Ma ünnepelné (a szám szerint százharmadik) születésnapját a valaha élt egyik legsikeresebb magyar írónő, Szabó Magda. Ebből az alkalomból írok most róla; egyrészt, mert ha valakit, őt igazán érdemes – ahogy a Pszichoforyou-nál mondjuk – a pszichológia fénytörésében szemlélni. Másrészt pedig azért, mert nagyon hiányzik. Gyerekkorom óta imádok olvasni. Ennek megfelelően rengeteg könyvem van. A rengeteg könyvvel pedig együtt jár az állandó dilemma: melyik kapja a legelőkelőbb helyet? Melyiket lehet magasabb polcra, vagy (kimondani is szörnyű) a hátsó sorba tenni, ahol ritkábban nyúlok majd érte? Bárhogyan is rendezem a "könyvtárat", összesen három eset van, amikor nincs kétség: a legkönnyebben elérhető, legjobban látható helyeken maradnak a szakkönyvek, a Harry Potter – és Szabó Magda kötetei. Szabó Magda soraira ugyanis mindig szükségem van, és mit sem von le az értékükből, ha ezredszer olvasom őket újra. Nem csak azért, mert számomra egyike azoknak az íróknak, akik a legszebben használták a magyar nyelvet, hanem azért is, mert Szabó Magda értette a lélek hangját és titkait, és úgy tudott mesélni róluk, ahogy senki más.
Az ember hibázik. Szülőként meg aztán különösen. Ez a gondolat pedig óriási tabu volt, egészen az elmúlt néhány évtizedig. Ma viszont már könnyedén, talán túl könnyedén is kimondjuk egy-egy megoldatlan belső konfliktusunkra: erről is a szüleim tehetnek. De ha ők tehetnek, vajon mi ennek az oka? Mennyit tudunk arról, miért olyanok ők, amilyenek; miért neveltek minket úgy, ahogyan tették? Vajon ha regényt írnánk az életükről, mi derülne ki az utolsó fejezetben? Generációk a szakadék szélén Generációs szakadék – mondjuk sokszor, ha szóba kerül X és Y, Y és Z generáció egymáshoz való viszonya. Nem értjük egymást, elbeszélünk a másik mellett, "bezzeg a mi időnkben nem így volt ez" – a különböző korcsoportok együttéléséből napi rendszerességgel adódnak a félreértések és a konfliktusok, nem csak a családokon, hanem a társadalmon belül is. A szakadék szélén pedig a két szemben álló hadsereg, akik nem tudnak közelebb kerülni egymáshoz. Szabó Magda Mózes egy, huszonkettő című könyvében is hasonló a helyzet: három generáció tagjai feszülnek egymásnak testben és lélekben, gyerekek, szülők és nagyszülők, mind a maguk igazát üvöltve, és a másikét meg nem értve.
Szabó Magda novellái tanulságosak, úgy érzem, minden egyes műve – legyen az novella, vers vagy regény – hozzájárul ahhoz, hogy a legrosszindulatúbbnak ítélt motiváció mögött is meglássuk a tudatosságot, megértsük a másik ember döntéseit, felismerjük a ki nem mondott szavakon túl az érzéseiket. Az Alvók futásában Szabó Magda felhívja a figyelmet az idősekkel szembeni érzékenyítésre, a generációk közti kommunikáció fontosságára. Regényeihez hasonlóan ezúttal ismét a női sorsok kerülnek előtérbe, erős női karaktereket fest, akik nem szorulnak megmentésre, mégis hétköznapi figurák, kisemberek, rengeteg titokkal és misztikummal. Szabó Magda szobra Szabó Magda öröksége Bár az írónő népszerűsége töretlennek tűnhet itthon, külföldön sokkal nagyobb a megbecsültsége Papp Gábor Zsigmond műfordító szerint, aki megrendezte az írónő külföldi ismertségét feldolgozó Szabó Magda világsikere című dokumentumfilmet. Magyarországon helytelenül lektűrként kategorizálják Szabó Magda könyveit már az '50-es évektől a korabeli irodalmárok: Az őz és a Freskó sikerét elismerik, de hamar megtorpanást vélnek felfedezni az írói stílusban, történetmesélésben.
A fűzfavesszőket a népművészet és a népi építészet is régóta alkalmazza alapanyagként. Az élőfűzvesszőből házilag is könnyen készíthetők - főként díszítőelemként funkcionáló - kerítések, korlátok, boltívek kertünkbe. Ehhez szeretnénk néhány ötlettel szolgálni. Az élőfűz kerti díszekről Nyugat-Európában nagy hagyományai vannak e különleges, ám mégis egyszerűen elkészíthető kerti alkotásoknak. Egyes német csomagküldő katalógusokból borsos áron lehet rendelni fűzvesszőket, amelyekből házilag alakíthatunk ki kisebb kerítéseket, főleg díszítő funkciójú korlátokat, boltíveket vagy gyerekek számára kunyhókat. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. A fűzvesszőket az előzetesen elkészített tervrajzok alapján egymáshoz erősítjük; ahol lehet szövéssel, ahol nem, ott drótozással. A függőleges állású vesszőket a földbe ássuk, ezeket fogják merevíteni a vízszintesen hozzájuk erősített vesszők. A fűzfélék nagyon könnyen gyökeresedő növények, így azok a vesszők, melyek a földbe kerülnek, tavasszal nagy valószínűséggel begyökeresednek és kilombosodnak.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk! Szólj hozzá a cikkhez! Kerti gipszdekorációk házilag - Ezermester 2017/7. Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez! Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz. Kerti szobrok A díszkertek alapvető feladata, hogy rekreációs teret biztosítsanak, azaz a benne tartózkodókat pihentessék, megnyugtassák, olyan élménnyel gazdagítsák, amelyek jó hatással vannak lelki...
A vesszőkből az elképzelt kerítéseket, korlátokat mindenképp lombmentes állapotukban alakítsuk ki, tehát ehhez az alapanyagot késő ősz, és kora tavasz között szedjük. A késő őszi és a fagymentes téli napok a legalkalmasabbak erre a tevékenységre, ekkor ugyanis még igen magas a vesszőkben a tartalék tápanyagok aránya, ami a sikeres kihajtáshoz elengedhetetlen lesz tavasszal. Kora tavasszal is szedhetünk még fűzvesszőket, ám ekkor már nagyobb az esélye annak, hogy a leszedett vesszőkben megindult az első melegebb napok hatására a nedvkeringés, és emiatt a vesszők nem hajlíthatók, hanem elpattannak. Ekkor már alkalmatlanok a megmunkálásra, így újabb egy évet kell várni arra, hogy megfelelő alapanyaghoz jussunk. Kerti díszek, kerítések élőfűzből - Ezermester 2007/12. Csak a képzelet szabhat határt Legegyszerűbben kerítést készíthetünk fűzvesszőkből. Ezt kombinálhatjuk úgy, hogy bizonyos formákat készítünk, játszva a vesszők magasságával. A kerítésbe a képeken látható módon különféle mintákat is beleszőhetünk. A vesszőket nem csak egyesével, hanem kötegelve is felhasználhatjuk korlátok, élő boltívek stb.