Aztán amikor a szovjetek parancsba kapták a laktanya elhagyását, némi üzemanyagot locsoltak a tankokba, amik elsőre beindultak, legurultak a helyükről, és indultak vissza a Szovjetunióba minden mással együtt. Amit a szovjetek meghagytak maguk után, azt 1996-ig őrizték, ezután indult a terület szétrablása, amit szó szerint kell érteni. Ami fából vagy vasból volt, azt vitték: ajtó, ablak, parketta, korlát és vezeték sem maradt érintetlenül, így minden a falakig csupaszítva maradt meg az utókornak. Deagostini legendás autók. A MiG-ek helyett a színes tévé érdekelte a környékbelieket Rögtön a 8-as főút felől behajtva is ezzel találkozunk az egykori ellenőrzőpont épületében, aminek már csak a betonváza maradt. Sorompó, kerítés már sehol, viszont szellemvároshoz mérten elég nagy a forgalom. Autók és teherautók jönnek-mennek mellettünk az egykori laktanyaépületek irányába a bekötőúton, de a szomszédos repülőtéren is elég nagy a nyüzsgés, érkezésünkkor ugyanis még pont ment az első és egyben utolsó balatoni Air Race egyik eseménye, amihez a szervezők a szentkirályszabadjai repteret használták.
Jelenleg ez, illetve a katonaváros egyik csücskébe telepedett ipari telephely jelenti az életet – az akácfákon, illetve főként nyulakon és vaddisznókon kívül. Ennek ellenére nem annyira áll a pripjatyi hasonlat, és ami miatt a kísértetiesség is hiányzik a városból, hiszen nem a drámai módon megszakított mindennapok szellemét érzi az ember, csak a kibelezett betonroncsokat látja.
A helyiek csak Kis-Moszkvának nevezték, valójában a ma is ismert legpusztítóbb erejű fegyvereket tárolták Veszprém tőszomszédságában az erdő mélyén a szocialista rendszerben. Magyarországon öt ilyen helyszínről tudunk: Kunmadaras, Kiskunlacháza, Császár, Tab és Tótvázsony, pontosabban a Tótvázsony és Nagyvázsony közti erdős terület. Bővebben… A Magyar Kerékpáros Szövetség vizsgálatot indít az I. Elhagyatott helyek veszprém megye 10. Grand Gella Giro Kupán vasárnap történt tömegbaleset ügyében. A londoni olimpikon Lovassy Krisztián is szenvedő alanya volt annak a vasárnapi tömeges bukásnak, amely egy amatőr országúti kerékpárversenyen történt Tótvázsony és Balatonszőlős között. Tömeges bukás történt vasárnap az 1. Gella Kupa amatőr országúti kerékpárversenyen a Tótvázsony és Balatonszőlős közti lejtmenetbenmelyen, ahol mintegy 50 résztvevő esett el. Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint a balesetben 19-en sérültek meg. A Magyar Falu Program keretében, hazai finanszírozásból újult meg a 7304-es Balatonfüred-Tótvázsony összekötő út 7, 9 kilométeres szakasza.
Nagyobb térképre váltás Nagy része felújított, lakópark lett belőle, főleg a repülőtérhez közeli részek vannak használaton kívül, romosan. Képek+leírás: forrás: Dpeter panoramio Nem találták a bejáratot a tököli laktanyához -
Egyébként az elnevezésnek semmi köze nincs a rómaiakhoz és soha nem is működött itt fürdő. Jásd és Bakonynána felől közelítsünk! Veszprém Ha minden kötél szakad, maradjunk a királynék városában! Az utóbbi években rendkívüli felújításokon ment át a belváros, így ha még nem tettük, fedezzük fel boltíveit, lejtős szűk utcáit, új fagyizóit, lépcsőit, csodálatos panorámát nyújtó kilátópontjait. Tippként érdemes megnézni videó sorozatunkat a városról! Nem lehet megunni! Tapolca A Malom-tó partján andaloghatunk kedvesünkkel, majd este egy étterem teraszáról gyönyörködhetünk a szépen kivilágított parkban. Különleges helyszínen, a település szívében található a Tavas barlang, melynek egyes részeiben csónakázhatunk és élvezhetjük a rendkívül tiszta levegőt. Borostyán-kút kápolnája és kálvária, Bakonybél Zirc közelében található a település, ahol minden bizonnyal a leghíresebb zarándokhely a kápolna. Tótvázsony – hirbalaton.hu. A kápolna előtt három forrás fakad, amelyeket kicsiny, kőből rakott medencével foglaltak kútházba.
A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. Fotó: Ferencváros népművészeti programokkal ünnepel Népviseleti felvonulással és népzenei műsorokkal ünnepli Ferencváros június 2-án a nemzeti összetartozás napját. A Bartók Táncegyüttes tagjai a testvérvárosok? Magyarkanizsa, Beregszász, Sepsiszentgyörgy és Királyhelmec? delegáltjaival közösen mutatják be a különböző tájegységek öltözeteit. A népviseleti felvonuláson díszes zenei kísérettel az egyes tájegységek néptánc- és népzenei kultúráját is megismerheti a közönség. A felvonuláshoz bárki csatlakozhat. A nap folyamán lesz Agócs Gergely-koncert, amelyet a Bartók Táncegyüttes műsora követ, majd a Góbé zenekar zenél. A népviseleti felvonuláson és az élő népviseleti bemutatón közreműködik Izsák Zoltán Sotiris gyűjtő, Navratil Andrea, Nemes Szilvia, valamint a Bartók és a Ludovika Táncegyüttes.
2021-06-04 07:53 1920. 06. 04-én az oly sokszor a frontokon legyőzött népek, tort ültek a katonailag le nem […] The post A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA appeared first on Vitézi Rend. Forrás: Tovább a cikkre »
Budapest, 2020. június 4. - A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, ünnepi megemlékezést tartott a Rákóczi Szövetség a Bölcs Várban. Az eseményen beszédet mondott Gerhardt Ferenc az MNB elnökének főtanácsadója, a jegybank volt alelnöke, Gulyás Gergely miniszter, Székely János megyéspüspök és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, aki egy többezer " Magyar vagyok... " kezdetű, a jövőnek szóló üzenetet tartalmazó időkapszulát adott át megőrzésre a Magyar Nemzeti Banknak. Június 4-e nemzeti emléknap Magyarországon, amelyen az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezik az ország. A Rákóczi Szövetség a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából többezer magyar ember jövőnek szóló üzenetét gyűjtötte össze, melyet ünnepélyes keretek között egy zárt időkapszulában helyezett el. Az eseményen felkérték Gerhardt Ferencet az időkapszula és a benne szereplő sokezer üzenet megőrzésére. Gerhardt Ferenc beszédében a magyarság erejét, az egybetartozás jelentőségét hangsúlyozta, hiszen a bizakodó jövőkép most már a nemzet sajátja.
Addig is mit tegyünk, mi magyarok? Semmi szükség sincs arra, hogy összeesküvést szőjünk, hogy lázítsunk. Itt kell szervezkednünk, itt készülődnünk. A készülődésünk: a nemzet kulturális, gazdasági és katonai erényeinek gondozása legyen. Szervezkedésünk: a társadalmi erők egyesítése. (... )" A két világháború között a magyar állam támogatta a Trianon-kultuszt, viszont a szocialista Magyarországon száműzötté vált a tragikus nap emlékezete. E tekintetben a rendszerváltozás hozta meg a változást. A Magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június negyedikét a Nemzeti Összetartozás Napjává. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti össze-tartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". A nemzet több, mint a politikai együvé tartozás, nem a területnek, hanem a történelemnek, a hagyománynak, a kultúrának és a lelki közösségnek van elsődleges szerepe.
Országszerte és a határokon túl is megemlékezéseket tart a magyarság ma, az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulóján. A háborúban vesztes Magyar Királyság és a győztes antanthatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) közötti szerződés az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait. Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népességből 300 ezer került Ausztriához, 3, 5 millió Csehszlovákiához, 5, 3 millió Romániához, 4, 1 millió Jugoszláviához. A döntés 23, 4 millió lakost érintett, Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7, 6 millió fő maradt, és ezzel együtt az ország területe is kétharmadára apadt. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává a trianoni aláírás napját. Az erről szóló törvény kimondta: "A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. "
század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:" Emlékezésképpen egy az akkor íródott versek közül: JUHÁSZ GYULA: TRIANON Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény, Hogy volt nekünk egy országunk e földön, Melyet magyar erő szerzett vitézül, S magyar szív és ész tartott meg bizony. Egy ezer évnek vére, könnye és Verejtékes munkája adta meg Szent jussunkat e drága hagyatékhoz. És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt a kedves Pozsony, Hol királyokat koronáztak egykor, S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország! És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke, És mienk volt a legszebb kék szalag, Az Adriának gyöngyös pártadísze! És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol Ferenczy festett, mestereknek álma Napfényes műveken föltündökölt, S egész világra árasztott derűt.
Hozzátette: a magyar nemzet egységgé forrt össze az évszázadok folyamán, "beleértve mindenkit, aki ezt a szellemiséget, ezt az életszemléletet és életformát elfogadta". "Magyarországot a történelem viharai többször megtépázták, de ezekre a hagyományokra, előzményekre támaszkodva Magyarország ismét és ismét feltámadt" – jegyezte meg. A miniszter kiemelte: 101 évvel Trianon után "Magyarország él, megerősödött, folyamatosan nyeri vissza gazdasági függetlenségét, politikai cselekvőképességét, és növeli szerepét ebben a régióban (…), mi ezt úgy fejezzük ki manapság, hogy egy vérből valók vagyunk" – fogalmazott. (MTI/Felvidé)