Rendszer működéséhez szükséges cookiek Ezen cookie-k biztosítják, a működéshez szükséges böngésző és szerver közötti munkamenet azonosítást. Cookie Felhasználás célja Név Élettartam Megőrzi a felhasználók állapotát az oldalkérések között. PHPSESSID A munkamenet lezárásáig Disability switch A magas kontrasztú megjelenítés használatához kell. disability_switch 20 év Cookie manager A cookie bár használatához szükséges. consent-manager 2 év Analitika, követés cookie Ezek a cookie-k annak megértését segítik, hogy a felhasználók hogyan lépnek kapcsolatba a rendszerrel azáltal, hogy információt szolgáltatnak a meglátogatott weboldalakról, arról, hogy mennyi időt töltenek az oldalon. Ez elősegíti a rendszer teljesítményének javítását. Google Analytics Regisztrálja az egyedi azonosítót, amely statisztikai adatokat generál arra nézve, hogy a látogató hogyan használja a webhelyet. Bács-Kiskun megye térkép | Magyarország Térképe. _ga A szerverkérések sebességét lassítja. _gat 1 perc _gid 24 óra
A természeti, táji értékek és kultúrtörténeti értékek közül kiemelkedőek a hazai és nemzetközi viszonylatban is több szinten védetté nyilvánított területek, képződmények, valamint a növény- és állatfajok. A megyében az országos jelentőségű védett természeti értékeket a Duna-Tisza közén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, kisebb részben – a dunántúli rész a Mohácsi-szigettel – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezeli. A kiemelkedő természeti értékek nemzetközi elismeréseképpen a Kiskunsági Nemzeti Park területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. Bács-kiskun megye térképe. A vizes élőhelyek fokozott védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá a következő területek tartoznak: a KNPFelső-Kiskunsági tavainak vidéke, az Izsáki Kolon-tó, a Mártélyi TK, valamint a Pusztaszeri TK egy része. Bács-Kiskun megye országos védelem alatt álló műemlékekben viszonylag szegény, ami elsősorban a térség történelem folyamán betöltött szerepéből és társadalmi helyzetéből adódik.
A közelben fekszik a Fehér-tó és a Sós-tó. Kiskunmajsa ( Bács-Kiskun megye) - Jó borairól és gyógyvizéről ma már egyaránt ismert város. A fürdőzőket és betegeket a Jonathermál vize gyógyítja. Lajosmizse ( Bács-Kiskun megye) - A Kecskemét melletti homokhátság északi részén, az 5-ös és az M5-ös autópálya mellett fekszik. Gasztronómiai élményt jelent felkeresni a települést a Tanyacsárdával - cigányzene, lovaglás és lovasbemutató ismertet meg az Alföld népi kultúrájával. Lajosmizse - Bene különlegessége a Tanyamúzeum.
A gyümölcsök közül az alma, a kajszi és az őszibarack a leggyakoribb, de jelentős a körte a meggy és a szilva termőterülete. A szőlőfajták többsége fehér bort adó fajta. A térség jellegzetes szántóföldi növényei a rozs, a tarlóburgonya és a homoki bab. A tájra hajdan (és részben jelenleg is) jellemző tanyás gazdálkodásban nagy szerepe volt a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, a külterjesebb szántóföldi művelésnek és a szarvasmarha tartásának. A Bácskai síkvidék északi részén a növénytermesztési szempontból kedvezőtlen adottságú homok az uralkodó talajtípus, míg a mezorégió déli részén a jó vízgazdálkodású, középkötött csernozjom talajok dominálnak. Utóbbi területeken valamennyi szántóföldi növény sikerrel termeszthető. A homoktalajokkal fedett északi részen főképp erdők találhatók, de jelentős a szőlő- és gyümölcstermesztés (korai cseresznye) is.
Sarkvidéki jég Mint tudják, a régió vízterülete szó szerint tele van különböző méretű jéghegyekkel. Az Északi-sarkvidékben azonban van egy úgynevezett jégkapcs, amely tükrözi a nap sugarainak nagy részét. Ezért a bolygó nem melegszik fel a kritikus hőmérsékletekre. Biztosan megállapítható, hogy az Északi-sarki jég meghatározó szerepet játszik a Föld egész életében. Ezenkívül a világ óceánjában lévő vízforgalmat szabályozzák. Az Északi-sarkvidék éghajlata. Az Északi-sarkvidék természete és jele. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 25 évben az északi-sarki jég szintje a teljes tömeg háromnegyedével csökkent. Ma a sapka csak 5100 ezer négyzetmétert fed le. Ez azonban nem elegendő annak biztosítására, hogy a Föld egyre nehezebb legyen minden évben. A halott zónát meghódították Sok éven át az Északi-sarkot élettelen területnek tekintették, amelyen az emberek több napig nem tudnak túlélni. Mindazonáltal ez a mítosz idővel eloszlott. A 16. században, az orosz navigátorok hosszú expedíciójának eredményeképpen elkészítették a Jeges-tenger első térképét. 1937-ben az északi-sarkvidéken a járatokat Baidukov és Chkalov legénysége végezte.
Továbbá az elmúlt évszázadban bekövetkezett változások dinamikája 2-szeresére nőtt. Az éles felmelegedés a növényzet minden típusának és sok faunájának kihalásához vezet a régióban. Arctic természet A vízterület mentessége nem egyenletes, ívelt. A legjelentősebb a kontinentális szigetek polcja, amely a tengerek mentén található, mint a Barents, a Chukchi, a Laptev, a Kara és a Szibériai tenger. A legmélyebb medence az Északi-sark középső részén található - több mint 5, 5 km. Ami a földdarabot illeti, többnyire lapos. Az északi-sarkvidéki természet természeti erőforrásokban gazdag. Először is gáz és olaj. Az Északi-sarkvidéken ezek a fejletlen energiaforrások különbözőek. Vajon mi rejtőzik az Antarktisz jege alatt? Talán egy ősi város? | Ejva.R photography and blog. A szakértők előzetes előrejelzése szerint több mint 90 milliárd hordónyi olaj van. Azonban az erőforrás-kitermelés ebben a régióban rendkívül nagyösszetett. Ezenkívül ez a folyamat a globális ökológia szempontjából veszélyes. Olajfolt esetén szinte lehetetlen megszüntetni a balesetet a magas hullámok, számos jéghegy és vastag köd miatt.
A tengeráramlatok által felkavarodott vízben a tengerfenékre leülepedett ásványi sók a felszínre emelkednek, és számtalan parányi alga – a kovamoszatok – kialakulásának kedveznek. A déli-sarki vizek nagyszámú lakója ezekkel táplálkozik. Világítórákok (krill) milliárdjai táplálkoznak kovamoszattal, a rákokat pedig a bálnák, a rákevő fóka, pingvinek, halak és lábasfejűek fogyasztják. Az összetett tápláléklánc csúcsán az itt élő legnagyobb ragadozókat, a kardszárnyú delfint (más néven gyilkos bálnát) és a leopárdfókát találjuk. A földrészhez tartozó György király-szigeten az éghajlathoz legsikeresebb alkalmazkodni tudó, sirály formájú, ún. 20 millió évvel ezelõtti globális felmelegedést bizonyít egy antarktiszi bogárlelet. kleptoparazita életmódú, zömök, erős halfarkasfélék két faja, a délsarki és az antarktiszi halfarkas telepedett meg. A Déli-sarkvidék rovarvilága nagyon szegényes: jobbára csak néhány kétszárnyú és bogár alkotja. Az antarktiszi szigetek endemikus bogárnemei a Promecheilidae (korábbi nevén Perimylopidae) családba tartoznak, amelynek néhány faja a Falkland-szigeteken és Ausztráliában is él.
A kontinens partjait meleg légáramlatok sem fűtik úgy, mint az Arktiszt. A tengerparti kisebb albedó miatt ezeken a területeken oázisok jöttek létre, ahol jégmentes tavak, zöld növényzet, és antarktiszi viszonylatban gazdag állatvilág található. Ezek az oázisok főleg a déli sarkkör tájékán fekszenek, területük a néhány száz négyzetkilométert is elérheti, egyenként. Ilyen oázis a Getty-, Vestfold- és a Bunger-oázis Kelet-Antarktiszon, az Enderby-föld szegélyén fekvő Mologyozsnij-oázis, és az Új-Svábföldön kialakult Schirmacher-oázis. Kelet-Antarktikán összesen 16 jelentősebb oázis ismert, amik nagy része a part közelében, néhány pedig a magasabb hegységekben (pl. Deli sarkvideki éghajlata . a Wohlthat-hegységben lévő Unter-See-oázis) található. Az oázisok többsége fiatal képződmény. Kialakulásuk előfeltétele volt a partvidéki jégtakaró jelentős mértékű visszahúzódása. Ez kb. 20. 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak csúcspontja után történt meg. A jégtakaró visszahúzódása után a part közeli szárazföldi övezet elkezdett emelkedni, így a ma kb.
A kihalt bogárfajt a tundrákra jellemző növényvilággal hozták összefüggésbe a kutatók. Egyelőre nem tudni, hogy a faj képes volt-e repülni. Szerk: Most akkor bogár vagy rovar? - Természetes bogár, de mindkettő néven említik a források, többek közt a gizmodo és a BBC is: Ennek oka, hogy ez az egyed a futrinkafélék (vagy futóbogárfélék -Carabidae) családjába tartozik, mely a rovarok osztályán belül a ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjének tagja. forrás: MTI, Veszélyeztett kéktorkú arák jöttek világra Szegeden! A Szegedi Vadaspark hosszú évek folytat fontos fajmentési munkát, már több veszélyeztett állat kicsinyeit segítették világra,... Rekordszámú barnamedve a Pireneusokban 1996-ra csaknem teljesen kihalt a barnamedve a Pireneusokban, de a Szlovéniából betelepített állatoknak kszönhetően számuk gyorsan... 40 év után bukkant fel egy kihaltnak hitt denevérfaj A természetvédők eddig úgy gondolták, rég kihalt a Hill-féle patkósdenevér, ám 40 év után találtak egy példányt Ruandában.
A partokon a leghidegebb hónap középhőmérséklete -18 °C körüli, a legmelegebbé akár fagypont fölötti is lehet. A hőmérséklet abszolút minimumát, ami nem csak az Antarktiszon, de egyben az egész Földön mért legalacsonyabb hőmérséklet -89, 2 °C, amit a Vosztok kutatóállomáson mértek 1983. július 21 -én. [1] [2] A legalacsonyabb felszínhőmérséklet -93, 2 °C, amit műholdas felvételeken találtak meg, ezt 2010. augusztus 10-én mérték. [3] [4] [5] [6] A negatív felszín-hőmérsékleti csúcs helyszíne a Vosztok állomástól nyugatra, a Dome Fudzsi és a Dome Argus környezetében található, ami "Keleti arktikus plató" néven is ismert. A kontinensen a december a legmelegebb hónap. Ekkor az Antarktiszi-félszigeten akár 15 °C is lehet, a partvidék többi részén - az oázisok kivételével - 0 °C van, míg a belső területeken -20-25 °C. Az antarktikus nyáron nem csak a hó és jég, de ahol van, még a talaj felső rétegei is felengednek. A novembertől januárig tartó rövid nyári időszak a partvidék egyes szakaszait, főleg az oázisok környékét, szinte "paradicsommá" változtatják.