Az eddig megjelent retro témájú bejegyzések folytatódnak! Úgy tűnik, nagyon szívesen emlékeztek, többen is írtátok, hogy várjátok a folytatást, küldtetek témajavaslatokat és képeket is hozzá! Nagyon szépen köszönjük, reméljük, ez is tetszeni fog, hiszen a gyerekkorunkról, a játékokról szól. Ma már a még egy év alatti kisgyerekek is a technikai dolgok megszállottai. Unokaöcsém megszállottan figyeli a mikrót, tudja, hogy melyik gombot kell megnyomnia a távirányítón, hogy a tévén világítson a neki tetsző piros gomb. 90 es évek játékai en. Sok kisgyerek elképesztő ügyességgel kezeli a telefont, számítógépet, ami szerintem nem feltétlenül baj, ők már ebbe születnek bele, muszáj lesz tudniuk mindent kezelni. Na de mi mikkel játszottunk a 80-as években? Most nem szólnék külön a babákról – én lány létemre nem voltam túlzottan babás, de azért az alvós, majd a járós babák ott voltak minden kislány szobájában … … és a kisautókról, katonákról sem, mert azokról meg nem tudok 🙂 Nagyon kisgyerekkorból nem rémlik túl sok minden.
Mondanunk sem kell, hogy a 80-as évek gyermekei nem a képernyő előtt, hanem a grundon ütötték agyon a szabadidőt, de azért volt néhány társasjáték, amiben órákig "püföltük" egymást. Összegyűjtöttük a legemlékezetesebbeket! Tiki-taki Nem véletlenül tiltották be a 70-es 80-as évek egyik kedvencét, a tiki-takit. Az apparátus, egy madzagra felfűzött két műanyag golyóból állt, melyeket ha ügyesen pörgettünk, akkor hangos és ritmusos csattogást tudtunk vele előidézni. Ha nem pörgettük ügyesen, kék-zöldre vertük vele az alkarunkat, rosszabb esetben eltört az ujjunk. Ki nevet a végén? A Ki nevet a végén? társasjáték volt az, aminek a végén valaki biztos, hogy nevetett, a többi meg sírt, vagy önmagából kikelve dühöngött. Az általában négy- vagy hatfős társasjátékot a 60-as és a 70-es években Kocog és kidob néven is forgalmazták Magyarországon. Gazdálkodj okosan! Az 1966-ban készült társasjáték a Monopoly betiltása miatti űrt volt hivatott kitölteni a szocialista időkben. Gombfoci és tiki-taki: ezek voltak a 80-as évek legjobb játékai! | pecsma.hu. A Gazdálkodj okosanban az győz, aki először gyűjti össze a megadott javakat, ezzel nem zavarva a többi játékos gyarapodását – ahogy korábban a Monopolyban történt.
Azóta nyelvtanárként rendszeresen játszatom a diákokkal. Kivétel nélkül szeretik. Ágnes Gyursánszky: Alap volt, hogy szünetekben gumiztunk, meg tanítás után az iskola előtt, a téren. Nyári szünetben átjártunk egymáshoz, szorosabbá váltak általa a kapcsolatok, barátságok szövődtek. Mivel én egyke vagyok, suli után volt, hogy anyukámat és nagymamámat "fogtam be", amit nagyon élveztem (gyanítom ők már kevésbé örvendeztek az átlag 1 órás terpeszállásért) Anikó Godó: Minden szünetben ugráltunk. Imádtam. Anyu nem győzött gatyagumit venni. Edina Molnár: Menő dolog volt, ha volt gumiszalagunk. Képesek voltunk kötözgetni, ha elszakadt. Ági Csépe: Mi tipitopinak hívtuk Felhasznált irodalom: Lázár Katalin: Történetiség a népi játékokban. Ethnographia, 2012/1. 48 – 78. 64. Tóth Piroska Anna: A gyermekfolklór kutatása időszerű kérdései. Ethnographia, 2015/3. Retro jatekok 80 as - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. 373 – 397. Ha a tankönyveken kívül is érdekelnek a nem mindennapi történelmi pillanatok, a Napi Történelmi Forrás lesz a legjobb választás. És ha mindezt támogatni szeretnéd, ITT megteheted.
László Csaba dr. Közzétéve: 2009. Dr. László J. Csaba - Aneszteziológus és Intenzív Terapeuta. március 11. szerda | Kategória: Tartalék | Címke: 1970-tavasz, az FTC ificsapatának bajnoki tabellája, az FTC tartalékcsapatának mérkőzései, Bálint László, Baráth (tartalék - 1969), Bartosik János, Csanádi Ferenc, Eipel Ferenc, Harangi András, Havasi Sándor, Horváth Árpád, Katona Sándor, Kerekes Gyula, Kovács (tartalék - 1970), Kű Lajos, László Csaba dr., Márton (tartalék - 1970), Martos Győző, Megyeri Győző, Németh Miklós, Őze Tibor, Papp T. (tartalék - 1969), Rákosi Gyula, Sebők (tartalék - 1970), Sebők Gábor, Selenka Tamás, Szőke II. László, Tátrai Antal, Vajda Sándor, Vépi Péter, Vigh (tartalék - 1969) | Hozzászólás most!
Hidán Csaba László Született 1963 (59 éves) Kolozsvár Foglalkozása történész régész harcművész egyetemi oktató Dr. Hidán Csaba László ( Kolozsvár, 1963 –) erdélyi származású magyar történész, harcművészet-oktató, az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola alapítója, egyetemi oktató. Élete [ szerkesztés] Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett történelem–régészet szakot. 1993–1994-ben a Kodolányi János Egyetemi Előkészítő Intézet beosztott történelemtanárja volt, ezt követően a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója lett. PhD -jét 2009-ben szerezte Könnyűlovas fegyverzet és hadviselési mód a XI–XIV. századi Magyarországon címmel. Elsősorban népvándorlás-kori és középkori fegyverzet és viselettörténettel, kísérleti régészettel, középkori fegyver- és hadtörténettel, illetve erdélyi várak és vártemplomok építészettörténetével foglalkozik. Angol és román nyelvismerettel rendelkezik. Alkalmi jelleggel több külföldi intézményben (Archeodrome de Bourgogne – Parc de Loisirs Culturel, Franciaország; Unteruhldingen – Pfahlbau Museum, Németország; Lofotr – Viking Museum, Norvégia; Krosno – Muzeum Podkarpakcije, Lengyelország) tartott a kísérleti régészettel kapcsolatos előadásokat.
Született 1954. 04.