Legalább harminc Szeged365 olvasó küldte be kedd este azt a Facebook-on vadul terjedő poszt ot, amely szerint egy, a La Palma-i vulkánkitörés miatt a levegőbe jutott kén-dioxid(SO2)-felhő éri el Magyarországot, légzőszervi megbetegedéseket okozva. A beküldött anyagokat hálásan köszönjük, azonban szerencsére úgy tűnik, csak egy hoax volt az egész, az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a felszínen semmit sem fogunk érezni a dologból, szóval, a lényeg: …nyugi, semmiféle felhő nem fog mérgezni ma Szeged felett. Sőt, az ország más részein sem. Ez a rémhír terjed a neten, az Országos Meteorológiai Szolgálat mindent cáfolt! - BeregiHirek.huBeregiHirek.hu. "Ismét bebizonyosodott, hogy a hülyeség gyorsabban terjed, mint a fény" – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Maga a kommunikáció nekünk nem túl szimpatikus (viszont igaz), már csak azért sem, mert bármin is terjedjen az internetes "hülyeség" – legyen az 4G, 5G, vagy optikai kábel – a fénynél gyorsabb nem lehet. A poszt így folytatódik: "Terjed egy bizonyos üzenet, hogy érkezik a pusztító SO2 felhő, ami a SO2 CAMS előrejelzésére hivatkozik.
Jelenleg egy nagyjából négy kilométeres szakaszt zártak le, elsősorban azért, hogy távol tartsák a bámészkodókat, esetleg a csónakon közelítő katasztrófaturistákat. Amíg a láva eljut a tengerig, gyakorlatilag mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Termést, háziállatot, vadon élő állatokat, erdőket és természetesen az ember alkotta létesítményeket, házakat, tárolókat, még az utakat sem kíméli. A vulkanológus szakemberek szerint ha a forró láva eléri a hűvös tengervizet, robbanásszerűen lépnek reakcióba. Hirtelen sósav, vízpára és hamu elegye kerül a levegőbe, amelyet egyáltalán nem ajánlott belélegezni. La palma vulkánkitörés kén dioxid de sofre. Hamu: a kitörések alkalmával mindig kerül a levegőbe vulkáni hamu, ám ennek mennyisége eltérő. Viszont ha eléri a környezetünket, a légutakra és a szemre lehet veszélyes, illetve bőrviszketegséget okozhat. Savas eső és gázkitörés: a kitöréskor iszonyatos erővel, mint a puskagolyó lökődhetnek ki a levegőbe igen apró vulkanikus részecskék, darabkák. Az ezeknél kisebb részecskék pedig a feltörő gázokkal kerülhetnek a levegőbe, állhatnak össze felhővé, és ha esik, biztosak lehetünk benne, hogy nem egyszerű esővizet fogunk a nyakunkba kapni.
A magasabb légrétegeben sokkal több az SO2, de minél alacsonyabbra megyünk annál kisebb lesz, a felszínen tehát gyakorlatilag semmit sem érzünk majd belőle. KÉRÜNK MINDENKIT NE TERJESSZE A RÉMHÍREKET! A bejegyzés alatti kommentszekcióban további javaslatokat ad az OMSZ, azt remélik ugyanis, hogy - aki a légszennyezettség miatt aggódik - az ilyen rémhírterjesztések hatására az emberek megnyitják a hivatalos ingyenesen elérhető légszennyezetségi mértékeket gyűjtő OMSZ oldalt:. Az üzenet stílusára is reagált az OMSZ A fent említett bejegyzés alatti kommentekben magyarázatot is adott az OMSZ a bejegyzés stílusára, mint írják: Nagyon sokaknál kiverte a biztosítékot a bejegyzés stílusa, most nekik intéznénk pár mondatot: Az OMSZ feladatkörébe NEM tartozik bele, hogy álhírekre, tudatlanságra, a közösségi médiában terjedő konteókra reagáljon. Sajnos ez nem az első eset, hogy ilyenben részünk van, az Etna kitörésekor ugyan ez a hisztéria lezajlott. La palma vulkánkitörés kén dioxide. Főként azért reagáltunk, mert szerintünk nagyon káros (gondolkodás nélkül) megosztani (ál)híreket, sőt ha szigorúan vesszük pórul is járhat vele, aki megosztja.
Itthon: A mohácsi vész évfordulójának is van már miniszteri biztosa | Youtube Megújult a muhi csata emlékműve | BAMA mikor volt a muhi csata A muhi csata emlékműve Az ellenfél Muhinál az akkori világ legjobb hadseregét sorakoztatta fel, amely, mint utaltam rá, hatalmas túlerőben volt. A csatában a nagyobb parancsnoki tapasztalat, a merészebb haditerv, a jobb szervezettség, a nagyobb rutin és nem utolsósorban a mongolok haditechnikai fölénye játszott döntő szerepet. Tatárjárás újratöltve: meg lehetett volna nyerni a muhi A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: […] Máskor volt a mohácsi csata, mint ahogyan eddig tudtuk - Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8 … Nem akkor lehetett a mohácsi csata, amikor ünnepeljük – Új Kérdés: Mikor volt a Muhi-csata? Lehetséges válaszok: 1241, 1356, 1222, 1301 Hová tűnt Petőfi a segesvári csata után? » Múlt-kor Megújult a Muhi csata emlékműve. Átadták a Muhi csata megújult emlékművét, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község határában, a Sajó és a Hernád összefolyásánál.
II. Lajos uralkodásának idején (1516-26) az Oszmán Birodalom élére I. Nagy Szulejmán került, aki nyugati irányú külpolitikába kezdett a korábbi keleti helyett. 1520-ban követeket küldött Magyarországra, hogy a Mátyás által kötött békét meghosszabbítsa, de a magyarok börtönbe vetették a török követeket. Erre válaszul 1521-ben a török támadást indított az ország ellen, és elfoglalta Zimony, Szabács és Nándorfehérvár várát. A magyaroknak fel kellett készülniük a törökök további támadására. A magyar hadvezér Tomori Pál érsek lett, aki a török ellenes harcot keresztes hadjárattá minősítette, így egy 15. 000 fős sereget sikerült összegyűjtenie. Ezen kívül a királynak is volt egy 5. 000, illetve Szapolyainak egy 15–20. 000 fős serege. 1526-ban a török kihasználta, hogy a Habsburgok le vannak foglalva az észak-itáliai háborúval, és támadást indított hazánk ellen 60–70. 000 fővel. A helyszínt a magyarok választották, rosszul. Egy túlerőben lévő csapat ellen egy síkságon akartak megmérkőzni, sőt a mohácsi sík egyik oldalán mocsár volt, ami kedvezőtlen a hadsereg számára.
Ahogy azok is szilárd tömböt alkotnak, akik elhiszik azt a baloldali értelmezést, miszerint a 15 évvel ezelőtt történtek csak Orbánék puccskísérlete volt, a többi nem számít. A választást ugyanis feltehetően azok döntik majd el, akik középen állnak, esetleg most még bizonytalanok. És ebből a szempontból a mostani kampány önveszélyes is lehet a Fidesz számára. Nagyobb mértékben mozgósíthatja ugyanis az ellenzéki összefogás táborát, ha minél többen jönnek rá, hogy a hazugságok, az egész gyurcsányozás milyen célt szolgál. A mítoszt megteremtették, de ez olyan fegyver, amely vissza is lőhet.
2022. február 24. 09:50 Németh Máté Az 1525. február 24-én lezajlott paviai csata az akkor már évtizedek óta fennálló Habsburg-Valois ellentét egyik legfontosabb állomása volt. A Német-római Birodalom élén álló, Habsburg-házból származó V. Károly és a Francia Királyság trónján ülő I. Ferenc közötti szembenállás kulcspontjának tekinthető ütközetet a lovagkor utolsó csatájaként szokás emlegetni. A csatában nem csak francia és német lovagok vettek részt, I. Ferenc oldalán svájci és német zsoldosok, míg V. Károlyt – tekintve, hogy spanyol király is volt – az Ibériai-félszigetről támogatták, amellett, hogy itáliai segítséget is kapott. Az összecsapás végül a franciák vereségével és királyuk fogságba esésével zárult. De vajon milyen előzmények vezettek oda, hogy a két uralkodó Észak-Itália területén ütközzön meg egymással? Mik voltak a két fél szembenállásának lényegesebb okai? Egyáltalán miért nevezzük a lovagkor utolsó ütközetének a paviai összecsapást? A paviai csata Bernard van Orley egy gobelinjén A csata előzményei: a Habsburg-Valois ellentét Az 1519-es év elején meghalt I. Habsburg Miksa német-római császár, aminek következtében császárválasztásra került sor a birodalomban.
Habár Bécsig nem jutottak el, Budát elfoglalták, ezzel az ország két részre szakadt. A török 1532 -ben ismét Bécs ellen indított hadjáratot, de Kőszeg vára, melyet Jurisics Miklós véd meg néhány ezer katonával, megállította az oszmán csapatokat. A törököt Bécs előtt egy 100. 000 fős sereg várta, ezért nem is akart megütközni az osztrák sereggel. Szándékosan húzták az időt Kőszeg váránál, végül elfoglalták, de időhiányra hivatkozva visszavonultak. Az állandó háborúk rengeteg pusztulást okoztak, ezért Ferdinánd és Szapolyai megkötötték a váradi béké t, melyben: Megegyeztek, hogy a békét nem árulják el a töröknek Örök szövetséget kötöttek Egymást testvérüknek fogadták Megegyeztek, hogy Szapolyai halála után Ferdinándé lesz a trón A békét nem tartották be, Ferdinánd elárulta a töröknek, Szapolyainak pedig fia született, és őt nevezte ki örököséül. Szapolyai halála után János Zsigmond é lett a hatalom, aki kiskorú volt, gyámja Fráter György és Jagelló Izabella lett. 1541-ben Ferdinánd megtámadta Budát a váradi békére hivatkozva, és követelte a keleti országrész átadását.