Cím: 3529 Miskolc, Park u. 8. Telefon: 46/368-881 E-mail: Honlap: Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 10-től 18 óráig A Kaffka Margit Fiókkönyvtár a Petneházy bérházaknál 1962 óta várja a felnőtt és gyermekolvasóit. 2007 decemberétől megújult környezetben, 160 négyzetméteren tágas, esztétikus, hangulatos könyvtár fogadja a látogatókat. A 15 ezer kötetes állomány szakirodalmat, felnőtt és ifjúsági szépirodalmat kínál az olvasóknak. Kaffka Margit - MIZU MISKOLC – Miskolci Hírek és Magazin. Minden jog fenntartva.. Az iskolások megtalálják itt a kötelező olvasmányokat, a legkisebbek pedig a képeskönyveket, mesekönyveket. A fiatalokat barátságos ifjúsági könyvsarok várja, ahol korosztályuknak és érdeklődési körüknek megfelelő könyvkínálatból válogathatnak. Gyermekcsoportok, iskolai osztályok könyvtárbemutató foglalkozásokon vehetnek részt. A különböző országos és helyi lapok mellett több színes magazin is jár a könyvtárba, melyek részben kölcsönözhetők is. Állandó programjaink Minden hónap második hétfőjén 16. 30 Gyógyulat önképzőkör Sóspataki Ferenc természetgyógyász vezetésével Minden hónap harmadik csütörtökén 16.
MÚZEUMI MŰSOR 2022. március 28. – március 31. 2022. március 29. 16:00 – Miskolci Galéria – Thália – ház (Színészmúzeum) NEMES NAGY ÁGNES KÖZELEBB – Beszélgetések a múzeumi olvasószobában A múlt évben elbúcsúzott a Pilinszky János KÖZELEBB című rendezvénysoroz at, de csak azért, hogy e programfolyam új fejezetet nyisson és az új esztendőben Nemes Nagy Ágnes életműve előtt tisztelegjen. Mint ahogy a kezdő darab, Kaffka Margit és a folytatásként a következő évben megrendezett Ady Endre – sorozat között is volt közve tlen párhuzam, úgy most sincsen ez másképpen. Pilinszkyt és Nemes Nagy Ágnest is több irodalomtörténeti tény kapcsolja össze: az Újhold szerkesztése, a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas évei és még sorolhatnánk. Ezekről és más, az életmű szempontjából fontos dolgokról is szót ejtünk majd a múzeumi olvasószoba Nemes Nagy Ágnesre emlékező részeiben, meghívott vendégeinkkel közösen, ahol igyekszünk a miskolci vonatkozásokra is kitérni. Miskolc kaffka margit utca 8. március 31. 17:00 – Miskolci Galéria – Rákóczi – ház SZERENCSE FE L!
Lásd: Kaffka Margit Utca, Miskolci, a térképen Útvonalakt ide Kaffka Margit Utca (Miskolci) tömegközlekedéssel A következő közlekedési vonalaknak van olyan szakasza, ami közel van ehhez: Kaffka Margit Utca Autóbusz: 14, 4, 44 Hogyan érhető el Kaffka Margit Utca a Autóbusz járattal? Kattintson a Autóbusz útvonalra, hogy lépésről lépésre tájékozódjon a térképekkel, a járat érkezési időkkel és a frissített menetrenddel. Innen: Szentpéteri kapu, Miskolci 42 p. Innen: Manzárd Zöldség-Gyümölcs, Miskolci 72 p. Innen: Bulgárföld vr.
Gazdag, változatos témákban alkot. Nagyon szereti a természetet, ez rendszerint visszaköszön képein is. A természetet a maga valóságában festi, a realizmus elemeinek használatával, vagy az impresszionizmus, a pillanatnyi benyomás gyors és eleven megragadásával. Mag. Art. "Charles" Pongrácz Károly, festőművész Erdélyben született, a Szatmár megyei Dobrán. Ma Bécsben, Ausztriában él. Tanulmányait a Kolozsvári Művészeti és Design Egyetemen végezte, később a Bécsi Művészeti Akadémián fejezte be (innen a Mag. titulus). Kategória:Romániai magyar festők – Wikipédia. Tevékenysége kezdeti szakaszában leginkább impresszionista jellegű olajképeket festett, számos portrét készített különböző technikával, aztán áttért egy absztrakt területre, ahol festményein a fényforrások, színes fényjelenségek változásai, mozgásai játszanak főszerepet kompozícióiban, olajképein. Alkotásait a világ különböző nagyvárosaiban, köztük New Yorkban, Londonban, Bécsben, Tokióban és Firenzében is láthatta már a közönség. Legjobban az impresszionista festőket kedveli, és természetesen a hozzá lélekben nagyon közel álló nagybányai művésztelep festészeti hagyományát.
Nem csak a magyar, hanem a szász képzőművészeket, Hans Edert, Fritz Kimmet vagy a kevéssé ismert Grete Csaky-Coponyt is beemeli, ami meglepő, mert a magyarországi művészettörténet-írás, de még az erdélyi is igen ritkán gondolkodik sokszínű régiókban, inkább csak a magyar művészet körülhatárolására törekszik – értékelte a bemutatásra kerülő anyagot Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese. Hozzátette: a teljes gyűjtemény, de még a Gyulára érkező válogatás is olyan műveket tartalmaz, amelyek akár a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában is helyet kaphatnának. Nagybányától Brassóig – erdélyi festők a Böhm-gyűjteményből - Cikk - Szabadság hírportál. Perlrott Csaba Vilmos: Kilátás a párizsi Notre-Dame-ra A gyulai Kohán Képtárban június 1-től megtekinthető művek többsége a figuratív ábrázolás körébe tartozik, ezen belül inkább érzelemgazdag, expresszív megközelítésmóddal él, így nagyon sok átkötést találhatnak majd az érdeklődők a képek között. Neugeboren Henrik (Henri Nouveau) vagy MattisTeutsch János konstruktív és lírai absztrakciója révén – ami jól kiegészíti a modern festészet expresszionizmusát – az elvontabb, a filozofikusabb művészetet kedvelők is megtalálhatják kedvenc stílusuk jegyeit a kiállításban.
A bécsi döntés után 1940-1944-ig még működött a társaság, 1944-ben végleg megszűnt. [2] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade Kiadó, 1994. Nagybányai Festők Társasága lásd 34. p. ISBN 963-7826-35-1 Murádin Jenő - Szűcs György: Nagybánya 100 éve. Miskolc -Nagybánya, 1996. Nagybányai Festők Társasága lásd 13. p. További Információk [ szerkesztés] A nagybányai művésztelep története Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Nagybányai művésztelep
Festők Régi térképek Autodidakta festő vált belőle, és fia, akit 18 évesen szült, követte őt a festésben. A legtiszteletreméltóbb szlovák festőnek 26 festményét tekinthetjük meg. Mednyánszky legtöbb festménye a Magyar Nemzeti Galériában van. Májusi Ungvár" kárpátaljai festők megyei szeminárium-plenerje. Már a művésztelep létrejötte idején találunk olyan festőket, akár a táborverők. A kárpátaljai szovjet népirtás eddig ismert áldozatainak névsora. Gutin körüli zordonabb kárpáti tájak, a szomszédos Felsőbányát keretező. Első látásra unalmasnak tűnő, hosszú névsort írhatnék mindazok. Kövesi Jenő, Perl István, Braun Mihály, Braun Mihályné, Braun család, festő és. Krautheim- Kárpáti Károly, Krautheim- Kárpáti Károlyné (Terézia), Götzl Lipót. Kárpátaljai festők alkotásaiból nyílt kiállítás Győrben. Párizsban tanuló magyar festők zömét, amiért Jules Bastien-Lepage és Dagnan-Bouveret. Kárpáti Aurél: Magyar mesterművek. Magyar festők 90 képének bemutatása nemzetközi tárlaton. IVÁN ANDRÁS: Kárpátalja zsidó lakosainak gettósítása és deportálása.
Magyarországon ritkán látható festmények, a legjelentősebb magyar és szász vonatkozású magángyűjtemények közé sorolható kollekció érkezik a gyulai Kohán Képtárba. A Németországban élő dr. Böhm József gyűjteménye Gyulán látható. A Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Ferenczy Noémi, Tibor Ernő és Mattis Teutsch János neve fémjelezte gyűjtemény egyes darabjai a nemzetközi mezőnyből is kiemelkednek. Balogh István: Halász A kollekció a tudatossága okán a legelső gyűjtemények közé tartozik. Nemcsak a magyar, hanem a szász képzőművészeket, Hans Edert, Fritz Kimmet vagy a kevéssé ismert Grete Csaky-Coponyt is beemeli, ami meglepő, mert a magyarországi művészettörténet-írás, de még az erdélyi is igen ritkán gondolkodik sokszínű régiókban, inkább csak a magyar művészet körülhatárolására törekszik? értékelte az anyagot dr. Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese. Hozzátette: a gyűjtemény, de még a Gyulára érkező válogatás is olyan műveket tartalmaz, amelyek akár a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában is helyet kaphatnának.
Kiemelte: az erdélyi EP-képviselők következetes szervező munkája igazolja, hogy a kultúrák közeledésének kérdése olykor csak egyéni kezdeményezéseken múlik. ….. Katona György, festőművész, Nagyváradon született 1960-ban. A szilágysági Sarmaságon nevelkedett, majd 1984-ben elvégezte a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát. 1989 novemberében települt Magyarországra. Pápa környékén él és alkot, rajztanárként is tevékenykedik. Alkotásain jól tükröződik vonzalma a sokféleséghez, a különböző stílusokhoz és technikákhoz, illetve kedvelt irányzataihoz a szecesszióhoz és az expresszionizmushoz is. Valósághű tájképein az életszerűség érezhető, portréin a személyiségek életérzései nyilvánulnak meg. Kovács Emil Lajos, erdélyi festő, Szatmárnémetiben született 1967-ben. 1985-ben a helyi Művészeti Iskolában végzett, festészeti szakon. 1987-től a Szatmári Alkotóház tagja, 2001 és 2009 között ennek elnöke volt. 2011-ben a Nagybányai Képzőművészeti Egyetem festészeti szakán diplomázott. Több mint 30 éve foglalkozik festészettel, leginkább olajfestékekkel dolgozik, de nem idegen tőle az akvarell, tus, pasztell és az akril technika sem.