Magyarország Országok Europe America Africa Asia Oceania Városok Hegyek Síközpontok Magyarország Síközpontok Úti célok Magyarország Úti célok Koordináta-keresés Tengeri időjárás-jelentések Csúsztassa a piros jelölőt az érdekes pontra Szél. : 47, 39 | Hossz: 18, 91 | Előrejelzés a magasságra: 110m | Térképek Időjárás Érd, 7 napos időjárás előrejelzés Előző hét Ma éjszaka 02 ápr. min: 0°C 100° 13 Km/h Csapadékmenny 2, 2 mm Havazás. Nagyon alacsony hőmérséklet. Éjszakai fagy. vasárnap 03 ápr. max: 7°C min: 1°C 324° 20 Km/h Csapadékmenny 2, 4 mm Eső vagy havas eső tiszta időszakokkal. hétfő 04 ápr. max: 9°C min: 3°C 211° 16 Km/h Csapadékmenny 0 mm Részben felhős égbolt. kedd 05 ápr. max: 14°C min: 5°C 295° 17 Km/h Csapadékmenny 0, 3 mm szerda 06 ápr. max: 17°C min: 9°C 190° 13 Km/h csütörtök 07 ápr. Időjárás Érd-Parkváros - meteoblue. max: 17°C min: 7°C 304° 20 Km/h Csapadékmenny 3, 4 mm Esős és tiszta időszakok váltakoznak. péntek 08 ápr. max: 9°C min: 5°C 348° 7 Km/h Csapadékmenny 14, 7 mm Borult idő erős zivatarokkal. Érd:Hőmérséklet a következő 7 napban Élő műhold képek Időjárás térképek Legutolsó frissítés: ápr.
2081. szeptember 3-a teljes napfogyatkozás. A teljesig már csak kb 21. 000-t kell aludni:-)
76 m/s 295° 0 mm 0 mm 2022-04-04 hétfő 02:00 erős felhőzet 0. 11 °C 1020 hPa 68% 54% 2. 76 m/s 290° 0 mm 0 mm 05:00 szórványos felhőzet -0. 21 °C 1021 hPa 66% 34% 2. 36 m/s 304° 0 mm 0 mm 08:00 erős felhőzet 1. 92 °C 1021 hPa 55% 63% 1. 7 m/s 290° 0 mm 0 mm 11:00 szórványos felhőzet 6. 16 °C 1021 hPa 40% 49% 2. 63 m/s 251° 0 mm 0 mm 14:00 erős felhőzet 8. 06 °C 1018 hPa 46% 56% 4. 33 m/s 224° 0 mm 0 mm 17:00 borús égbolt 8. 46 °C 1016 hPa 49% 99% 4. 43 m/s 212° 0 mm 0 mm 20:00 erős felhőzet 5. 57 °C 1014 hPa 65% 72% 3. 54 m/s 192° 0 mm 0 mm 23:00 kevés felhő 4. 18 °C 1013 hPa 75% 16% 3. 47 m/s 208° 0 mm 0 mm 2022-04-05 kedd 02:00 szórványos felhőzet 3. Időjárás érd 7 napos idojaras elorejelzes. 32 °C 1012 hPa 84% 26% 2. 79 m/s 226° 0 mm 0 mm 05:00 erős felhőzet 2. 77 °C 1011 hPa 88% 72% 2. 23 m/s 220° 0 mm 0 mm 08:00 borús égbolt 4. 56 °C 1011 hPa 80% 85% 2. 72 m/s 226° 0 mm 0 mm 11:00 borús égbolt 9. 93 °C 1010 hPa 58% 96% 4. 37 m/s 231° 0 mm 0 mm 14:00 borús égbolt 13. 25 °C 1008 hPa 47% 94% 4. 76 m/s 243° 0 mm 0 mm 17:00 borús égbolt 12.
Az első magyar köztársaság kikiáltása - a konzervatív sajtóban - Pendulum 100 éve kiáltották ki az első köztársaságot. Vajon tényleg csak egy szűk baloldali zsidó csoport támogatta a forradalmat, mint ahogy azt a jobboldali mitológia állítja? Nem éppen. Ehhez elég áttekintenünk a korabeli konzervatív sajtót. 1918. november 16-án, 100 éve kiáltották ki az első magyar köztársaságot. Míg a legtöbb országban a köztársaság centenáriumát országos ünnepségsorozat kíséri, az állam legfőbb méltóságainak vezetésével, tömegek utcára vonulásával, nálunk az ünneplés teljesen elmaradt. Pedig a köztársaság kikiáltása nem egyszerűen a monarchikus államforma megszüntetéséről szólt (az új rendszer kompatibilis lehetett volna egy alkotmányos monarchiával is). Viszont ezen a napon született meg a modern, független, demokratikus Magyarország. Ezen a napon ismerték el először törvényben a minden polgárra vonatkozó politikai szabadságjogokat: a nőkre is kiterjedő általános, egyenlő és titkos választójogot, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a független bíráskodást és a gyülekezési szabadságot.
– 1990. május 2. 1. Göncz Árpád: 1990. – 2000. augusztus 4. 2. Mádl Ferenc: 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 4. 3. Sólyom László: 2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5. 4. Schmitt Pál: 2010. augusztus 6. – 2012. április 2. Kövér László (az Országgyűlés elnökeként gyakorolva a köztársasági elnöki jogköröket): 2012. – május 10. 5. Áder János: 2012. május 10. – 2022. május 9. 6. Novák Katalin: 2022. – Kormányai [ szerkesztés] Németh-kormány a Magyar Népköztársaság utolsó ( 1988. november 24. – 1989. október 22. ) és az új Magyar Köztársaság első kormánya ( 1989. október 23. május 23. ) Antall-kormány ( 1990. – 1993. december 12. ) az új Magyar Köztársaság második kormánya, az első, amelyet a rendszerváltás után választottak Antall halála (december 12. ) és a kinevezés (december 21. ) között Boross Péter ügyvezető miniszterelnök volt. Boross-kormány ( 1993. december 21. – 1994. július 14. ) Horn-kormány ( 1994. július 15. – 1998. július 8. ) Első Orbán-kormány ( 1998. – 2002. május 26. )
Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották, ezzel létrejött a "király nélküli királyság". A második világháborút követően ismét felvetődött az államforma megváltoztatása, az 1918 óta gyakorlatilag csak formálisan létező királyság megszüntetése. Elsőként a szociáldemokraták iktatták programjukba 1945. augusztus 18-20-án tartott kongresszusukon a köztársaság megteremtését, amelyet a párt az 1945. novemberi 4-i választások után az új nemzetgyűlésben is elsőként vetett fel. Hamarosan az összes párt felsorakozott a köztársasági berendezkedés eszméje mögé, jóllehet a Független Kisgazdapártban (FKgP) többen azt szorgalmazták, hogy a békekötés után népszavazás döntsön az államformáról. A javaslat ellen csak a legitimista Mindszenty József hercegprímás és a Katolikus Püspöki Kar tiltakozott, a döntés elhalasztását kérve. A jogászokból álló szakértői bizottsággal egyeztetett törvényjavaslatot a kormány 1946. január 23-án tárgyalta. A szöveget úgy hagyták jóvá, hogy két fontos kérdés: a köztársasági elnök megválasztásának mikéntje és hatásköre függőben maradt.
Szűrös Mátyás huszonnyolc éve, október 23-án a déli harangszó elhalkulása után az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Történelmi szavait ováció, harsonák és a forradalom első szabad ünneplése követte. 1989. október 23-án kiáltotta ki Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren a harmadik Magyar Köztársaságot az akkor – átmenetileg – az államfői teendőket is ellátó Szűrös Mátyás házelnök. Szétesett az MSZMP, jöttek az újak Az új államberendezkedés eme fontos mérföldkövét fontos események készítették elő a rendszerváltás folyamatában. Ennek része volt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szétesése, ennek nyomán a Magyar Szocialista Párt (MSZP), illetve az új ellenzéki politikai pártok megalakulása is. Fontos momentum volt az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte és a nemzeti kerekasztal-tárgyalások elindulása az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a – társadalmi szervezetek alkotta – "harmadik oldal" részvételével. Budapest, 1989. augusztus 2. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak képviselői a szervezet sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban (b-j): Boross Imre (FKgP), Kis János (SZDSZ), dr. Füzessy Tibor (KDNP), dr. Vígh Károly (Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság), Szabad György (MDF), Orbán Viktor (FIDESZ), Horn Gábor (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) és Varga Csaba (Magyar Néppárt).
I. Károly uralkodása (1301–1342) 3. Társadalmi átalakulás, belső piac és városiasodás 3. (Nagy) Lajos kül- és belpolitikája (1342–1382) 3. Az Anjouk udvari kultúrája 3. Az Anjou-monarchia vége és a királyi hatalom meggyengülése Zsigmond uralkodásának kezdetén (1387–1437) chevron_right 3. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század első harmadában 3. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai 3. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye 3. A király, a bárók és a rendek Politikai és igazságszolgáltatási reformok 3. Társadalmi feszültségek Az 1437–1438-as erdélyi parasztfelkelés 3. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei chevron_right 3. Belső viszálykodás és a török veszély a 15. század második harmadában 3. Albert uralkodása (1438–1439) 3. Az ország kettészakadása és Hunyadi János felemelkedése 3. Interregnum és Hunyadi János kormányzósága 3. V. László uralkodása és a nándorfehérvári diadal chevron_right 3. Mátyás király birodalma (1458–1490) 3.
A törvény kihirdetése után, 1946. február 1-jén a nemzetgyűlés közfelkiáltással Tildy Zoltánt választotta meg a második köztársaság első elnökévé. Ezt a napot az egész országban megünnepelték, a településeket fellobogózták, több városban munkaszünetet rendeltek el, országszerte díszsortüzek dördültek el. A fővárosban 12 órakor bezártak az üzletek, a színházakat és a mozikat este ingyen lehetett látogatni, a színészek lemondtak fellépti díjukról. Budapest lakosságát délután két órára a Kossuth térre hívták, ahol a kisgazda Nagy Ferenc, február 4-től Tildy utóda a miniszterelnöki tisztségben, felolvasta a törvény szövegét, hangsúlyozva: a magyar nemzet történelme során még soha nem iktatott be nagyobb jelentőségű törvényt. Ezután Tildy Zoltán immár köztársasági elnökként méltatta a fiatal magyar demokrácia eredményeit. Az Operaházban este Erkel Bánk bánjával köszöntötték a Magyar Köztársaságot, a díszelőadáson megjelentek a közjogi méltóságok, a kormány tagjai, a politikai és társadalmi közélet jeles személyiségei is.