Jász-Nagykun-Szolnok a központi, míg a másik (mai) két megye a keleti statisztikai régióba tagozódott be. A két háború közötti időszakban ez a politikai légkörnek köszönhetően így is maradt. A második világháború után átfogó területi reformtervek jelentek meg, melyek közül az egyik variáció, az országot 9 részre osztó nagymegyés rendszerben az Észak-alföldi felelt meg leginkább mai önmagának, a szolnoki járást, és a Jászságot leszámítva szinte teljesen a ma érvényes határok közé lett felvázolva. A politikai változások azonban elsodorták a sokak által támogatott lehetőséget, szovjet tipusú közigazgatást vezettek be az ország területén. Észak alföldi turisztikai régionales. Ennek ellenér már az 1950-es években folytatódtak a viták politikai és szakmai szinten is a megyerendszer megváltoztathatóságáért. Általánosságban elmondható, hogy a szocializmus évtizedeiben született régiók kialakítására törekvő közigazgatási javaslatok leginstabilabb eleme Jász-Nagykun-Szolnok megye volt, ami hol teljesen, hol osztva a központi, sőt a Dél-alföldi régióhoz tartozott.
A dél-alföldi régió, a Balkán ill. dél kelet Európa kapuja, euroregionális jelentősége vitathatatlan, határ- és tranzitforgalma kiemelkedő. A térség idegenforgalma élénkülőben van, nemzeti parkjai és természetvédelmi területei, folyópartjai valamint gyógyforrásai az öko- és gyógyturizmus lehetőségeit hordozzák magukban. Észak alföldi turisztikai regional. Kiemelkedő jelentőségű és új funkciókkal gyarapszik (tanyai, lovas, zöld-, gasztronómiai turizmus) a régió tanyarendszere. A térség közlekedés-földrajzi helyzete egyelőre nem kedvez a külföldi vendégek fogadásának. Egy terület idegenforgalmi értékét elsősorban a meglévő adottságok határozzák meg. A Dél-Alföld esetében először a természeti értékeket kell kiemelni. A termál- és gyógyvizek (Gyula, Orosháza, Szeged, Szentes, Makó, Dávod, Kecskemét, Kiskunmajsa, Tiszakécske), a folyók (Duna, Tisza, Körös, Maros), holtágak, tavak vízi adottságai, a védett természeti értékek, a növények, a nagyvadak, a napsütéses órák magas száma, a fejlett homoki szőlő- és gyümölcskultúra speciális lehetőségeket kínálnak.
wellness és fitness turizmus iránt A turizmus marketingkommunikációs eszközeinek és módszereinek a nemzetközi szintű bővülése (pl.
Sóstói Múzeumfalu Nyíregyháza A gyógyvizéről híres hangulatos fürdőhelyen, Sóstófürdőn találjuk az 1979-ben megnyílt Múzeumfalut. Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999) Hortobágy A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. Az Észak-alföldi régió turisztikai marketingeszközeinek bemutatása. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO V... További látnivalók Holdfény Vásár Szolnok án helyszín: Szolnok, AbaNovák Agóra Kulturális Központ, Hild János tér Európa Nap helyszín: Szolnok, Kossuth tér További programok
[2] +/- Nyíregyháza 117 121 fő (2018. jan 1. ) [3] +/- Szolnok 71 521 fő (2018. jan 1. ) [4] +/- Hajdúböszörmény 30 437 fő (2018. jan 1. ) [5] +/- Jászberény 26 828 fő (2018. jan 1. ) [6] +/- Hajdúszoboszló 23 873 fő (2018. jan 1. ) [7] +/- Törökszentmiklós 19 890 fő (2018. jan 1. ) [8] +/- Karcag 19 732 fő (2018. Észak-Alföld régió by Anna Alföldi. jan 1. ) [9] +/- Demográfia [ szerkesztés] Lakosság: 1 502 409 fő (2009) 0-14 éves korig terjedő lakosság: 17% 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68% 65-X éves korig terjedő lakosság: 15% A KSH adatai alapján. Turizmus [ szerkesztés] Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti területe és Hajdú-Bihar megye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik. Hajdú-Bihar megye [ szerkesztés] A megye fő vonzerejét Debrecen történelmi műemlékei és a Hortobágy természeti értékei, néprajzi emlékei és pásztorhagyományai adják, amelyek a világörökség részét képezik.
A pontszerűen előforduló jelentősebb turisztikai célpontok (Gyula, Csongrád, Ópusztaszer, Szeged, Baja, Hajós, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunhalas) esetében a művi adottságok egyházi és világi emlékei, valamint az azokra sokszor ráépülő rendezvények (kongresszusi turizmus, kulturális rendezvények, néprajzi adottságok, sportesemények), programok bírnak kiemelt jelentőséggel. A Dél-Alföld földrajzi fekvésénél fogva nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem. A régió településeiben a vonzerő-adottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottság-elemek összekapcsolásával idegenforgalmi "csomag" összeállítása szükséges. Észak alföldi turisztikai region. A régió Magyarország területének közel egyötödét foglalja el, s itt él az ország népességének 13%-a. A turizmusban ennél jóval szerényebb a szerepe, amit földrajzi fekvése, adottságai lehetőségei lényegesen befolyásolnak. A kereskedelmi szállásférőhelyek és a vendégek számának 8-8%-át, az összes vendégéjszakák 6, 7%-át regisztrálták a régió három megyéjében lévő kereskedelmi szálláshelyeken 1997-ben.
A térség úthálózata nem kielégítő, az országos átlagtól mind hosszát, mind műszaki paramétereit tekintve elmarad. Az M5-ös autópálya ugyan összességében lehetővé teszi a régió egy részéből a főváros gyors megközelítésétét, beköti a térséget az úgynevezett páneurópai közlekedési folyosó rendszerébe, ugyanakkor jelenlegi kiépítettsége nem tudja kellőképpen elősegíteni Békés és Csongrád megye fejlődését. Békés megye az ország egyetlen olyan megyéje, amelyen keresztül nem vezet egy számjegyű főút. A vasútvonalak hossza évek óta csökken és a vasúti pályák állapota sem megfelelő. 2. Észak-Alföld :: Országjáró. 2. A dél-alföldi régió turisztikai SWOT- analízise A. ) Erősségek Kimagaslóak a régió gyógyhatású termálvízi adottságai. melyre hazai és nemzetközi hírű gyógyfürdők épültek ki A régió - turisztikai szempontból - érdekes és vonzó természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik Az országos átlagtól itt magasabb a napsütéses órák száma és ez a terület az ország folyóvizekben leggazdagabb régiója. A régió kulturális értékei kimagaslóak (az épített környezet, kulturális örökség, kulturális rendezvények és programok) Szegeden (de részben a régió más városaiban is) kiépült a konferenciaturizmus alap infrastruktúrája A régió egészére jellemző a tanyás településszerkezet (ez jó alapot biztosít a falusi-tanyai turizmus fejlesztésének) A régió gazdag nemzetiségi tradíciókkal rendelkezik (román szlovák, szerb, horvát, székely) B. )
Ha vegánok vagytok próbáljátok ki ezt a sütit, ha nem vagytok akkor meg azért! Egy biztos, ízleni fog mindenkinek, aki szereti a mákos sütiket, na meg a sütőtököt. Múlt hétvégén pont valami tökös mákos cuccon járt az eszem, mivel A férfi már rájött, hogy neki biza jogosultsága van csak úgy rábökni egy receptre a blogon, és bociszemekkel célozgatni rá, hogy nem-e lehetne-e ugyan ez meg az vagy amaz a mai ebéd, vacsora, uzsonna, tízórai? És mivel a tökös mákos palacsintára esett a választása, hát bevásároltam hozzá, de közben szembejött ez a recept. Annyira guszta volt a fotón, hogy nem tudtam ellenállni neki és mivel a lentojás az egyik főszereplő és véletlenül pont az orrom előtt hevert a pulton a titkos hozzávaló, amivel a vegánok a tojást helyettesítik, hát muszáj volt ezt megsütnöm. Na kitaláljátok mi az a lentojás? Tökös mákos pite havsbad. Hát, hogy nem tyúk tojta az biztos. A lenmag a kulcs a lentojáshoz jelentem, amit egyébként én rendszeresen szórok megőrölve a reggeli zabkásába, ugyanis az egyik legjobb omega-3 zsírsav forrás, emellett sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz valamint segít csökkenteni a vér koleszterinszintjét.
Nemrég találtam ezt az izgalmas pitét a neten, el is készítettem a héten egy céges karácsonyi paritra. Sikert aratott, úgyhogy megtartom a receptet 🙂 Változtattam az eredeti receptem, de az ötlet innen van: Hozzávalók: A tésztához: 20 dkg teljeskiőrlésű liszt 30 dkg fehér liszt 1 kk sütőpor egy csipet só 10 dkg cukor 20 dkg vaj 3 ek tejföl A mákos réteghez: 2, 5 dl tej 12 dkg cukor 20 dkg darált mák 1 citrom héja 4 ek sárgabarack lekvár A sütőtökös réteghez: 70 dkg felkockázott sütőtök 4 ek nádcukor 1 kk gyömbérpor 1 kk őrölt fahéj 1 ek vaníliás pudingpor Először elkészítjük a töltelékeket. A mákoshoz összeforraljuk a tejet és a cukrot, majd belekeverjük a mákot és a citromhéjat, és 2-3 percig összefőzzük. Tökös mákos pite 2. Amikor elkészült, levesszük a tűzről, és kihűtjük, ha megvan, hozzákeverjük a sárgabarack lekvárt. A tökös réteghez lábosba tesszük a tököt, öntünk alá 1-1, 5 dl vizet, és addig főzzük, míg a tök megpuhul és szétfő. Még forrón belekeverjük a cukrot és a fűszereket. Amikor kihűlt, habverővel a pudingport is hozzáadjuk.
Gyors tökös-mákos pite Egy kisebb tepsit az 5 dkg vajjal vastagon kikenek. A lisztet, 15 dkg porcukrot, a sütőport összekeverem. A felét beleszórom a tepsibe. Tökös-mákos pite - Anya főztje. A tököt lereszelem, kinyomkodom a levét, és rászórom a lisztes keverékre. Meghintem a maradék cukorral összekevert darált mákkal, és rászórom a keverék másik felét. Kissé összelangyosítom a tejet, a vajat, a felvert tojásokat meg a vaníliás cukrot, majd rálocsolom a tészta tetejére. Lassú tűznél – kb. 170 fokon – készre sütöm.