Ebből a mennyiségből jutott az oldalára is. A tetejét kakaóporral és kávébabbal díszítethetjük. Tipp: A kávé mennyiségét csökkenthetjük, bár a mascarpone és a tejszín semlegesíti az ízét
Energia 288 kcal Zsír 19. 9g Szénhidrát 15. 7g Fehérje 12. 7g
A félretett krémmel a torta oldalát is bevonjuk, majd a torta tetejére kakaóport szitálunk. Mutatósabb lesz a kakaóporos felület, ha a torta tetején a krémet nem kenjük teljesen simára, hanem kicsit "kócosra" hagyjuk.
A zsinagógákat jellemző másik fontos építészeti jellemző a stíluskeresés volt. A zsidóság szerette volna az épülettípus karakterét megtalálni és megalkotni. A XIX. század több kísérletet is hozott, de a keleties minták újraélesztése bizonyult tartósnak. Index - Belföld - Megújult a zsinagóga a Rumbach Sebestyén utcában, egy gombnyomással koncertteremmé alakul. Előbb a klasszicizmusba könnyedén illeszthető egyiptomi mintát vették át, majd a móros homlokzati díszítés vált Közép- és Kelet-Európa szerte uralkodóvá. Pesten az első példája ennek az 1859-ben átadott Dohány utcai zsinagóga. A neológok temploma azonban nem elégítette ki az egész izraelita közösség igényeit, mert az ortodox szertartásrendre alkalmatlan volt a berendezése, ezért a konzervatívok inkább maradtak a Károly körúti Orczy-ház udvarán álló rozoga imaházban. A hitközség elöljárósága többször is ígéretet tett egy, a régi szertartásrendre is alkalmas zsinagóga felépítésére. 1867 nyarán aztán az ügy lassúságát megelégelve a konzervatívok egy 24 fős csoportja megvásárolt egy telket a Rumbach Sebestyén utcában, majd ősszel felállították a "Zsinagóga Építő Bizottmányt".
Rumbach utcai zsinagóga A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. A mérnök az ókori hagyományokat követve centrális teret tervezett, melynek középpontjában a tóraolvasó pultot helyezte el. Ezt a bima vagy almenor néven is ismert emelvényt három oldalról a hívek padsoraival fogatta közre. Rumbach sebestyén utcai zsinagoga . A vallási előírások és a szokásjog alapján az első emelet magasságában a női karzatokat alakították ki. A Rumbach elkészülte után a befogadás szimbólumává vált, ahol a vidékről Pestre felköltöző és a két világháború között az elcsatolt területekről érkező menekültek egyaránt otthonra leltek. Magyar nyelvű emléktábla emlékeztet azokra a zsidókra, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze, mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyeck-Podolszkba szállítottak a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket. Az épület a második világháború óta romos volt, 1959 óta nem használták vallási célokra. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be.
A forgalmas és keskeny utca egyik telkén viszont zsinagógaépítészetünk egyik legjellegzetesebb épülete magasodik. A Rumbach Zsinagóga a látogatók számára is megnyílik | Szombat Online. A Löffler Sándor és Löffler Béla által tervezett Kazinczy utcai zsinagóga a leginkább hagyománytisztelő, a nagyon szigorú szabályok szerint élő közösség számára készült 1912–1913-ban. A belső teret Róth Miksa által festett ablakok díszítik, az épületegyüttesben pedig nemcsak zsinagóga, de imaház, székház, óvoda, talmudiskola, mészárszék és egy mikve (fürdő) is van. A Kazinczy utca egyik legszebb épülete a szecessziós stílusban épült zsinagóga, amiben Róth Miksa-ablakok vannak Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest A Kazinczy utcai zsinagóga belső terét a Löffler fivérek és a korabeli pesti iparosok készítették Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest
Ez egyrészt annak tudható be, hogy a zsinagógát hosszú évekig állványok és építési hálók borították, másrészt a Rumbach utcáján sokszor tényleg csak átrohanunk, és mivel az épület egy zárt sorú telken áll, így kevésbé figyelünk fel rá. A zsinagógát az egyik leghíresebb bécsi szecessziós építész, Otto Wagner tervezte, alig 27 évesen, ez az épület volt élete első nagy projektje. Miközben a pesti hitközség megbízott az építészben, a városi tanáccsal nem volt ilyen szerencséje: egészen új szerkezetekkel és technikákkal látta el az épületet, viszont itthon még nem volt olyan szakértő, aki ezeket ellenőrizni tudta volna, ezért a fiatal építésznek személyesen kellett vállalnia, hogy a zsinagóga 150 év múlva is állni fog. Átadták a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. A bizánci és mór jegyekben, vörös, kék és arany színekben bővelkedő zsinagóga 1874-ben nyitott meg Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest A nemrég felújított zsinagógában a tér egyetlen gombnyomásra képes koncerthelyszínné válni Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest A leginkább hagyománytisztelő: a Kazinczy utcai zsinagóga Budapestiként a Kazinczy utcába leginkább csak hétköznap délelőtt vagy turistaszezonon kívül merészkedünk be – vagy ha az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar hallgatói vagyunk, mert az utca minden más időszakban hemzseg a turistáktól.
…és bábeli könnyei A világháborúban a zsinagóga nem szenvedett komoly sérülést. A visszatérők adományaiból már 1946-ra sikerült helyreállítani az épületet. A Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke, Sós Endre író-újságíró azonban az épület életveszélyes állapotára hivatkozva 1959-ben mégiscsak lezáratta a templomteret, amelyet raktárrá alakíttatott át. Az elhanyagoltság miatt a tetőzet és a kupola húsz év múlva be is omlott, súlyosan megrongálva a tóraszekrényt és a női karzatot, amelynek jelentős része le is szakadt. Mivel 1982-ben az utcai részen működő imaterembe ismeretlen elkövetők betörtek, így a megmaradt, 10-15 hívőből álló közösség jobbnak látta átköltözni a Wesselényi utca 7. szám alatti Goldmark Terembe. A hitközség 1988-ban adta el a romos, sok helyen aládúcolt épületét a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak, amely 500 millió forintból próbálta felújítani az egykori templomot. Konferencia-központtal felturbózott irodaházzá kívánták átalakítani a szebb napokat látott épületet.
1872-ben épült, az 1868-as zsidó kongresszust követően a magyarországi zsidó irányzatok között kialakuló ellentétek álltak megépülésének hátterében. Az ország zsidósága a kongresszus után ortodox, status quo ante és neológ hitközségekre szakadt. Az ortodox és a status quo zsidók nem fogadták el magukénak a Dohány utcai zsinagógát. A "Dohánnyal" való versengés szellemében a status quo közösség révén született meg a "Rumbach zsinagóga" a híres bécsi szecessziós építész, Otto Wagner tervei alapján. (Forrás:) További információk: Parkolás: utcán fizetős A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
A változtatás jogát fenntartjuk!