Így tud majd Nimród érkezése valóban a Tökéletes Pillanatban, az Elrendelt Időben a szellem világából az anyag világába átvarázsolódni, a Pilis szent hegyeinek mélyéből! Hozzászólás Powered by Facebook Comments
Faltisz Alexandra a legfoglalkoztatottabb magyar meseillusztrátorok egyike. Hat kötetének és mesenaptárjának mintegy 100 alkotása "Mesékben élek" címmel látható december 5-e óta a MagHáz kiállító termében és a városi könyvtárban. A tárlatot január 6-áig tekinthetik meg. A megnyitóra pedig december 14-én 11 órakor kerül sor. "1962-ben születtem Pécsett – írja Faltisz Alexandra. – 1987-ben végeztem a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán. Gyerekkorom óta mesékben élek, meséket rajzolok, néha írok is. Számomra a soha el nem múló szerelmet a mesék jelentik. Mese a kislányról 5. Ez a munkám, a hobbim, az életem. Őszinte hittel vallom, hogy egy jó és szép könyv elkísér egy életen át, mint ahogy az én életemet, látásmódomat is meghatározták a gyermekkori olvasmányok, és a hozzá tartozó illusztrációk. Éppen ezért hatalmas felelősségnek tartom, hogy csak olyan munkát adjak ki a kezem közül, amit nyugodt szívvel adnék a saját gyermekem kezébe is. Főként mesekönyv illusztrációval foglalkozom, de készítettem animációs filmeket, báb- és díszletterveket, kőszínházi előadásokhoz jelmez és látványterveket is.
A kislány megállt a hatalmas torony előtt és kis kezeivel erősen belekapaszkodott az angyal szárnyaiba. Az angyal látta, hogy megijedt a látványtól, ezért biztató mosollyal megkérdezte: – Na, itt vagyunk hát, nem mész be? Azt kérted, vezesselek a Toronyhoz, mert beszélni akarsz a Királlyal. – Tudom. Már megyek. Csak vártam egy pillanatig, mielőtt … – s már indult is apró kis lábait szaporán szedve a díszes indákkal díszített óriás aranykapu felé. Az angyal a bejáratig kísérte. – Innen egyedül kell menned, hisz tudod. Könyv: Mese a kislányról, aki nem akart felnőni (L. Molnár Edit). A kislány hátranézett, rámosolygott az angyalra s öntudatosan nagyot biccentett. A Teremben azonnal megszűnt a hangos zsivaj, mikor a pöttöm lány belépett. Senki nem számított a váratlan látogatóra, különösen nem ilyen apró termetű emberke személyében. A Mágusok Tanácsa – vagy, ahogyan a Birodalomban sokszor hívták őket, a Tizenkettek – a középen álló nagy kerek márványasztal körül ült. Csak egy hely állt üresen, egy nagy vörös támlás szék, melynek háttámláját ragyogó türkizkék fényű gyűrű díszítette.
Az író, üzletember, reklámszakember, a magyar irodalom mecénása Bródy Sándor nyolcvankilencedik életévének betöltése után halt meg szombat éjjel - tudta meg a családtól a. Édesapja, Bródy János a magyar lóversenysport és gabonakereskedelem kiválósága volt, nagyapja pedig a híres író Bródy Sándor volt. 1933-ban született Budapesten, majd 1947-ben negyedikes volt, amikor édesapja hivatalos útlevéllel Svájcba küldte a fiát néhány hónapra. Ez az utazás Vas Zoltán miniszter titkára révén jöhetett létre. Innen 15 évesen egyedül továbbutazott Amerikába, ahol egy év múlva már édesapja és húga, Zsófi is csatlakozott hozzá. Édesanyja 1953-ban érkezett meg Párizsból. Alexander itt érettségizett le, majd a Princetoni Egyetemre iratkozott be. Hamar beilleszkedett az amerikai társadalomba. Meghalt Szkárosi Endre - Könyves magazin. Életre szóló barátságokat és ismeretségeket kötött. Neumann Jánoséknál találkozott egy ebéd alkalmával Einsteinnel. Greta Garbót Gombaszögi Elláéknál ismerte meg - írja a Wikipedia az életrajzában. Az Egyesült Államokban felvette az Alexander Brody nevet, 1953-ban végzett a Princeton Egyetem Woodrow Wilson diplomáciai karán kínai nyelvből, történelemből és filozófiából.
A művész születésnapjára a összeállítást közölt A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora címmel. Minden bizonnyal sok magyar ember, nem a legfiatalabb korosztályból, legalább ötvenet ismer ezek közül, és a dallam is eszébe jut. Bródy Especiál – eddig soha nem hallott felvételek, másképp!. Érdemes elolvasni a szórakoztatóan tartalmas összeállítást! A magunk részéről három dalát-szövegét idézzük fel, számunkra mindegyik többet mond, valahányszor meghallgatjuk. Kiemelt képünk szerzője: Csóti Rebeka/ Post navigation
(…) Konfliktusa Bródy egész életének, életművének alapvető gondja. Küzdelem a félfeudális és újkapitalista Magyarország ellen. " ( Magyar Nemzet, 1959/ 91. 9. ) "Ez a színmű valahol Csehov, Gorkij mélységével, az orosz klasszikusok emberábrázoló erejével rokon. De ugyanakkor jellegzetesen pesti darab. " Ádám Ottó ( Film Színház Muzsika, 1959/ 16. 4. ) Gábor Miklós, Vass Éva és Gyurkovics Zsuzsa – fotó: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) Ádám Ottó rendezésében tévéfilm-adaptáció is készült a műből 1974-ben Tímár Béla, Paudits Béla, Schütz Ila, Andai Kati, Némethy Ferenc főszereplésével, amely itt nézhető meg. A tanítónő "Tóth Flóra sorsa a múltról, az egykori Magyarországról tart tükröt jelenünknek. Aki kíméletlen tükröt tartott a jelennek – Bródy Sándor művészete. " Kazimir Károly ( Film Színház Muzsika, 1966/ 39. ) "Bródy mert szakítani a népszínművek hagyományos, idilli parasztábrázolásaival. A hófehérre meszelt falak, a muskátli virágos ablakok falujának képe helyett a sárdagasztó valóságot idézte meg a színpadra. Száműzve a hamis romantikát, a falu urait a maguk mivoltában ábrázolta.
Fennhéjazóan dölyfösek, könyörtelen primitívség határozza meg tetteiket. Szellemi tunyaság ül a módos portákon, az eszem-iszom mellett csupán a kártyalapok zizegnek. Ebbe a világba csöppen bele a kis tanítónő, Tóth Flóra. Tele hivatástudattal, a gyermekek iránti ragyogó szeretettel. Bródy Sándor nagyszerűen leplezi le az urakat, a szolgabírótól a káplánig. Sorra kerülnek le róluk az álerkölcsösség álarcai. Mindegyikük csupán a nőt látja Flórában, s igyekszik magának megkaparintani. Amikor pedig szerelmi ostromaik kudarcot vallanak, összefognak ellene. " ( Népszava, 1966/ 214. 2. ) Skicc A tanítónőhöz – fotó: Magyar Nemzet, 1966/ 227. 11. Arcanum 1966. szeptember 23-án Budapest hosszú idő után ismét Bródy-darabbal dobbant. A szerző legélesebb, legkarcosabb színművét, A tanítónő t tűzi műsorra a progresszióktól meg nem riadó, kísérletező és pazar alkotói gárdával operáló Thália Színház. Polónyi Gyöngyi (Tanítónő), Latinovits Zoltán (Ifjú Nagy), Dajka Margit (Nagyasszony), Kozák András (Tanító), Peti Sándor (Kántor), Hacser Józsa (Kántorkisasszony), Kovács Károly (Főúr), Mécs Károly (Káplán), Temessy Hédi (Hray Ida), Buss Gyula (Szolgabíró) szereplésével a mű hatalmas sikert arat.
Fizess, Szent Lélek. Sok volt egy kicsit Ez a bús, bolond ingyen-szerelem. Im, megérkeztünk s véres árnyékok Cikáznak rózsás Pünkösd-reggelen. " Az isteni szeretetnek átformáló, alakító ereje van, s akit megérint új emberré születik… "élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem" /Gal 2, 20/. Jézus Krisztus jelenléte nemcsak, hogy átformálja, hanem cselekvésre is sarkallja az embert. Az átformált Krisztus követő ember nem lehet tétlen, állandóan cselekszik Istenért, felebarátért, világért, egyházáért, önmaga és mások üdvösségéért még akkor is, ha a kereszt terhe alatt elesik. Urunk jelenléte elég ahhoz, hogy újra felálljon. Aztán hanyatlóban volt a nap, s az apostolok kérték Jézust, hogy bocsássa el a tömeget, majd a Mester azt mondja: "adjatok nekik ti enni" /Mt14, 16/. S ez a harmadik aprócska öröm. Vagyis micsoda megváltónk van! Olyan megváltó, aki tudja, ismeri testi szükségeinket is, és azokat is be akarja tölteni. Öröm lehet ez számunkra, hiszen nem csak lelki dolgokkal kereshetjük meg Őt, hanem a mindennapok testi szükségleteivel is.