Feleségét gyászolja A színművész néhány hónapja vesztette el imádott feleségét Egerszegi Judit színésznőt koronavírus-fertőzésben. Judit cukorbetegséggel küzdött, majd kórházba került vizesedéssel, ahol kiderült, hogy elkapta a koronavírust. Később állapota annyira megromlott, hogy lélegeztetőgépre került. Egy időre a lányáékhoz költözött Felesége halála után Körtvélyessy egy időre lányához Kingához és annak férjéhez L. L Juniorhoz költözött, ám ez idő alatt, amíg a család együtt gyászolt betörtek a színész házába, pontosan a pincéjébe, ahonnan több értékes műtárgyat is elloptak. Biztonságosabbá tette az otthonát "Új hevedereket és zárakat szereltettem fel, valamint kamerarendszert is kiépítettük itthon. Szerencsére nem félek, és a biztonsági intézkedések után remélem, senkinek nem jut eszébe ide betörni" – nyilatkozta Körtvélyessy korábban. K APCSOLÓDÓ! Egyre több sorscsapás éri Körtvélyessy Zsoltot: most magánnyomozókat kellett felfogadnia Kiderült, hogy Cseh Tamás ajándékát is elvitték A színész a Borsnak februárban elárulta, hogy a betörők egy totemoszlopot is eltulajdonítottak tőle, amit még Cseh Tamástól kapott, valamint értékes pénzgyűjteményét is elvitték.
67 évesen meghalt Egerszegi Judit, miután öt héttel ezelőtt megfertőződött a koronavírussal. "Judit cukorbeteg volt, vizesedéssel került kórházba, de aztán koronavírus-pozitív lett, ezért átszállították a Szent László Kórházba. Ott rohamosan romlani kezdett az állapota, lélegeztetőgépre került, levették arról, aztán megint vissza… így ment ez két-három hétig. Végül öt hét alatt elment az én Juditom" – mondta az Origo szemléje szerint a Borsnak a színésznő özvegye, Körtvélyessy Zsolt. 2015-ben a Család-Barát című mûsorában együtt szerepelt férjével Fotó: MTVA Az egyedül maradt színész most egy időre a lányához, Kingához költözött, aki történetesen L. L. Junior felesége. "Az anyósom a világ legjobb embere volt. Kedves, empatikus és nagyon tehetséges. Fantasztikusan játszott és írt, és úgy tudott mesélni, mint senki. Minden sztorija felért egy mozifilmmel, olyan színesen tudta cifrázni a történeteket: ha lement a boltba, és arról mesélt, azt is tátott szájjal hallgatta mindenki. A cinkosom volt.
2021. máj 6. 7:08 #Körtvélyessy Zsolt #felesége #Egerszegi Judit #titkos napló Körtvélyessy Zsolt /Fotó: Blikk Mindent leírt a házasságukról. Mérhetetlen fájdalom és hiányérzet kavarog a Jászai Mari-díjas Körtvélyessy Zsolt lelkében, hiszen alig négy hónap alatt vesztette el a feleségét, Egerszegi Juditot és a testvérét. – A mai napig nem tudom kiheverni a történteket, hihetetlen hiányérzetem van. Mi nem egy nyugodt házaséletet éltünk, inkább olaszos családot képviselünk. Mindketten megharcoltunk az igazunkért, sokat vitatkoztunk, én viszont "tehetséges kibékülő" vagyok: egyszer a virágcsokor mellé még egy ötméteres levelet is írtam neki! Jól megvoltunk, kiegészíttettük egymást. Felfoghatatlan, hogy nincs többé velem. – mondja a színész megtörten a HOT! magazinnak, miközben könnyekkel a szemében idézte fel antik hintaszékében a felesége utolsó emlékképét. Zsolt felesége elvesztése után mindent ugyanúgy hagyott a házban, még Judit kabátja is a fogason maradt. Szeretné érezni az asszony közelségét, és még várnak rá feladatok.
Közel tizenöt éve lett nyugdíjas" – mondta az öccséről a színész. Egyszerre volt halálközeli élményük A két fivér élete szinte egyszerű került veszélybe 1972. január 31-én. Zsolt hatalmas balesetet szenvedett, az öccse pedig Kijevbe utazott volna, ám lekéste a járatát és csakis ennek köszönhette az életét, ugyanis a gép lezuhant. "Édesanyám délben még azt a hírt kapta, hogy repülőszerencsétlenség történt, én pedig a kórházban feküdtem válságos állapotban. Anyukánk néhány órán át abban a tudatban volt, hogy mindkét gyermekét elveszíti" – emlékezett vissza a színész. Megpróbálja nem el hagyni magát Habár a tragédiák sorozata megviselik a színészt, mégis próbál pozitív maradni és egy kicsit vidámabban tekinteni a hétköznapokba. Körtvélyessy Zsolt szabadidejében sportol és olvasgat, valamint a húsvétra készül, ugyanis szeretné meglocsolni unokáját, Lilikét. Hamarosan születésnapja lesz Hamarosan a 80. születésnapját ünnepli a színész, amit a járványhelyzetre való tekintettel csakis szűk körben tervez megünnepelni a családjával, valamint talán a barátokkal is egy kisebb összeröffenés keretein belül.
A LikeNews is megírta, hogy tragikus módon Körtvélyessi Zsolt felesége, Egerszegi Judit színésznő elhunyt koronavírus-fertőzésben. A színésznő halála megviselte a színészt, valamint lányukat Kingát is. Cukorbeteg volt A színésznő 67 éves volt. Egerszegi Judit cukorbeteg volt, kórházba került vizesedéssel, ahol kiderült, hogy ő is elkapta a koronavírust. Romlani kezdett az állapota A színésznőt a Szent László Kórházba szállították, majd lélegeztetőgépre került, mert az állapota annyira megromlott. Rátalált a naplókra Körtvélyessi a felesége halála után egy időre a lányához, Kingához és annak férjéhez L. L. Juniorhoz költözött egy időre, ám most visszatért a házba, ahol a feleségével éltek és rátalált a naplóira, amiket hosszú évtizedeken keresztül írt. Most olvasta először "A feleségem szinte grafomán volt, mindent leírt. Tudtam, hogy vezet naplót, de titkos volt, sosem előttem írta, én pedig nem lapoztam fel. Eddig…" – mondta a színész a Blikk nek. Körtvélyessi a naplók olvasásakor a felesége szemszögéből látta a kapcsolatukat, úgy ahogy Judit emlékezett vissza, hozzátette, hogy imádott felesége valóban mindent papírra vetett. "
Anna magyar királyné: több magyar király felesége is viselte ezt a nevet: Châtillon Anna magyar királyné (1154–1184), született antiókhiai hercegnő, III. Béla magyar király felesége Candale-i Anna magyar királyné (1484–1506), született candale-i grófnő, II. Ulászló magyar király felesége Jagelló Anna magyar királyné (1503–1547), született magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferdinánd magyar király felesége Habsburg–Tiroli Anna magyar királyné (1585–1618), született osztrák főhercegnő, tiroli grófnő, II. Mátyás magyar király felesége Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra? Wikimédia Commons. KlisszaMagyar Királyság. Piusz pápa. Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokatamelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Árpád-házi Szent Margit ősei. Géza magyar király. Béla magyar király. Eufrozina magyar királyné [5]. András magyar király. Rajnald antiókhiai fejedelem. Châtillon Anna magyar királyné. Konstancia antiókhiai fejedelemnő.
Châtillon Anna nevéhez köthető egyes francia királyi hagyományok magyarországi meghonosítása, ez családja frank származásának tudható be. III. Béla a királyné hatására vált a burgundiai ciszterci rend fő támogatójává: ekkor alakultak jelentős ciszterci apátságok a Pilisben, Pásztón, Zircen és Szentgotthárdon. A rend kiválasztása valószínűleg összefüggött azzal, hogy Anna egy Pontigny -i család leszármazottja volt. Azon a környéken a ciszterci rendnek három kolostora is működött, tehát a család szoros kapcsolatban állhatott a ciszterciekkel. 1184-ben, 31 évesen halt meg Székesfehérvárott. A királyi bazilikában temették el. Gyermekei [ szerkesztés] Hét gyermeke született Béla királytól: Imre ( 1174 - 1204), magyar király 1196 és 1204 között; Margit ( 1175 - 1223), Angelosz Izsák bizánci császár felesége; András (1176-1235), magyar király 1205 és 1235 között; Salamon, fiatalon meghalt; ismeretlen nevű leány, valószínűleg csecsemőként meghalt; István, fiatalon meghalt; Konstancia ( 1181 - 1240), I. Ottokár cseh király felesége.
[3] A királyné összerakott csontváza, Török Aurél 1900-as rajza A királyné koponyája III. Béla és Anna királyné csontjai 1848-as megtalálásukkor, korabeli helyszínrajz A sírban talált ékszerek, 1853-as rajz Külső hivatkozások [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), főszerkesztő: Kristó Gyula, szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994) m v sz Árpád-ház Magyar fejedelmek Árpád · Zolta · Falicsi · Taksony · Géza · István Magyarország királyai I. Szent István · I. Fehér András · I. Bajnok Béla · Salamon · I. Magnus Géza · I. Szent László · Könyves Kálmán · II. István · II. Vak Béla · II. Géza · III. László · IV. István · III. Nagy Béla · Imre · III. László · II. Jeruzsálemi András · IV. Béla, a második honalapító · V. István · IV. Kun László · III.
Anyja jóval korábban, 1163 -ban hunyt el. A fiatal hercegnő 1170 körül Bizáncba került, ahol anyai féltestvére, I. Manuél császár felesége, Mária császárné maga mellé vette. Ott a császár feleségül adta az 1163 óta Bizáncban élő magyar herceghez, Bélához, aki korábban a birodalom trónjának várományosaként eljegyezte a császár lányát, de miután a császárnak fia született, fölbontotta Béla jegyességét és megfosztotta deszpotészi tisztségétől. A frigyre egyes források szerint 1169 szeptemberében, más források alapján 1171 márciusában került sor. A császári udvarban vette fel az Anna nevet, melyet királynéként Magyarországon is megtartott, valószínűleg azért, mert az Ágnes név ritka volt akkoriban. A magyar dokumentumok is Anna néven emlegetik. Az esküvő után a pár elzarándokolt a Szentföldre, ahol gazdag adományokat adtak át a johannitáknak. Magyarországon Châtillon Anna, Ladislaus Sunthaym 1491-es rajza Miután Béla herceg bátyja, III. István 1172. március 4-én utód nélkül halt meg, a korona Béla fejére került.
A Margit-legenda Ráskay Lea domonkosrendi apáca kézírásában maradt fent. Vezeklőöve az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban. Szent István · I. Fehér András · I. Bajnok Béla · Salamon · I. Magnus Géza · I. István · II. Vak Béla · II. Géza · III. László · IV. István · III. László · II. Jeruzsálemi András · IV. Béla, a második honalapító · V. István · IV. Kun László · III. Velencei András.
Nevében nagyapja, II. (Vak) Béla (1131 – 1141) emléke élt. Apja 1161 táján a Tengermellék (Horvátország, Dalmácia) élére állította. II. Géza halála után a Kelet-Római Császárság ekkor alapos fordulatot hozott Béla sorsában. 1163-ban béke jött létre I. (Komnenos) Mánuel (1143–1180) és Béla bátyja, III. István (1162–1172) között, amelynek értelmében a basileus leánya, Mária számára jegyesül választotta Bélát, és udvarába vitte. Úgy tűnt ekkor, hogy sorsa végleg Bizánchoz kötődik. 1165-ben Mánuel trónörökösévé nyilvánította, mivel a császárnak akkor még nem volt fia. A herceg leendő basileushoz méltó nevelést kapott. Hanem a trónöröklés reménye 1169 őszén szertefoszlott: Mánuelt második asszonya fiúval ajándékozta meg, a későbbi II. Alexios (1180–1183) császárral. Erre Bélát elválasztották Máriától, s a basilissa húgával kárpótolták. Châtillon Ágnes (Anna), Konstancia antiochiai fejedelemnő és Châtillon Raynald keresztes lovag lánya 1170-ben nyújtotta kezét a nála alig idősebb Bélának. Ő ezután a "Magyarország, Dalmácia és Horvátország hercege" címet viselte; ezzel is a Bizánctól való lelki távolodására utalt.