A ránk maradt szórványos dokumentumokból is kitűnik, hogy e birtokokon a lakosság lélekszáma nemhogy nem csökkent, hanem erőteljesen növekedett a természetes szaporulat és a más ter-ekről történő beköltözés következtében (Kecskemét pl. 1570: lett szultáni birtok, 1546: 471, 1559: 502, 1562: 780, 1580: 1421 lakosa volt). A Szolnok és Szeged közötti ter-en nem állomásozott állandó katonaság, a tör. jelenlétet csak az évi 3 ezer akcse jövedelmet húzó →kádi képviselte. Az egyes szultáni birtokokon élők ált. azt is elérték, hogy az egyénekre kivetett adók helyett átalányösszeget fizessenek (Kecskemét pl. 300 ezer akcsét, 6 ezer m. Ft-ot fizetett a szultán kincstárába). Ez az összeg a viszonylag biztos körülmények között élőknek nem jelentett túl nagy megterhelést. Jövedelmükből arra is futotta, hogy adózzanak a kir. Szpáhi jelentése – Konyhabútor. Mo-on élő földesuraiknak, az Egyh-nak és a m. végváriaknak is. A ~okon élőknek nem az időnként megismétlődő magyar v. török portyák, hanem az átvonuló, esetleg egy időre ott telelő hadak s a tör.
szolg-ban álló krími tatárok jelentettek megpróbáltatást. Az utóbbiak ellen a szultán védlevele is hatástalan volt. Annak, hogy épp a Duna-Tisza közén jöttek létre ~ok, vsz. biztonsági, gazd. s talán etnikai okai vannak. Cegléd, Dévaványa, Halas, Jászberény, Kecskemét, Kőrös, Mezőtúr viszonylag távol estek, s így védettek voltak a végvári harcoktól. Ideális ter-ek voltak az állattartás számára, s a Porta a Ny-i piacokra hajtott állatokra kivetett vámokból az évi adókon túl jelentős összegekhez jutott (Szegeden évente átlag 74. 550, Budán 85. 000, Vácott 46. 000 akcse). A 13. sz: a →tatárdúlás után betelepülő →kunok (ellentétben a korábban betelepülő más etnikumokkal, pl. a besenyőkkel), jelentős tömbökben, nem szétszórtan éltek a Duna-Tisza közén, a Tisza, a Maros és a Körös mellékén. Így nyelvüket bizonyos szinten a tör. kor végéig megőrizték. Bizonyíték erre a →kun Miatyánk, a Halasi ének és a különböző köszönő és köszöntési formulák. F. I. T. Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják.
defterdár Török adóügyi főtisztviselő, a telekkönyvi és adónyilvántartás vezetője: Egy levelet hoztam Haly basának a lippai defterdár tól. (Jókai) Történelmi szakszó, az oszmán -török defterdar a defter (adólajstrom) származéka a perzsa eredetű -dar képzővel. Defterdár fogalma Török adószedő. Részletek Szerző: Anonymous Közzétette: Vizsgá Megjelent: 2008. január 03. Módosítás: 2008. Találatok: 2337... defterdár: A Török Birodalom központi pénzügyigazgatásának vezetője, s rajta kívül az egyes tartományok ( vilajet ek) pénzügyei legfőbb intézőjének neve. A 15. sz. A pasalik főtanácsa, a legfőbb hatóság divánnak neveztetett, melynek elnöke maga a pasa, tagjai a ~, kádi, janicsár aga, a gyalog s lovasok főtisztjei voltak. A kádi csak ott lakott a kerületben, hol elég biztonsaga volt. Mint a nagyvezirnek és ~ nak, ugy neki is megvan a saját külön divánja, melynek tagjai a janicsárság törzskari tisztjei, u. m. a kul kjája (az aga helyettese), a szejmen basi, számszundsibasi, zagardsi basi, turnádsi basi és a bas csaus.
A meredek lejtő aljában, nagy fák árnyékában megbúvó, kissé nyirkos és hűvös tisztáson a szokványos erdei pihenőkhöz képest sok padot és asztalt, valamint több nagyméretű fedett pavilont és tűzrakó helyet találunk. A környéken több hasonló pihenőhelyet is kiépítettek ugyanilyen pavilonokkal (egyet például a Gaja-patak Római-fürdő feletti szakasza mellett), a K jelzésen kelet felé haladva, a Vadalmás-forrástól pár száz méterre fekvő tágas réten pedig egy külön táborhelyet létesítettek, ahol még futballpálya is van. Bakonynána római fürdő parkolás miskolc. Nyitvatartás Ma nyitva vasárnap 00:00–24:00 hétfő 00:00–24:00 kedd 00:00–24:00 szerda 00:00–24:00 csütörtök 00:00–24:00 péntek 00:00–24:00 szombat 00:00–24:00 Tömegközlekedéssel Bakonynána felől: a Zircről közlekedő busz végállomásánál, a Bakonynána, Petőfi Sándor utca megállónál kell leszállni. Jásd felől: a buszról a Jásd, autóbusz-váróterem megállónál szálljunk le. Megközelítés Akár Bakonynánáról, akár Jásdról indulunk, az Országos Kéktúra K jelzését kövessük, majd az utolsó száz méteren a K● jelzést.
Bakonynána - Csengő-hegyi kilátó megközelítés - képek - térkép - gps Bakonynána közelében található a Csengő-hegyi kilátó. A Felsőpere – Alsópere – Bakonynána háromszögben található Csengő-hegy közel 4 km hosszú. GPS: 47. 248404 17. Bakonynána római fürdő parkolás budapesten. 967948 Megközelítés: A hegy megközelíthető a 82-es főútról Olaszfalu felé letérve, vagy Bakonynána felől érkezve Alsópere irányába. GPS koordináták 46. 9853 17. 9797 Nyitvatartás 0 – 24 Belépők ingyenes Panoráma 4/5 Gyalog 3/5 Bringával Autóval Kilátó A kilátótól remek panoráma tárul elénk, látható a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy is! A Csengő-tető és az ott magasodó kilátó mindenképpen megér egy erdei sétát, a kerékpárosoknak pedig kellemes terepet is nyújt, ám ha választani kellene a környék kirándulóhelyei és túralehetőségei között, akkor mindenképpen a bakonynánai Római-fürdő meglátogatását javasoljuk. Megközelítés, parkolás: … … …. Bakonynána a Gaja-szurdok egyik legszebb, sváb hagyományokkal rendelkező települése, a Balatontól 45 km-re.