Alapvetően felhős, borongós időre kell számítani majd, néha élénkebb széljárással. Összebújós reggelek Nincs túl nagy szerencséjük, akik távhőszolgáltatással rendelkeznek, mert hiába van hideg, a szolgáltatókat kormányrendelet szabályozza a fűtési szezon megkezdésére. Kezdődik a fűtési időszak. Ha nincs kihez hozzábújni reggelente, még picivel több, mint két hétig vacoghatunk a takaró alatt – feltéve, ha nem vált hirtelen nyáriasba az időjárás jövő héten. A 2005. évi 157. kormányrendelet, amely jelenleg is hatályban van kimondja, hogy a fűtési szezon szeptember 15-én kezdődik és a következő év május 15-ig tart. via,
A távhőtermelők és -szolgáltatók működését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ellenőrzi. A hivatal közleménye szerint a csütörtökön véget érő távfűtési szezon kapcsán Horváth Péter János, a MEKH elnöke köszönetet mond az energetikai és közmű-szolgáltatási szektorban dolgozó szakembereknek. Az erőművekben, a távfűtőművekben, a víz- és csatornaszolgáltatóknál, a hulladékgyűjtő és az energiahordozókat szállító, tároló és elosztó cégeknél szakemberek ezrei dolgoznak azért, hogy az ország működését garantáló alapszolgáltatások a nap 24 órájában elérhetőek legyenek az otthonokban, a közintézményekben, az ipari létesítményekben és kórházakban – hangsúlyozta Horváth Péter János.
Az idei szezonban, ismételten az országos statisztikát illetően 912 kéménytűz volt, a lángok az esetek 9, 2 százalékában (84) terjedtek tovább az építmény más szerkezetére, átlagosan tíz négyzetméteren okozva további károkat. Fűtési szezon vége 2011 edition. Összesen 845 otthonban keletkeztek kisebb-nagyobb károk kéménytűz következtében. A lakossági kéményseprés változatlanul ingyenes. Mindenki éljen ennek a lehetőségével. További információ érhető el a weboldalon.
FALUDY GYÖRGY: MONOLÓG ÉLETRE-HALÁLRA Úgy, mint az őrült szerető szeret vizes fejjel, beomló ég alatt taposni őszi fasor avarán: e földön úgy szerettem járni én. Vagy mint utas idegen városokban, ki első este sétaútra megy, ide-oda fut, néz, nem tud betelni, megizzad s boldog révületben érzi, hogy álmainak városába ért, hol minden új: a kirakatok fénye, a kávéházi italok színe, a sok sétáló – mintha ünnep volna – s a szabadság vad kakukkfű-szaga s vágyik maradni már itt mindörökre – mint ő, úgy voltam e világgal én. Én tudtam: itt minden új, meg nem térő, páratlan, ritka s múló fenomén. Ha lepke szállt, azt mondtam: "Jól megnézzed, először és utólszor látod ezt. " Ha jóbaráttal boroztam, oly szívvel és szóval láttam, mintha reggelig meg kéne halnom – és mindezt azért, mert folyton féltem a hajnaltól, melyen nem lesz barát, se bor, se ébredés. Faludy György - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Érez így más is, de agyába gyűri. Ám én a homlokomban hordtam ezt. Súgólyukából tudatom csak egyre fenyegetődzött: "Minden elmúlik. " S e szikra itt a nemlét vasfogói között, a lét csodája, hogy vagyok, a pusztulás fogatlan állat-ínyén még felvillanó szentjánosbogár, az ellentétek izzó sistergése s az elmúlás örökös, csontig vájó tudata: ezek adtak életemnek ízt, színt, gyönyört, varázst és glóriát, ezek tettek bolonddá, mámorossá s ezek bűvöltek kacsalábon forgó kastélyt a puszta létből énelém.
1945 végén leszerelt, 1946-ban hazatért Magyarországra, a Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. 1946-ban, tíz nappal feloszlatása előtt, tagjává választotta a Kisfaludy Társaság. 1950. június 14-én koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. 1953-ban a tábor felszámolását követően szabadult, ezután műfordításaiból élt. 1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsa újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetségben és a megújult Népszavánál tevékenykedett, a szovjet invázió után nyugatra menekült. Párizsban, majd Londonban és angliai kisvárosokban élt. 1957 és 1961 között az emigráns Irodalmi Újság szerkesztője volt. 1963-ban felesége meghalt. 1964-ben Firenzében, 1965-ben Málta szigetén élt, végül 1967-ben a kanadai Torontóban telepedett le. 1968-ban a New York-i Columbia, 1971-ben a New Jerseyben lévő Montclair Egyetem, majd a philadelphiai egyetem tanáraként dolgozott. Még ebben az esztendőben visszatért Torontóba, ennek egyetemén a közép-európai irodalomról tartott előadásokat.
1972-ben a torontói egyetem díszdoktorává avatták. 1975-ben a quèbeci Bishop University-n tartott előadásokat. Tagja volt az Ötágú Síp című rövid életű amerikai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának, 1986–1989-ben a chicagói Szivárvány című folyóirat szerkesztőségének. Ezek mellett munkatársa volt az Irodalmi Újság, a Látóhatár–Új Látóhatár, a Menora című folyóiratoknak, a bécsi Magyar Híradónak, az amerikai emigráns Népszavának, a Haifai Szemlének, a Montevideóban kiadott Tárogatónak és más nyugaton megjelenő magyar lapoknak. Rendszeresen írt könyvismertetéseket a Toronto Star című angol nyelvű újság számára. 1988-ban hazalátogatott, 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember elsején hunyt el. FORRÁS