Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán lejárt aukció van, ami érdekelhet. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Szemekbe Zárt Titkok (8 db)
Julia Roberts a mosolyát is odaadta ezért Öt évvel ezelőtt egy gyönyörű film vitte el a legjobb külföldi film Oscar-díját, az argentin Szemekbe zárt titkok. Furcsa hibrid volt: sötét krimi – vagy inkább pszichológiai thriller – és egy érzékeny szerelmi történet keresztezése. Bár a nagy része egy aktákkal tömött ügyészségi szobában játszódott, tele volt szépséggel és feszültséggel, és olyan témákat boncolgatott, mint az önbíráskodás vagy a szerelmi beteljesületlenség. Túl jó film volt ahhoz, hogy Hollywood el ne irigyelje. De ahhoz is, hogy csak úgy le tudja utánozni. A most mozikba kerülő remake-kel egy végletekig lebutított, kiherélt, közhelyesített változatát kapjuk, ami... Jennifer Lawrence-ből kifogyott az erő a végére Az éhezők viadala befejező részének szereplése az amerikai mozikban egyszerre mondható sikeresnek és csalódást keltőnek. Három nap alatt összeszedett 100 millió dollárt, ez csak négy filmnek sikerült eddig 2015-ben, viszont elveszítette nézőinek egyharmadát. Nicole Kidman a férje megölését tervezi Forrás: Photo12/Millennium Films middle on 5616 3744 Kidman leszerződött a Silent Wife című thriller főszerepére – tudta meg a Variety.
A 48 éves színésznőt az első pár jelenetben még csinosra és életvidámra sminkelték, aztán fokozatosan vettek el tőle mindent, és a 2015-ös jelenetekben úgy néz ki, mint egy kiégett, állandóan depressziós, ötvenes nő. A sztori fordulatait nem lőném le, ha valakit érdekel, úgyis megnézi, de azt halkan megjegyezném, hogy a fordulatra azért elég korán rá lehet jönni. A film két órán át húzza az idegrendszerünket, és ugyan az eredeti argentin alkotásból sok nagyszerű jelenetet átvett, de sajnos azok feszültségét megtartani nem tudta, azt meg senki ne magyarázza már el nekem, hogy egy 50 ezres, zsúfolásig telt stadionban öt perc alatt meg lehet találni valakit. A szerelmi szál kínos, kár, hogy nem hagyták Kidman karakterének, hogy a karrierrel többet foglalkozzon, mert az kifejezettem érdekes, ahogy eljutott a kerületi államügyészi székig 13 év alatt, miközben Ejiofor karaktere csak visszafejlődött, Robertsé pedig a gyászba temetkezett. A színészek közül Roberts a legjobb, a nagyjelenete döbbenetes és szívszorító, Ejiofor csak rontani tud rajta.
Az amerikai sztori múltbéli szálában egy terroristákat megfigyelő egység van a középpontban, itt melózik a Julia Roberts alakította Jess, aki ügyészségi nyomozó, illetve Chiwetel Ejiofor (Ray), aki meg egy FBI-ügynök Brooklynból, kölcsönben a nyugati parton. És megfigyelnek, mecseteket. Ennyit ér IMDb: 6, 3 Rotten: 41% Metacritic: 45% 4/10 A jelenben játszódó történetszál azzal nyit, hogy lelövi azt az ügyet, legalábbis részleteit, amivel a múltban foglalkozunk majd, ami engem rettenetesen idegesített (mondjuk az még jobban, hogy az előzetes már rég elmondta, pontosan mit találtak 2001-ben a mecset melletti szemetesben). Kicsit jó lett volna megdöbbenni, bár az egyértelmű, hogy a jelenet fókuszában nem a döbbenet áll, hanem a gyász, az az elképzelhetetlen és kibírhatatlan fájdalom, amit egy anya érez, ha a lánya holttestét nézi. Az ügy nyomozása egy ideig egy helyben toporog, aztán Ray talál egy olyan nyomot, amin úgy egyébként bárki elindulhatott volna, de mindegy, és innen kellene a nyomozás sztorijának átmennie nyomasztóba, a rendszer ellen szélmalomharcot folytató Becsületes Redőrrel.
A film nagy sikert aratott, még abban az évben szinte az összes lehetséges kategóriában elnyerte az legrangosabb argentin filmes kitüntetéseket, majd 2010-ben megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat is. A forgatókönyvét a rendező és a regény szerzője közösen írták. A film – bár több ponton is eltér a regénytől – szintén színvonalas alkotás, méltó adaptációja Sacheri művének, amely a maga nemében – a filmmel együtt – jó példája annak, hogy az angolszász kultúrán túl is van élet, és születnek kiváló alkotások irodalomban és filmművészetben egyaránt.
1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett. 2002-ben újra a Nemzeti Színház tagja lett, vendégként más színházakban is fellépett. Törőcsik Marit a magyar színház- és filmtörténelem meghatározó alkotói rendezték - Fábri Zoltán fedezte fel, mint írtuk, de utána Jancsó Miklós, Szabó István, Makk Károly, Sára Sándor, Gaál István, Herskó János, Rényi Tamás, Mészáros Márta, későbbi férje, Maár Gyula is sokat filmezett vele, színházban pedig - mások mellett - Marton Endre, Major Tamás, Iglódi István, Zsámbéki Gábor, Schwajda György és Vidnyánszky Attila is rendezte. Az elmúlt jó félszázad két legnagyobb orosz rendezőjének, Jurij Ljubimovnak és Anatolij Vasziljevnek is kedvenc színésznője volt, rajongtak páratlan tehetségéért. Az elmúlt években több alkalommal került hosszabb-rövidebb időre kórházba, 2008 őszén újraélesztést követően kómába esett, és hetekig intenzív kórházi ellátásra szorult. A művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén.
A feleség és a férj találkozása egyszerre visszafogott és kirobbanóan szenvedélyes – a katarzis átütő erejű. A film nagy emberi érzelmekről és az elmúlásról mesél, bármiféle giccs vagy pátosz nélkül. A Szerelem az emberi tartás és a hűség erejét, az elnyomással szembehelyezkedő egyént élteti. Az 1971-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a film két főszereplője dicséretben részesült, a chicagói filmfesztiválon Törőcsik Mari megnyerte a legjobb női alakítást díjazó kategóriát. A filmet jelölte Magyarország az 1972-ben megrendezett 44. Oscar-díjátadóra a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, de végül nem került be az elismerés végleges jelöltjei közé. Egérke – Macskajáték (1972) Örkény István kisregényéből készült filmben Törőcsik Mari játszotta Egérkét. Ezt a filmet is Makk Károly rendezte, a kisregényt Tóth János operatőrrel 1964–65-ben dolgozta át forgatókönyvvé, de később színdarab is készült belőle. A darab 1971-es szolnoki ősbemutatója után, a Szerelem sikerének évében került újból Makk asztalára a filmterv.
Az elégikus hangulatú filmben Egérke ugyan "csak" mellékszereplő, a főszereplő a Dajka Margit által játszott Orbán Erzsi. A nyugdíjas zene tanárnő Budapesten lakik és titokban szerelmes egy hajdani operaénekes csillagba. Minderről csak a Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére tud, akivel hosszasan levelez és beszélget telefonon. Egérkével viszont nem beszélnek – csak nyávognak. Egérke Nagykanizsáról menekül Pestre menekül brutális férje elől, a tanács kiutal neki egy társbérleti szobát. Így talál egymásra lelkileg a két magányos nő: szenvedélyesen szerelmes Orbánné, és a szenvedésektől meggyötört Egérke. A három nő kapcsolatának dinamizmusa, kommunikációjuk furcsaságai adják a film – és a regény – feszültségét. Déryné – Déryné, hol van? (1975) Törőcsik Mari filmjei közül külön kategóriát képeznek azok, amelyeket férje, Maár Gyula rendezett; a Déryné, hol van? a harmadik közös filmjük volt, egyben az első, amely zajos hazai és nemzetközi elismerést aratott. A színésznő ezzel a szerepével hozta el a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválról.
Ahogy arról az Origo is beszámolt a Nemzeti Színház közleménye alapján, ma hajnalban, hosszú betegeskedés után, életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész. A nagypapa mozija Törőcsik Mari 1935. november 23-án született a Heves megyei Pélyben, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba. Végül mégis - az évnyitó napján - egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Törőcsik Mari a Fábri Zoltán által rendezett Édes Anna című film főszerepében, 1958-ban Forrás: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is.
A történet szerint a válságba jutott, öregedő Déryné hiába érzi azt, hogy ereje teljében van, mégis attól tart, az új, divatos hullámok a pálya szélére sodorják. Ezért maga mögött hagyja a várost, férjével vidékre tart, hogy elmeneküljön a gondtalan polgári életbe, de hamar rájön, ez az élet egyáltalán nem neki való, és inkább választja a színészi pálya kiszámíthatatlanságát. A film hatalmas sikert aratott Cannes-ban, ahol Törőcsik Mari megkapta alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. Teketória (1976) Különös, önreflektív, forgatási keretbe illesztett film a magányról, emberi kapcsolatokról, Törőcsik Mari utánozhatatlan mélységű alakításával. Maár Gyula, a legszebb magyar kamara-és portréfilmek rendezője felesége, Törőcsik Mari legmodernebb alakítását örökítette meg. A néző egy lelkiállapot alakulását kísérheti nyomon. Egy negyvenéves asszony válása után bezárul, levert, céltalan. Kapcsolatait üresnek találja, noha fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli ezt a segítő környezetet és benne saját, lázadó kitöréseit.
A Pál utcai fiúk (1968) Az "édes grundot" ésszel védi meg nagy csatában Boka tábornok és lelkes kis csapata a vörösinges túlerővel szemben. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét eddig öt alkalommal filmesítették meg, Magyarországon 1917-ben, majd 1924-ben, készült belőle amerikai és olasz verzió is – de mindmáig Fábri Zoltán 1969-es adaptációja számít etalonnak. Fábri angol színészekkel, hollywoodi színvonalon vitte filmre az ifjúsági klasszikust. Ez volt az első magyar film, amelyet Oscar-díjra jelöltek. Szerelem (1970) Fiatal feleség várja haza a férjét. A férfi politikai elítélt, a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondozza az anyósát, és próbálja fenntartani a normalitás látszatát. Elhiteti az idős, ágyhoz kötött asszonnyal, hogy a fia Amerikában forgat, és hamarosan hazaérkezik. A két nő között sajátos kötelék szövődik, egymásban táplálják a reményt. A férfi váratlanul amnesztiával szabadul, és elindul haza. A magyar filmtörténet egyik legszebb alkotásában a szereplők intim világa a történelem viharaival dacol.