északi-sark és a Déli-sark között? az Déli-sark 2 méteres tengerszint feletti magasságban van. Az Északi-sark egy tenger, a Jeges-tenger egyfajta sarki Földközi-tenger. az északi sark a tengeren fekszik, amelyet egy 1–4 méteres, 3100–5000 méteres tengermélységű jégtakaró borít. Miért stratégiai hely az Északi-sarkvidék? 110 éve járt először ember a Föld legdélibb pontján. Egy sarki Eldorádó L ' Sarkvidéki kelet a part menti államok vágyainak középpontjában, de a távolabbi országokban is, mint például Kína, amely "kvázi országnak" tekinti magát. sarkvidéki ". A jég felgyorsult olvadása könnyebben hozzáférhetővé teszi a tengerfenék alatti szénhidrogén-lerakódásokat. Miért a Sarkvidék és az Antarktisz név? A Föld alakjával kapcsolatos sejtés Így alakul a sarkvidéki az ógörögből az ἀρκτικός (Arktikos) ellentéte található, és hogy a Antarctique először említik.
Alapvetően két szélrendszer határozza meg, hogy Észak-Amerika, illetve Európa mely részeit éri, illetve kerüli el az északi-sarki hideg. Az egyik a sztratoszférában keringő sarki örvény (polar vortex), amelyet az Északi-sark körül 40-45 kilométer magasságban, keleti irányban (az óramutató járásával ellentétesen) közöző alacsony nyomású légtömegek alkotnak. Ez a szélrendszer csak telente alakul ki, működése pedig igyekszik a sarkvidéki levegőt az Arktisz felett tartani (tehát a fogcsikorgató hideg ellen dolgozik). A másik szélrendszer sokkal gonoszabb. Ez a sarki futóáramlás (polar jet stream). Ez egész évben fúj, a sarki örvénynél sokkal alacsonyabban, 11 kilométer magasságban, és sokkal nagyobb területet ér el. Megyei Lapok. Működését nem csak a bolygó különböző, egymástól egészen távol eső térségeinek hőmérséklete, de a Föld forgása is befolyásolja. Amikor az Északi-sark a tőle elvárható módon hideg, míg a délebbre eső tájak hőmérséklete viszonylag enyhe, a futóáramlás állapota stabil marad, és nem okoz gondot.
Hol van az Északi-sark a földgömbön? A hosszúság az a meridián, amely áthalad ce hely. Ecuador szélessége 0. Az északi sark, szélesség 90 ° északi, The pólus dél, déli szélesség 90°. Miért tilos a Déli-sark? Az időjárás, egy igazi probléma közelében Déli-sark Ott fagyos hideg van. A hőmérséklet még a talajon is elérheti a -80 °C-ot. 35 000 láb tengerszint feletti magasságban még hidegebb van. … Nem csak a jég jelenléte a szárnyakon és a jégtelenítő folyadék mennyisége, amely szükséges lenne a szárny túlrepüléséhez. Déli-sark. Hol van az Északi-sark és a Déli-sark? Ami pedig a Antarctique ( hova megtalál Déli-sark) és az Északi-sarkvidék ( északi sark), ezek a területek könnyen lehetnek situés A bolygónkon elhelyezkedő pólusok nem egyfajta "fordított másolat". Még csak a hó és a jég jelenlétén kívül sincs sok közös vonásuk. Miért feszültség zóna az Északi-sarkvidék? A zóna erőforrásokban gazdag L ' Sarkvidéki kelet egy földrajzi régió, amely sokaknak ad otthont feszültségek az ottani erőforrások miatt: olaj, gáz et halieutikai források.
Az ózonréteg egy természetes gázréteg, amely a Nap UV-sugárzásától védi a Földet. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. Mínusz 78 Celsius-fokon úgynevezett sztratoszférikus felhők alakulnak ki, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak elvékonyodást, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, az anyagok élettartama viszont 50-100 év, ezért az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei. A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott. Kiemelt kép: Getty Images
Hogyan lehet elérni az Északi-sarkot? Le északi sark az egyik legnehezebben elérhető hely, és sokan álmodoznak róla atteindre. Ma már a Spitzbergákon és a Barneo driftbázison keresztül lehet eljutni oda. Egy helikopternek köszönheti, hogy eléri a pólus amint az időjárás kedvez. Miért tiltják be az Antarktist? Az 1980-as években az olaj- és bányászat áhította a kontinens természeti erőforrásait Antarctique... Annak érdekében, hogy ez a még szűz kontinens távol maradjon az emberi tevékenységektől, a Greenpeace "nemzetközi természeti parkká" tételét javasolja. Miért nem mehetünk az Antarktiszra? Mivel' Antarctique pusztító betegségben szenved, amelyet a turizmus növekedése felgyorsított. A klímaváltozás monumentális, szinte felfoghatatlan probléma.... A jégkrém Antarctique alapvetően minden bizonnyal az emberi tevékenységnek köszönhető: a tudományos közösség 97%-a meg van győződve erről. Ki van ott a Déli-sarkon? Természetes környezet. Kivételesen nehéz klímája miatt a Déli-sark nincs őshonos növénye vagy állata.
Fotó:, illusztráció "Az ózonréteg legnagyobb területén is 90 százalék körüli a veszteség mértéke" – mondta Rex. Ez a terület Grönland területénél háromszor nagyobb, az ózonveszteség egy 20 millió négyzetkilométeres területet érint. A jelenség hátterében Rex szerint a sztratoszférában, a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. A szakértő úgy véli, elképzelhető, hogy ezek a hideg légtömegek az Arktisz középső régiójában áprilisban Európa felé indulnak. Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott. "Ha ez nem így lenne, idén sokkal rosszabb lenne a helyzetí2 – véli Rex. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
Kínos esetre hívta fel a figyelmet Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke: a Magyar Úszó Szövetség vasárnapi ünnepségén 2019 öt világbajnoka közül a paraúszó világbajnok Illés Fannit kifelejtették. "Nagy tisztelettel vagyok Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke iránt, kevés hozzá mérhetően elkötelezett és szenvedélyes sportvezetőt ismerek. Mindazonáltal nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy a tegnap esti rendezvényen nem köszöntötték 2019 paraúszó világbajnokát, Illés Fannit, az ezüst- és bronzérmes Pap Biankát és a bronzérmes Száraz Evelint. Öt világbajnoka volt a magyar úszósportnak 2019-ben: Hosszú Katinka, Kapás Boglárka, Rasovszky Kristóf és Milák Kristóf mellett Fanni is megszerezte ezt a címet. Biztos vagyok benne, hogy ez csak egy tévedés volt, mindenféle szándékosság nélkül, másképp nem is lehetett, hiszen tudom, hogy a MÚSZ elkötelezett a paraúszás mellett. De ettől még tegnap este a lányoknak, edzőjüknek, Szabó Álmosnak, és a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetőinek rossz volt a szájíze.
Hat-hat után aztán von Einem 10-6-ra ellépett, és innen már nem volt visszaút. A negyedik játszma elején Pálos javított, 4-0-ra elhúzott, és bár a vetélytárs többször próbált közelebb zárkózni, az előnyét sikerült megőriznie, így ismét egyenlített. A negyed- és az elődöntőhöz hasonlóan újra jöhetett tehát a döntő játszma, amelyben Pálos irányított, 5-2-re, 7-4-re, majd 10-6-ra vezetett, és bár az ellenfél az első három meccslabdát még hárítani tudta, a negyedik már sikerült, ezzel a magyar asztaliteniszező 2012 után újra paralimpiai bajnok lett. Magam sem tudom, hogyan nyertem. Az egész paralimpián rosszul játszottam, de valahogy mégis összejött. Még mindig nem fogtam fel, hogyan, de nagyon örülök, hogy ilyen kiélezett meccsen én voltam a jobb – mondta a döntője után. A BVSC-Zugló két nap múlva 36. születésnapját ünneplő játékosa, Pálos a tokiói magyar küldöttség ötödik érmét, a második aranyát szerezte. Nem sokkal később aztán már hat éremnél és három aranynál tartott a magyar csapat, miután Illés Fanni 100 méteres mellúszásban győzött.
Előtte nem tudott pihenni, ezért mire délután visszajöttek az uszodába, úgy érezte magát, hogy összeesik, annyira fáradt. "A döntőt addigra annyiszor leúsztam a fejemben, annyira felpörgettem magam mentálisan, hogy fizikailag fáradtam el benne. Aztán valahogy mégis összeállt. Az utolsó huszonöt méteren kinéztem jobbra és balra, és arra gondoltam, aki innen elveszíti, az meg is érdemli". A Vasas 29 éves, végtaghiányos úszója a magyar küldöttség hatodik érmét szerezte. Szerdán Konkoly Zsófia (S9) második lett 400 méteres gyorsúszásban, csütörtökön Veres Amarilla (A) győzött párbajtőrben, szombaton az asztaliteniszező Szvitacs Alexa (S9) harmadik lett, majd Osváth Richárd (A) tőrben ezüsttel zárt, míg vasárnap, pár perccel korábban Pálos Péter megnyerte asztaliteniszezők S11-es kategóriájának versenyét. A későbbi győztes Illés Fanni az S4-es kategóriájú 100 méteres női mellúszás döntője előtt a tokiói paralimpián Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd A magyar csapatnak már három aranyérme van Tokióban.
Nem is olyan rég Illés Fanni paralimpikon úszónk, még biciklivel tekerte körbe a Balatont, hamarosan pedig neki vág az 5, 2 km-es távnak a magyar tengeren. A 35. Lidl Balaton-átúszáson vele tart régi ismerőse, a híres nyíltvízi úszó Mányoki Attila is. Honnan jött az ötlet, hogy idén együtt induljatok Mányoki Attilával? Régi ismeretség köt Attilához, hiszen pályatársak voltunk a zalaegerszegi úszó klubban, így követjük egymás karrierjét, és drukkolunk a másiknak. Miután Attila átúszta a Cook-szorost, akkor vetettem fel neki, hogy indulhatnánk egyszer közösen valamilyen formában, és így került a képbe a Balaton- átúszás, hiszen mindketten részt vettünk már ezen a megmérettetésen, amely kellemes kikapcsolódás, amellett, hogy edzés is, hiszen 5, 2 km-t úszni nyíltvízen mindig próbatétel. Rutinos Balaton átúszóként már a negyedikre készülsz. Milyen emlékeid vannak, a korábbi évek eseményeiről? Nekem a Balaton-átúszás százszázalékig kikapcsolódás, de ugyanakkor kihívás is, hiszen idén 2 óra alatt szeretném teljesíteni a távot.