Az "Unokáink sem fogják látni" című TV-műsor stábja, a kamera mögött Ráday Mihály. (Fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság) 1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Fotó: Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Kandelábert vegyenek… Azon gondolkozom, lehetne-e kondelébereket állítani Budapesten adományokból? Az öntöttvas elemek, a kovácsoltvas részek, a csövek, a korszerű nátrium izzókkal világító, de eredeti stílusú lámpafejek, a kábelezés, tehát egy komplett kandeláber felállítása ma is majdnem kétszázezer forint. Ilyesmire nem telik a fővárosnak. Vajon várható-e néhány nagyüzem segítsége az öntöminta készítésében, az öntéshez szükséges vas beszerzésében, az acélcsövek gyártásánál?
Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr - közölte a család szombaton az MTI-vel. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat. A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt. 1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.
1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. A Szabad Demokraták Szövetségének színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja, 1990-1991-ben alelnöke volt. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. Címlapkép: Ráday Mihály / Forrás: MTI/Kovács Attila, Telex, Wikipedia
Ezzel megakadályozható, hogy kiszáradjon a beton, mielőtt elérte volna végleges szilárdságát. A betont, az időjárástól függően, kb. 2-3 nap elteltével lehet kizsaluzni, amikor körömmel már nem lehet megkarcolni. Járólapokat vagy szegélylapokat kis szemcseméretű (0-8 mm) homokos kavicsból készítsünk. A beton legyen aránylag kemény, tömörítsük, a simítódeszkával húzzuk le, simítólapáttal simítsuk, esetleg megkeményedés előtt seprűvel vagy recés hengerrel strukturáljuk a felületet. A szabadban lévő fagerendákat és faszerkezeteket – hogy a korhadás ellen megvédjük azokat – nem betonozzuk be közvetlenül, hanem alájuk pontalapokat készítünk, és azokra szereljük őket. Az ilyen kis alapokhoz általában elég a 20 cm oldalhossz és a 30 cm mélység. A vasalatlan sávalapokban kb. 5 m-ként tágulási hézagokat kell hagyni, pl. Alacsony kerti kerítés oszlopainak mélysége?. úgy, hogy egy farostlemez csíkot helyezünk el és a zsaluzatot a két oldal felől óvatosan kitöltjük. A betonlemezeket a szilárd épületrészektől is tágulási hézaggal (pl. bitumenes lemez csíkkal) kell elválasztani.
Ilyen technológia már széles körben és sikeresen használják az épületek építése az Egyesült Államok és néhány európai országban. Sok éves tapasztalat megerősíti annak lehetőségét, hogy jelentős megtakarítást építési munkálatok lefektették.
A "népszerűsítő" könyvek inkább kárt okoznak (hiába írták többségüket profok), de az utóbbi időben már ezek is csak elvétve tűnnek fel a polcokon. Tényleg ennyire nincs ember (vásárló), akit egy picit is érdekelne az, hogy hogyan működik körülöttünk a világ? Nem hiszem el. Egyszerűen nem hiszem el. ALAPLEMEZ 100X100 MM, 40X40 MM CÖLÖPHÖZ , ANTRACIT - Kerítés,. "komolyabban" = egy szinten túl természetesen nem tudjuk követni a matematikát, fizikát stb., hogyan is tudnánk (mondjuk gond nélkül tudnék sorolni olyan történelmi kiadványokat, amelyeket a szakma néhány művelőjén kívül nem ért meg senki előtanulmányok nélkül), de csak törekedni kellene arra, hogy legalább "félútig" (félút? ezred-tízezred-százezredút lesz az) eljussunk.
Általában a C12/15-ös nyomószilárdság a minimum, de C16/20-at is szoktak használni. A másik fontos kérdés a beton konzisztenciája, azaz hogy bedolgozás előtt mennyire folyós a beton. Sávalapozás esetében általában földnedves (F1), kissé képlékeny (KK) vagy képlékeny (K) betont szoktak alkalmazni. Milyen beton legyen az alapba? Készbeton a Beton – Dimenziótól Milyen beton kell az alapba – a vasalás fontossága Mivel a beton csak nyomóterhelésre valók, a sávalapokat vasalni is szokták, az alap a húzóerők ellen is védve legyen. E két anyag kombinációval kellően ellenálló alapot lehet előállítani. Hevesi Imre: Elektromosságtan : hungarianliterature. Egy családi ház stabilitásának feltétele a jó minőségű betonalap. Ne bízza a véletlenre! Bízza szakértőkre: Beton-Dimenzió Kft. – a betonozás szakértője.
Milyen beton kell az alapba – a sávalapozás A sávalapozás arra való, hogy a ráépülő falakat tartsa stabilan. Mivel a falak hosszú sávokban futnak, ezt az alapozásuknak is követnie kell. A sávalapok tehát felülről nézve betonból készült "keretek"-nek látszanak. A beton sávalapok szélessége általában olyan 50-60 centiméter körül szokott lenni. Mélysége el kell, hogy érje a minimum a 80 centiméteres fagyhatárt, de általában inkább 100 cm szokott lenni. A családi házak sávalapja tehát a következőképpen készül. A főfalak mentén és hosszában ásnak egy kb. 60 cm széles és 100 cm mély gödröt, amit megtöltenek betonnal. A sávalap a családi házak leggyakrabban alkalmazott betonalapozási technikája. Ez persze csak normál körülmények között jó választás. Vagyis akkor, ha a talaj, amire a ház épül, megfelelően jó teherbírású. Ha nem, vagy a ház alapja talajvízszint alá kerülne, akkor lemezalapozást szoktak alkalmazni. Milyen beton kell az alapba – a leggyakrabban alkalmazott betonfajták A sávalapokhoz nem mindegy, hogy milyen betonminőséget használunk, főleg a nyomószilárdság tekintetében.
A földbe üthető talpak általában 70 és 90 mm-es négyzetes faoszlopok befogadására alkalmasak. Szárukat hegyes háromszögű, átlósan egymáshoz hegesztett lemezek alkotják, és 750 és 900 mm hosszúak. Kiválasztásuk az oszlop hosszától és a talaj kötöttségétől is függ. Az ilyen oszloptalpak beütéséhez műanyag beütőbetét ajánlott, amely nem minden helyen beszerezhető. Természetesen ez pótolható a hüvelyükbe illő rövid fadarabbal is, de ez hamar tönkremegy. A beüthető talpak talajba veréséhez méretes kétkezes ráverő kalapács szükséges, mert csak ezzel lehet a talpat gyorsan, kellő mélységbe ütni. (Ha ilyen nincs, megteszi egy nagy terméskő darab is, csak a kezünkre vigyázzunk! ) Közben arra is figyelni kell, hogy talp szára függőlegesen hatoljon a talajba, ezért egy hosszú betonvéső szárral célszerű a talpaknak előfúratot készíteni, ami megvezeti a kúpos részüket. Az oszloptalpak tűzi horganyozott bevonatúak, így külön korrózióvédelmet nem igényelnek. Ezekbe csak faoszlopokat lehet rögzíteni.