Ha a szuka nem szakítja fel a magzatburkot Az első szülésnél a szukák néha ügyetlenek az újszülöttjeik ellátásában, ezért segítségre szorulnak. Ha egy perccel a megszületés után a kölykön a burok még mindig ép, akkor a burkot föl kell tépni – az orrot és szájnyílást szabaddá téve – lehetőséget adva az anyának, hogy nyalogassa kölykét. Ha még ekkor sem ápolja az újszülöttet, akkor távolítsuk el az összes burokmaradványt, kössük le a köldököt kb. fél cm-re a hasfaltól, vágjuk el a csomó fölött egy cm-rel, és fertőtlenítsük le a csonkot Betadine oldattal. Az első légvételt és az egyenletes légzés beindulását tiszta törölközővel végzett dörzsölgetéssel serkentsük. Amikor már dörzsölgetés nélkül is rendszeresen vesz levegőt és erőteljesen sír, visszaadhatjuk az anyjának. Ha a kölyök nem lélegzik Tegyük egyik kezünk mutató- és hüvelykujját a könyök mögött a mellkas két oldalára, hogy érezzük a szívveréseket. Kutya ellés utáni problémák a munkahelyen. Ha a szív ver, szemcseppentő segítségével szívjuk ki a váladékot az orr- és szájnyílásból, és tisztítsuk meg környéküket fültisztító pálcikával.
Magunkra pedig bátran legyünk büszkék, amiért ilyen jól helytálltunk! 3 hetes kiskutyák
Az ellést követő mintegy hat hétben, az anyaállat szervezetében lejátszódó élettani változások során végbemegy a méh ellés utáni visszaalakulása, az involutio. Ez idő alatt a méh vemhesség során megnyúlt izomzata, a nyálkahártya fokozottan működő mirigyei eredeti, nyugalmi állapotukba kerülnek. Ez a folyamat nélkülözhetetlen a későbbi, zavartalan vemhességek szempontjából. A puerperium élettani folyamatait azonban számos tényező, ill. betegség befolyásolhatja. Placenta-visszamaradás A magzati függelékek (méhlepény, magzatburok) az ellés során a magzatokkal együtt távoznak a méh üregéből. Egyes esetekben előfordul, hogy a magzatburok nem a hozzátartozó kölyökkel egy időben születik meg, hanem a következő kölyök "tolja" maga előtt. Az ellés utáni időszak jellemző betegségei és gyógykezelésük pointer fajtában - Budafoki Állatgyógyászati Központ. Általánosan elfogadott azonban, hogy az utolsó kölyök megszületése után, tizenöt percen belül az összes magzati függeléknek meg kell születnie, ellenkező esetben magzatburok-visszamaradásról beszélünk. Ha a placenta kézzel, hüvelyen keresztül nem távolítható el, tartós antibiotikum-kezeléssel és méhösszehúzók (oxytocin ergometrin, PGF2a) alkalmazásával törekedni kell a fertőzések megelőzésére és a méhtartalom kiürülésének meggyorsítására.
A klinikai tünetek elbírálását nehezítheti az ellést követő 3–7 napban a méhből ürülő nagyobb mennyiségű lochia, ill. a meginduló tejelválasztással párhuzamosan, kb. 39, 5°C-ig emelkedő testhőmérséklet. A betegség biztos diagnózisa ultrahang- és vérvizsgálat (mennyiségi, minőségi vérkép, biokémiai paraméterek) alapján történik. Mivel a méhtartalom bakteriológiai vizsgálatára az esetek nagy részében nincs idő, a széles hatásspektrumú antibiotikum-terápia mellett törekedni kell a méhtartalom mielőbbi eltávolítására gyógyszeres (méhtónus fokozók), vagy műtéti úton. Placentafekély A magzatburkok visszamaradás – különösen a méhszáj gyors záródása esetén – nem minden esetben jár a teljes méhfalra kiterjedő gyulladás kialakulásával. Az ellés során csak részben levált és emiatt visszamaradt placenta felett a méhfal vérellátása romlik és az ellést követően 2–5 nappal elhal, majd ezt követően átszakad. Betegségek / Ez veszélyezteti leggyakrabban az anyakutyát ellés után. Mivel a betegség hashártyagyulladás kialakulásával jár, jellemző a kifejezett hasi fájdalmasság, a levertség, ami akár moribund (elhullás előtti) állapotig is súlyosbodhat.
Honnan tudom, hogy vemhes-e a kutyám? Mi a teendőm? Hogy történik a fialás?..... Tovább a cikkhez>>>> A vemhesség első felében jellemző lehet az étvágy megváltozása, a has körmérete láthatóan csak az 5. hét után kezd növekedni, a vemhesség elején azonban előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem észlel a tulajdonos. Az állat rendszerint nyugodtabbá válik, az emlők megduzzadnak, azonban az álvemhesség is hasonló tünetekkel jelentkezik, ezért a vemhesség megállapítását célszerű mihamarabb állatorvosra bízni. A fogamzás utáni 18-20 naptól kezdve kitapintható a méh ampullázottsága illetve a vemhesség 3. hetétől ultrahanggal kiválóan diagnosztizálható a vemhesség fennállása. (Az álvemhesség egyébként nagyon gyakori, és kezelhető tünetcsoport. ) A vemhes kutya táplálásánál és tartásánál két dologra kell leginkább figyelnünk. Kutya ellés utáni problémák nőknél. A kíméletes és rendszeres mozgatásra, és az ésszerű táplálásra, de nem túltáplálásra! Kerülni kell a vemhesség első harmadában a túlzott energiabevitelt, és nem szabad calcium-kiegészítést adni, az ráér és fontos a szoptatás alatt.
A magzati függelékek elfogyasztása élettani jelenség, de népes almoknál hasmenést, hányást okozhat. Kutya ellés utáni problémák magyarországon. Miután az összes kölyök világra jött, a szuka megnyugszik, ápolja és szoptatja kölykeit. Az ellés utáni hetekben ürülő méhváladék, az ún. lochia nyálkás vagy vízszerű, kezdetben sötét zöldesbarna színű, esetleg vért tartalmaz, de semmiképpen nem bűzös, nem kenőcsszerű. A méh vissza-alakulásával színe egyre világosabb lesz, mennyisége fokozatosan csökken.
Ők miután három holokauszt-túlélőt megöltek, azt kiabálták, hogy a rendőrök "védjék meg őket a zsidóktól". A pogrom miatt lefolytatott bírósági tárgyalások eredménytelenek maradtak. A kijelölt "felbujtókkal" nem lehetett példát statuálni, ugyanis május 21-én még a piactér közelében sem jártak. Nagy János például több tanúval is igazolta, hogy egész nap ki sem mozdult a házából. A statáriális bíróság június másodikán, Szolnokon tartott tárgyalásán nem boldogult az üggyel, pedig az első tárgyaláson részt vett Bogár János ítéletvégrehajtó is, aki azonban dolgavégezetlenül távozott. Az ügyet végül visszaadták a "rendes" igazságszolgáltatásnak. Ez első fokon három halálos ítéletet szabott ki. Először Tóth Zsigmondra, aki nemcsak uszító, antiszemita kijelentéseket tett, de május 20-án őrséget szervezett volt tanítványaiból a tanító háza elé, nehogy a rendőrök elhurcolják. Féldecivel akasztott az utolsó magyar hóhér | 24.hu. A másodrendű vádlott Takács Gergely és a harmadrendű Nagy János is kötelet kapott. Viszont a pogrom résztvevői, az "agrárproletárok" az enyhítő körülményeket, mindenekelőtt az "osztályszempontot" figyelembe véve két-három évi börtönt kaptak, végül másfél-két év múlva szabadultak.
Figyelt kérdés Egy történetet írok, és ebből idézek egy részletet: A parapszichológiai kutatásokon belül a karma törvényeit kutató csoport munkájáról volt szó. A kutatások eredményeinek az alapján, amikor egy ítéletvégrehajtó kivégzi az elítéltet, ez ugyanolyan karmikus következményeket von maga után, mintha csak egy közönséges gyilkosságot követne el. Az őt nem mentesíti, hogy csak a munkaköréből adódó kötelességét teljesíti, a munkáját végzi és eközben semmilyen személyes ok nem játszik közre. Wikizero - Bogár János (ítélet-végrehajtó). Ugyanis erre a feladatra nincs erőszakkal kötelezve, saját elhatározásból vállalta, így minden következményét viselnie kell. Más eset az, amikor az ember a tudta nélkül okozza valakinek a halálát, egy véletlennek köszönhetően, melyre nem volt befolyással. Ebben az esetben már mentesül a karmikus tehertől. Ez így megfelel a valóságnak? Ha nem, akkor pontosan hogyan van ez? Mekkora karmikus adósságot jelenthet egy ítéletvégrehajtó számára az, hogy akár több száz embert is kivégez a munkája során?
"Bogár lassan! "… kiabálják a nézők kivégzés közben a hóhérnak. " Márai Sándor (Napló 1945-57) "Egy újságban a következő vastag betűs, négyhasábos főcím köszönti az olvasót: "Hány kivégzés lesz ezen a héten? " Szabad találgatni. Bogár János (ítélet-végrehajtó) – Wikipédia. " Márai Sándor (Napló 1945-57) "A "halálosok" ha igényelték, hogy beszéljenek valamelyik hozzátartozójukkal, akkor a parancsnokság általában erre lehetőséget biztosított. Ha csak beszélgetni akartak valakivel, akkor én átmentem a Kisfogházba. Én ritkán beszéltem, inkább csak hallgattam őket. Ahogy említettem, kívánságukra erős nyugtatót kaphatott, búcsúlevelet írhatott, ezek a levelek a parancsnokhoz vagy az Operatív (Nyomozó) Osztály vezetőjéhez kerültek, ők döntöttek arról, hogy kiadják-e hozzátartozóknak vagy sem (…) voltak olyanok, akik szerettek ott lenni, kíváncsiságból vagy alig titkolt örömmel nézték végig az akasztást. Találkoztam olyannal is, aki be akart állni segíteni ˙(…) Bogár, Kovács, Sándorfi, Karácsonyi és a vége felé Antal főtörzsőrmester – az ítéletvégrehajtók - az abnormitás irányába tértek el a munkavégzésük lelki hatásaira.
1) Jányt 1947-valamikor golyó által végezték ki. 2) A Citadella-bunker kiállításán látható olyasmi, hogy Bogár neve tképp. Kovács volt és már a 30-as években gyakorolta a mesterségét. A szaktudás - érték! 3)Közkeletű történet, hogy Nagy Imre esetében "diplomáciai" beteg volt, mondván, hogy már akasztott minisztert és utóbb kiderült, azt se kellett volna. Azért csak beírták a jegyzőkönyvbe. 4) Horváth Ottó özvegyének visszaemlékezése szerint Bogár alapjában véve érző szívű ember volt. Lánya, B. Zsuzsika HOné tanítványa volt és B vele üzent, hogy jöjjön beszélőre, mert megváltoztatták az életfogytot. 5) A hatvanas évek elején állítólag Gamászán szokott nyaralni a B. család. A pletykák szerint B. Zsuzsika igen csinos hajadonná serdült, de az apósjelölt riasztólag hatott a potenciális szimpátiákra. Javítva: Jányt 1947. november 26-án végezték ki. Akasztani akarták, de a szovjetek követelésére, katonának kijáróan golyó által végezték ki. A cikk idézetek halmaza. Át kéne írni folyó szöveggé, az enciklopédia követelményeinek megfelelően.
Az utolsó magyar ítélet-végrehajtó megivott egy féldecit munka előtt, de a történész szerint az elítélten kívül senki nem volt színjózan. A fennmaradt források szerint az első hivatásos hóhérok a XIII. században jelentek meg Európában. A középkorban – főleg a nyilvános, látványosság számba menő kivégzések miatt – mindenki ismerte őket. Mély megvetés és kiközösítés volt sorsuk. Mesterségük apáról fiúra szállt, ha pedig lányuk született, az csakis hóhérhoz mehetett hozzá. Az újkor végén azonban változás történt: sokszor még a legközvetlenebb családtagok sem tudtak valódi munkájukról, s az elítélt nyilvános megalázását is igyekeztek elkerülni – írja a Mú. Az utolsó magyar hóhér Magyarországon II. József eltörölte a halálbüntetést, de 1795-ben visszaállították. Az első modern magyar büntetőtörvénykönyv, az 1878-as Csemegi-kódex nem zárta ki a halálbüntetést, de csak a király személye elleni felségsértés és a gyilkosság esetén engedte alkalmazni. Hazánkban az utolsó kivégzést 1988. július 14-én hajtották végre: a 27 éves Vadász Ernőt akasztották fel különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt.