Home Courses Pedagógiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Course categories: Search courses: A sport oktatásmódszertana - NTDI Teacher: Révész László YRG874 A pedagógus jelöltek tanulási sajátosságai Teacher: Dávid Mária M2FQW2 Neveléstudományi Doktori Iskola (IV/2. sz. kurzus) - Pedagógiai információforrások II. A pedagógiai kutatások informatikai háttérrendszere Teacher: Lengyelné dr. Rólunk - Neveléstudományi Doktori Iskola. Molnár Tünde CK9GNV Doktori Iskola (IX. sz. kurzus) - Multimédia programok, hálózat-alapú tanulás - FS_2019_TAVASZ Teacher: Forgó Sándor F1GBNC Teacher: Lengyelné dr. Molnár Tünde CK9GNV Teacher: Nádasi András PLRCG4 Teacher: Simándi Szilvia DZ80LF Teacher: Szabó Zsuzsanna JDAM51 Teacher: Szűts Zoltán fzrh0z Neveléstudományi Doktori Iskola (VIII. sz. kurzus) - A pedagógiai interdiszciplínák néhány újabb forrásterülete Teacher: Komenczi Bertalan TAX0HV Teacher: Lengyelné dr. Molnár Tünde CK9GNV Teacher: Simándi Szilvia DZ80LF Teacher: Szabó Zsuzsanna JDAM51
A társas viselkedést meghatározó pszichikus összetevők rendszere a szociális kompetencia, amely nagyon sok és sokféle motívum, képesség, készség, szokás, minta és ismeret együttese. Az elmúlt 10 évben jelentősen megnőtt azon kutatások száma is, amelyek célja nemcsak a viselkedést meghatározó szociális kompetencia életkori és nem szerinti jellemzőinek, hanem a változók közötti kapcsolatrendszer, a kapcsolatok időbeli változásának feltárása. E komplex kutatások eredményei kiváló alapot nyújtanak a különböző pszichés jellemzők óvodai és iskolai fejlesztését célzó programok kidolgozásának. Neveléstudományi doktori iskola elte. Ugyancsak egyre gyakrabban elemzik a szociális kompetencia kulturális sajátosságokból fakadó hasonlóságait és különbségeit, ám legtöbb esetben a – kulturális hatásoktól teljes mértékben nem elválasztható – családi háttér és az intézményes nevelés-oktatás folyamatában részt vevő szereplők (pl. kortárs, pedagógus) befolyásoló szerepét vizsgálják keresztmetszeti és longitudinális méréssel egyaránt. A képzési program keretében az alábbi területeken kerülhet sor kutatásokra: (a) A szociális kompetencia kognitív összetevőinek (pl.
(c) A véletlennel, a valószínűséggel és a bizonytalansággal kapcsolatos gondolkodás vizsgálata, a korrelatív és valószínűségi gondolkodás fejlődése, a gondolkodás hibái, naiv általánosítások és tévképzetek a korrelatív gondolkodásban, valószínűségi folyamatok megértése, reprezentációinak lehetőségei a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban. (d) A matematikai gondolkodás fejlődésének kritikus pontjai, a gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a matematika-tanítás újabb hangsúlyválásaival összefüggésben. A szöveges feladatmegoldás szerepe a realisztikus matematikai modellezés keretében, a belátás (heurisztika), az algoritmikus gondolkodás, a tanulók gondolkodási stratégiáinak fejlődése. (e) Az induktív és az analógiás gondolkodás szerepe egyes tantárgyak tanulásában. Analógiák és izomorf problémák, az analógiák szerepe a tudás többszörös reprezentációjában. Neveléstudományi doktori isola java. (f) A tartalmi tudás szerveződésének sajátosságai, a fogalomfejlődés, fogalmi megértés, fogalmi váltás tanulmányozása a természet- és társadalomtudományok néhány kiemelt, központi jelentőségű területén.
A képzési program keretében hasonló készségek és képességek meghatározására, értelmezésére és a fejlődési folyamatok felmérésére kerülhet sor. 2. Az iskolában elsajátított tudás szerveződése, minőségének jellemzése Az elmúlt években több egymást követő koncentrált vizsgálat irányult az iskolában elsajátított tudás minőségének, alkalmazhatóságának mérésére alkalmas eszközök (a természettudományi tudás alkalmazása, természettudományos tévképzetek, matematikai megértés, írásbeli szövegalkotás, történelmi gondolkodás, kritikai gondolkodás, valószínűségi gondolkodás, komplex problémamegoldás, bizonyítási képesség, következtetési sémák) kidolgozására, majd az empirikus elemzésekre. A PhD képzés keretében végezhető kutatási témák mindenekelőtt a következő területekre terjedhetnek ki. (a) A korábbi vizsgálatok kiterjesztése: új területek, tantárgyak és életkorok vizsgálata, újabb kontextusban, a háttérváltozók szélesebb körének elemzésével. Neveléselmélet | Neveléstudományi Doktori Iskola. (b) A komplex problémamegoldás képességének vizsgálata további életszerű helyzetekben, az iskolában elsajátított tudás és a problémamegoldás kapcsolata, a transzfer részletes elemzése, a kontextus és a strukturális tényezők szerepének vizsgálata.
Másrészt kisebb mintákon elvégzett, sok változóra kiterjedő felmérésekkel lehetőség kínálkozik az összefüggésék sokoldalú elemzésére. Az iskolai tanítási-tanulási folyamatok módszereinek fejlesztése, hatékonyságának javítása terén elsősorban az iskolában végzett fejlesztő kísérletek jöhetnek számításba, melyek módszertani keretei, technikái az intézetben ugyancsak kialakultak. Fontosabb kutatási témák 1. Neveléstudományi doktori iskola eger. A képességek fejlődése Az 1990-es évek végén számos képesség és készség felmérésére sor került, nagyrészt országos reprezentatív mintákon, keresztmetszeti adatgyűjtési technikát alkalmazva. A képességek nagyobb mintákon történő felmérését minden esetben az adott képesség elméleti tanulmányozása, szerkezetének leírása, az iskolai tanulásban és a tudás alkalmazásában betöltött szerepének elemzése, majd kisebb mintákon végzett pilot-study jellegű vizsgálatok előzték meg. A felmért fontosabb képességek és készségek például a kombinatív, a rendszerezési és a logikai képesség, az induktív gondolkodás, a szöveges feladatmegoldó készség és a mértékváltás valamint a különböző idegen nyelvi készségek.
5. Zenei nevelés A kutatási témához az egyetem két műhelyének kialakuló együttműködése teremt keretet. Az egyetem zeneművészeti karán folyó művészképzés, művésztanár képzés hátterében jelentős zenepedagógiai tapasztalat halmozódott fel. Másrészt a pedagógiai értékeléssel foglalkozó kutatói műhely vizsgálatainak spektrumában megjelent a zenei képességek felmérése. E két kutatási tradíció együttműködéséből fontos további kutatási területek indulhatnak ki. (a) A hangszeres képzés és a zenei nevelés kapcsolata. Bemutatkozás és küldetésnyilatkozat - Neveléstudományi Doktori Iskola. (b) A zenei képességek vizsgálata a zeneművészeti közoktatásban. (c) A zenehallgatás hatásának vizsgálata deviáns fiatalok körében.
döntés, kontroll) fejlettsége és fejlődése óvodások, általános és középiskolások körében. A fókuszba állított összetevő más szociáliskompetencia-összetevővel vagy környezeti tényezővel való kapcsolatának feltárása. (b) A szociális kompetencia érzelmi összetevőinek (pl. érzelmek kifejezése, megértése) fejlettsége és fejlődése óvodások, általános és középiskolások körében. A fókuszba állított összetevő más szociáliskompetencia-összetevővel vagy környezeti tényezővel való kapcsolatának feltárása. (c) A szociális kompetencia szociális összetevőinek (pl. kommunikáció, érdekérvényesítés) fejlettsége és fejlődése óvodások, általános és középiskolások körében. A fókuszba állított összetevő más szociáliskompetencia-összetevővel vagy környezeti tényezővel való kapcsolatának feltárása. (d) A szociális kompetencia egyes összetevőinek fejlesztését célzó program kidolgozása, a program hatásvizsgálata óvodások, általános és középiskolások körében. 2. Az érzelmek fejlődése és pedagógiai összefüggései Az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt azon kutatások száma, amik az érzelmek szerepét hangsúlyozzák a személyiségfejlődésben.
Enélkül a rizs kellemetlenül ragacsos lesz. Ehhez tedd a rizst egy nagyobb tálba, és önts rá bőven hideg vizet. Mosd át alaposan, a kezeddel kevergetve, sőt enyhén még morzsolgatva is az ujjaid között. Öntsd le róla a vizet, és ismételd meg ezt a lépést 5-7-szer, amíg a víz majdnem teljesen átlátszó nem lesz. A végén hagyd a rizst lecsöpögni egy szűrőben. Így egyrészt már a mosási folyamat alatt is valamennyi nedvességet magába szív a rizs, elég lesz a megadott víz a főzéshez. Másrészt viszont nem marad feleslegesen – és ami még fontosabb – nem megmérhetően víz a rizsen a mosásból. Jázmin kínai étterem pécs. Jázmin rizs és víz aránya A 200 g jázmin rizs kb. egy bögrényi, csakúgy, mint a 240 ml víz. Vagyis űrmértékre vetítve a rizs-víz arány 1:1. Ez első ránézésre jóval kevesebb víz, mint amit sok recept ír, de hidd el, ez a tökéletes jázmin rizs készítésének titka. Vagyis mérheted súlyra, akkor minden 50 g rizshez 60 g (vagy 60 ml) vizet kell adni. Vagy mérheted pohárral, akkor ugyanannyi vizet kell hozzáadni a főzéskor, mint amennyi a rizs volt.
Nagyon szeretjük a kínai ízvilágú ételeket, azonban kevés helyen lehet hozzájutni olyanhoz, ami igazán finom. Ezért készült most ez a számunkra tökéletes itthoni változat. Előkészület: 30 perc Főzés/Sütés: 1 óra Összesen: 1 óra 30 perc Adag: 4 fő A szecsuáni csirkéhez: 50 dkg csirkemell 10 dkg gomba 10 dkg fafülgomba 10 dkg répa 10 dkg zöldség 1 fej vöröshagyma 1 - 2 db nagyobb, érettebb paprika (ebből az egyik ízlés szerint csípős is lehet) 2 - 3 gerezd fokhagyma ízlés szerint só ízlés szerint őrölt fekete bors 2 - 3 ek. szójaszósz 1 dl fehérborecet 1 csipet gyömbér 2 - 3 ek. olíva olaj 1 ek. kukoricakeményítő A rizshez: 1 - 1, 5 bögre rizs 2 - 3 db tojás ízlés szerint só A készítés előtt fél-egy órával a fafülgombát forró vízbe beáztatjuk és lefedjük. » Gyorséttermek, ételbárok. A csirkemellet csíkokra szeleteljük. Ezt követően a szójaszószt, a borecetet, a borsot, a sót és a gyömbért összekeverjük, ebben áztatjuk be a húsokat fél órára. Egy wokban 1 evőkanál olíva olajat felhevítünk és erre tesszük rá az előzőleg csíkokra vágott, leszűrt csirkét, amit 3-5 perc alatt kérgesre pirítunk.